HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 9

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44607

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2017-06-06

Mi kommunista ifjak...MK II/9.

A MÜSZI megtestesítette mindazt a korszerűsítés iránt jelentkező igényt, ami a magyar mezőgazdaságot a 70-es évektől kezdve jellemezte. Dinamikusan fejlődő nagyvállalat volt, elvileg külső megrendelésre dolgozott. Egy mezőgazdasági nagyüzem megrendelte például a gazdaság teljes átvilágítását: munka, üzem, és ügyvitel-szervezést. Az Iroda munkatársai leutaztak, felmérték az állapotokat majd javaslatot tettek, mely területen milyen korszerűsítést kellene végrehajtani.
Azt mondjuk "elvileg", mert a gyakorlat azért más volt. A MÜSZI, megrendeléseit lényegében pártkapcsolatok révén szerezte, nagyjából hasonló módon ahhoz, ahogy az előzőekben láttuk. Ettől még kiváló munkát végzett, minden apró részletre figyelemmel tárták fel munkatársai a szervezésbeli hiányosságokat.

Kreusz Endre és Kelemen Géza ennek a "müszis" szellemnek megfelelően vetette bele magát a munkába. Ahhoz, hogy a jelentést megírhassák töviről hegyire meg kellett ismerni a termelési és ügyviteli folyamatokat. Knór Lajos mindenben a segítségükre volt, kiadta az utasítást a részlegvezetőknek, hogy a helyszínre érkező pesti elvtársakat lássák el a megfelelő információkkal. Ha tehette ő is velük tartott. Egyszer például a vállalati gépkocsin vitte ki őket a Sándor majorba, ahol a tehenészet, és a tejgazdasági üzem működik. Végigkalauzolta őket az istállókon, és a fejőállásokon, megmutatta, hogyan, miként zajlik a legkorszerűbb szovjet fejőberendezések segítségével a fejés, ezt követően a tejüzembe mentek át, ahol Tandem Balu és Kreusz Géza szemügyre vehette a tejtermelés, hűtés, tárolás, szállítás komplex munkafolyamatát. A lefejt, centrifugákban fölözött tej szűrőberendezésen keresztül szoba-méretű, hullámos hűtőrácsokon folyik le az alul elhelyezett alumínium vályúkba, s onnan tovább a 25 literes kannákba. Az üzembe csak fehér köpenyben, nejlon-zacskóval a lábukon és a fejükön léphettek be, a dolgozók is ez viselték. Minden tiszta csempe, a falak, a padló, a mennyezet. A rács azért hullámos, hogy nagyobb legyen a felülete, s így jobban érvényesüljön a hő-átadás. A kannákat asszonyok rakják targoncákra, a targoncák a rámpára viszik, ahonnan teherautó szállítja tovább.
Kezükbe nyomtak egy-egy műanyag poharat. -No, csak tartsátok oda, ahol a tej kifolyik - biztatta őket a főagronómus. Megkóstolták, isteninek találták.
A majorság közepén áll a hidroglóbus, messze látszó hatalmas ezüstös gömbjével uralja a környéket. Mellette az iroda lapos-tetős apró épülete. Az egész úgy belefekszik a dimbes-dombos táj roppant tenyerébe, mintha csak egy darabka szappan lenne. Vagy egy mai hasonlattal: mint pirszing a kamaszlány köldökén.
A tejgazdaság teljes vertikumát megismerték aznap.


Ez alkalommal került sor egy felettébb érdekes beszélgetésre. Melegedni betértek a telepvezetői irodába. Fenyvesi István a telepvezető jófajta "távolsági" vegyespálinkával kínálta őket. Beszélgettek mindenről, főképp az időjárásról, ahogy magyar emberek között általában szokásos, aztán egyszer csak azt kérdezte Knór Lajos: mondjátok csak tényleg olyan nagy a gáz Pesten?
-Mire gondolsz? - kérdeztek vissza.
Perc sem telt el, benne voltak a sűrűjében. A határ-menti kis faluba kevés információ jutott le, csak a hivatalos hírforrásokból lehetett tájékozódni, meg a szállingózó kósza hírekből. A két pesti srác vigyázva, szőrmentén kezdte, nem tudták hányadán állnak a csendesen pálinkázgató Fenyvesivel, de aztán Knór, elértve Tandem Balu nyugtalan pillantását, sietve felvilágosította a régi egyetemi cimborát.
-Pista előtt nyugodtan beszélhettek. Ő csak annyira kommunista, mint ti meg én. - Röhögött egy jót. - Nem párttag és nem KISZ-tag. Sekrestyés a templomban a szerencsétlen, a papunk jobbkeze! Nem is viszi sokra, a mán egyszer biztos!
Elmondták neki mi zajlott Pesten március 15.-n. A tüntetéseket, a nép követelését: szabad választásokat, kilépést a Varsói szerződésből. Lajos hüledezve hallgatta.
-Mi lesz most akkor?
-Fogalmam sincs - vonogatta a vállát Tandem Balu. Ivott, visszatette a poharát az asztalra. -Ember meg nem mondja. Mindenféle hírek keringenek össze-vissza. Állítólag a kormány tárgyal az ellenzékkel valamiféle kompromisszumról, ami szerint részt engedne a hatalomból, azért cserébe, hogy ne csináljanak ellenforradalmat. Pardon, forradalmat - javította ki magát.
-Én meg azt hallottam - vette át a szót Kreusz Endre - hogy a Szovjetunió leveszi rólunk a kezét, teljes visszarendeződés lesz, többpártrendszer, piacgazdaság, visszaadják a gyárakat a tőkéseknek, a földet a parasztnak.
-Hülyeség! - csattant fel Knór Lajos. Kinyújtotta hosszú lábát az asztal alatt, kiegyenesedett a négylábú, kényelmetlen stokedlin. - Ki találhat ki ekkora nagy baromságot a pihent agyával? A mezőgazdaságot ma már nem lehet visszafordítani vagy visszacsinálni a kollektivizálás előtti régi módiba. El tudjátok képzelni, hogy majd újra zsebkendőnyi parcellák lesznek, mindegyik más kézben, ahol a széles nyomtávú munkagépek meg se tudnak fordulni? Ha ez bekövetkezne, vége lenne egyszerre, mint a botnak. Fülünk mögé dughatnánk a modern géprendszereinket. -Ivott ő is, dühösen hajtotta fel az italát.
- Képzeljetek el egy 50 hektáros nagyüzemi táblát, amibe ma gabona van vetve, s képeljétek el ugyanezt darabokra szabdalva - mérgelődött. -Egyik parcellába Fülemüle János tavaszi árpát vet, a másikba a komája Pacsirta Benő borsót. A kombájn meg, ahogy fordul a nadrágszíj parcellák között, aratja szépen egyszerre mindkettőt.
Hahotázni kezdett mérgében, a hasát fogta.
-Nem eszik ilyen forrón - sóhajtott Kreusz Endre. -Idáig biztos nem fajul a dolog.
Knór hirtelen lecsillapodott, abbahagyta a röhögést. Rákönyökölt a repedezett asztallapra, kinyúlt hosszú kezével a pálinkásüvegért, teletöltötte a poharakat.
-Mi lenne a korszerű vetésfogóval, ha mindenki azt termelné a saját apró földecskéjén, amit az ostoba eszével kiötlött? - köpött a döngölt-föld padlóra. -Végül is mindegy, szarok bele. Nálunk a végeken nem sok zavart okozna, ha visszaadnák a földeket, itt nincsenek 50 hektáros táblák. A mi népünk itt fenn Zemplénben kemény, szívós, elnyűhetetlen. A jég hátán is felleli magát. Megél permetezőgép. talajmaró és vetésforgó nélkül. Esze Tamás, Zöld Demeter, Buga Jakab kései leszármazottai élnek ezekben a völgyekben. A régi öregek nyári estéken a tábortűz mellett még mindig énekelgetik unokáiknak Majos Ferenc rezesorrú kuruc ezereskapitány harci indulóját: "hát az anyja él-e még, hát a fia ép-e még, s rád-e rád-e rád-e rád, rád-e borul sírva még!" Felállt, nyújtózott.
-Menjünk! - mondta indulatosan. -Mert a végén még mérgemben kirúgom ennek a vacak vályogviskónak az oldalát!

Tandem Balu később gyakran visszaemlékezett erre a beszélgetésre. Látta maga előtt a cimboráját, ahogy kihúzza magát az ócska stokedlin, felemeli a fejét és belebőgi a cigaretta-füsttől bűzös levegőbe a kurucok keserű siratóját: "hát az anyja él-e még, hát a fia ép-e még, s rád-e rád-e rád-e rád, rád-e borul sírva még!"
Érdekes módon nem a tészta-képű, pocakosodó cimbora jött elő ilyenkor, hanem a csontos, hetyke vadorzó-forma garabonciás diák-társ, akivel együtt hajkurászták a német nőket az egyetem főépületének alagsorában. Az, akiről leginkább a Buga Jakab jutott az eszébe.
Eh be fura valami is az emberi emlékezet!
S még furább, tényleg már túlvilági síkra való dolog, hogy mintha véletlen lenne, ez idő tájt került a kezébe egy réges-régi könyv, Komáromi János regénye, melynek lapjairól a nagyerejű Esze Tamás erdőn, nádon bujdosó talpasai köszöntek rá: Tyukodi Pajtás, Kuczug Balázs, Tokaji Ferkó, Zöld Demeter és a többi rongyos, akiket Knór Lajos a majorban emlegetett.

A történet és a szereplők a fantázia szüleményei

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2017-06-14 07:35:35

válasz Finta Kata (2017-06-13 18:56:16) üzenetére
Kedves Kata! Köszönettel és hálával olvastam ezt a bejegyzésed. Én is így látom. Politikai érdekből szétzúzni valamit, ami rossz ugyan, de működik, az olyan, mintha valaki ledózeroltatná a roskatag, öreg házát, amibe ugyan még lehet lakni, az csak a bűne, h nem korszerű, - ledózeroltatni, amikor még másik nincs helyette! Aztán lehet nézgélni fel az égre, ha esik az eső, vagy jön a fagy! Szeretettel: én
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11342
Időpont: 2017-06-13 18:56:16

Kedves Laci! Kidobott a gép, pedig alaposan meggondoltakat írtam le. Csak röviden fogom összefoglalni. Igaz, amit beszéltek. Megbocsáthatatlan bűn, hogy a rendszerváltásnál eltékozolták a nagyon jól, remekül termelő tsz-eket, és a nagy-gazdaságokat. Mert valóban modernizálták a termelés menetét, nagy gépekkel dolgoztak. Mit csináltak volna, ha visszakapták volna a saját területüket? Gépeket vehettek volna, de a kisebb földjeikhez is segítséget kaptak a tsz-ektől. Nem szegényedtek el, inkább meggazdagodtak. Saját szememmel láttam, akkor autóval sokat jártam falvakon át, láttam, hogy emeletes házakat is építettek, mindent megvettek, ami kellett, a "lyányokat" kistafírozták, egy teljes szoba azzal volt tele a lányos-házaknál, autót is vásároltak, könnyebben, mint mi, hivatalnokok.
A rendszerváltásnak ez a legnagyobb bűne, lehet, csak azért, hogy idegen nevet kaptak, de könnyebb lett volna azokat átkeresztelni, mint szétszórni, tönkretenni!
Nagyon tetszik ez a rész is!
Üdv. Kata

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2017-06-11 07:53:31

válasz oroszlán (2017-06-10 10:48:11) üzenetére
A párbeszéd már előrevetíti a közelgő változásokat. Nagy a bizonytalanság, senki nem tud semmit, de azért mindenki találgat. Talán csak egy ember van, aki sejti mi lesz: Roth Emil. De ez majd később derül ki. Köszönöm kedves Ica! Sok szeretettel: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6221
Időpont: 2017-06-10 10:48:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett kedves Laci ez a történet a mezőgazdaság nagyüzemi (Tsz) életéről.
Érdekes párbeszédekkel tüzdelve.

Szeretettel gratulálok: Ica
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2017-06-07 07:50:00

válasz Ylen Morisot (2017-06-06 19:50:14) üzenetére
Köszönöm Ylen! Megpróbálom bemutatni mi volt a r.váltás előtt, s mi történt utána. Saját emlékeimből merítek, ezek annyiban valóságosak, amennyire egy szubjektív szemszög által láttatott dolgok azok. A MÜSZI pl. létezett, én is dolgoztam neki "külsősként". Láttam olyan falut, mint ami itt szerepel, és beszéltem olyan emberekkel, mint a kitalált Knór Lajos. Ami nagyon érdekes, és nekem is szöget ütött a fejembe: a szoc. idején nem igen akadt TV híradó, melyben ne lett volna egy -egy Tsz, aratják a búzát, fejik a tehenet, milyen modern, stb. azóta viszont szinte nulla. Nem tudom mi az oka, de kiderítem, s így vagy úgy szóba hozom majd! Üdvözlettel: én
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1573
Időpont: 2017-06-06 19:50:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!
Szépen belekavartál! A parasztgazdaságok a mai napig nem tudnak talpra állni, mert a téeszesítés, a nagyüzemi gazdálkodás totál szétzilálta. Pedig jobban járt volna mindenki, ha az ötven hektár monokultúra helyett másban gondolkodtak volna.
De ez csak az én véleményem.
Jól alakítod a történetet, egyre-másra dobsz fel újabb témákat, mutatod a magyar valóságot újabb, és újabb nézőpontból!
Üdv:
Ylen

Legutóbb történt

Bálint István alkotást töltött fel Akkor címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kalandos nyár című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) kis pimasz című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szeretném... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Táborozás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Csillogó szemében látom című alkotáshoz

Sarlai Mózes bejegyzést írt a(z) Nyolckezes (Szonett-csokor) című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Gyóni Géza: Mementó / Memento címmel

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Hajnali harmat címmel a várólistára

black eagle alkotást töltött fel Odatúl 2/2 címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

Varjú Zoltán alkotást töltött fel Veled megtalálom címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Titkot súgnak című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Simogató című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Fantáziaképek napszúrás után című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)