HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48850

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: dpankaFeltöltés dátuma: 2017-06-27

Költőkháza Bekeresztben

Végre itt vagyok Bekereszt-ben, és keresem a Költőkházát. A makrancos szél kezembe markol. Ezt ugyan nem adom! Ez minden vagyonom! Olyan táplálék amiből csak ember nyalábolhat! Szorítom a dossziét. Körbenézek. Az omladozó házak mögött a pislákoló napsütésben egy okkersárga monstrum emelkedik az éter sejtelmes teteje felé. Így nyerjek a lottón, ha nem ez a Költőkháza! Igazam lett. A ház falán sorakoznak a karakterek. A kapu tükörképemmé változik, benne jómagam negyed akkorában, mint valójában széltében-hosszában létezem. Nem baj, mosolygok rám. Rálelek felettem a kilincsre. Lábujjhegyre állok, és tenyeremmel belecsimpaszkodom. Ez jéghideg, és törhetetlen. Csak dísz lehet, - veszem észre néhány nekirugaszkodás után - a kapu nem nyílik.
Keresem a csengőt. Sehol. Körbenézek. Várakozom. Hiába jöttem. Erre a gondolatomra abban a pillanatban nyílik a kapu. Ott termett Pocak Jani. a "nagyköltő", ahogy a nevét a híradásokban szoktam volt hallani. Itt áll szembe velem.

- Jó napot tesztvérem! Már aszt hittem ide sem élsz ide.
- Szép napot, hát itt volnék. Örülök a szerencsémnek, hogy ide Bekeresztbe, eme elit rezidenciájába hívatott.

Pocak Jani beinvitál az épületbe, márvány folyosón, bordó szőnyegen lépkedünk. Aztán megyünk fel az emeletre, nem is megyünk, hanem utazunk annak is a legfelsőbb szintjére. A kilátás pazar, mintha a világmindenség tárulna elém. Ámulok, hogy Bekereszt városa csillog-villog ezüst-arany színeiben innen fentről, nem úgy, mint odalent az út kavargó porának szmog lepte fővenyén. A lift üvegfalán keresztül csak néhány légyköpet zavarja a kristályfényes idillt a szembogaramban. Ám így is a felhők belém hatolnak. A felleg-gyöngyeiben vélem ringani magam, a fények magukkal ragadnak, ha kicsit jobban eleresztené a Nap a sugarait, végképp beszippantana a kábulat édes nedűjébe.
Egy terembe érünk ahol szürke asztal, ugyanolyan szürke székekkel várja az odaérkezőt. A falak kesernyés árnyai morcosan bólogatnak.

- Foglaljon helyet, éressze magát otthon! Mint láthatja minden költőt színesen látok! Mit szól ahhoz, ha aszt javaslom, hogy költhetnénk együtt isz. Milyen műfajban utakoszik? - kérdezi tőlem a "nagyköltő", közben kerekded pocakja közepén az ingéről elszabadul egy gombszem. Igyekszem nem észrevenni, inkább a szemébe szegezem tekintetem.

- Számomra már az regénybe illő, hogy itt ülhetek magával egy asztalnál! - közben a két lábam a szürke szék alá settenkedik.

- Esz kiváló! Mi ketten mit-oszt teremthetnénk! - csiszolja össze két tenyerét, a hangja, mint a sáskajárás.

- Mondja Ön! Ön, a "nagyköltő"! De én? Hogyan lennék mítosz, ha a hitem túl mélyen, és nem érek le hozzá, hogy kicsit felemeljem. Ám, ha a tehetségemet Ön mégis csak értékeli, akkor elbeszélhetnénk...

- Esz a beszéd! Esz a beszéd! Ne drámászzunk! Ne legyen kisz hitű! - törli le mandzsettájával a fogrései közül elszabadult nedvcseppet, ami az asztalon landolt, - Én regéljem el, hogy válhat nagyköltővé? Mégisz mivel foglalatoszkodik?
- Ezt is, azt is írok. - folytatnám a részletezést, de közbeszól:
- Ne komédiásszunk! Ajánlok magának egy befeketetészt!
- Én a szavakból élnék. Ha a költeményeim kiadhatók, és ha ez volna a befektetés, amiben közösen gondolkodunk, akkor itt van kérem ebben a dossziéban az eddig összegyűjtött írásaim - tolom lassan feléje.
- Hát esz bohoszat! Esz bohoszat! Ki maga?
- Költő volnék - mondom halkan, de hallhatóan.
- Esz tévedész! Nagy tévedész! Én táplálékkiegészítőt forgalmaszok a befektetészem részeként. Ön "Élet táplálék"-t ígért a motivásziósz levelében. Esz itt a Költőkhásza! - durran majdnem szét annyira, hogy a pocakján a többi gomb is megbánhatja.
- Az "Élet táplálék" a könyvem címe lett volna... Akkor rossz helyen vagyok? Ez mégsem a Költőkháza?
- Dehogy nem! Én tökben utaszom, aszszal kereszkedem. Esz itt a Köl-tök-hásza! Eltévedt poéta, úgy vélem itt Ön szoszem lesz költő! Itt Bekeresztben nincs keresznivalója. A liftünk felfelé ingyenesz, lefelé hateszer forint, ennyivel támogatom a könyve megjelenészét, ha nem akarna bukdácsolni a szötét lépcsőhászban félszász emeletről.

Felhőtlen visz lefelé a lift. Közben új versemet dúdolva: "Bekeresztbe jer' velem
Költőkházát nem lelem..."

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) édes mézes című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Októberi momentum című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ami marad című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hóesésben című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A fényben című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mária/Babavárás című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Hervadás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)