HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44922

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: ArkadyFeltöltés dátuma: 2017-07-23

Zuhany

Mindig is szeretett zuhanyozni. Jól esett érezni, ahogy a meleg víz ellazítja az izmait, szinte kimasszírozza belőlük a fáradtságot, aztán meg a langyos, majd hideg zuhany felfrissíti az egész testét. Szinte újjászületve lépett ki a fülkéből. Sosem gondolta volna, hogy ez egyszer szó szerint valóra válik.
Az a bizonyos nap is olyan volt, mint a többi. Unalmas órák az irodában; megint nem sikerült maradéktalanul megoldani, hogy az új akkumulátort belepasszítsák a meglevő kasztniba. Mert az áramvonalas kialakításhoz nem nyúlhattak, akkor a legújabb modell elveszíti varázslatos légellenállási értékeit, de azért persze legyen elektromos meghajtású...! Nem csoda, hogy fáradt volt, alig várta, hogy hazaérjen, és beállhasson a zuhany alá.
Mit zuhany! Valóságos kis regenerációs fülke! Öt féle beállítható hőfok, három masszázs funkció, oldalsó szórófejek, amikbe kívülről aromakapszulákat lehetett tenni...! Az ingatlanos, akitől a lakást vette nem is igazán tudta, hogy mit ad el. Persze hogy lecsapott rá... és aztán csak élvezte az előnyöket. Az egész olyan volt mint egy álom, egy csoda...!
Ami azon a napon rémálommá vált...
Már levetkőzve ment be a fürdőbe, az mp4-es lejátszót a hangszórókkal, bekapcsolva vitte magával, és lerakta a mosdó polcára. A halk, meditatív zenéhez szantálfa és bergamott illat-keveréket választott, gondosan behelyezte a kapszulákat és a szivacsot kézbe véve belépett a fülkébe.
Beállította melegre a hőfokot és kinyitotta a csapot. Itt mindig egy kicsit várni kellett, ez az egyetlen hátránya a gázmelegítőnek, hogy nem lesz rögtön meleg a víz. De utána már nincs gond, főleg, ha az ember nyitva hagyja a csapot.
Épp egy adag folyékony szappan eresztett a fali adagolóból a szivacsra, amikor remegést érzett a talpa alatt. Nem tudta mire vélni. Pár másodpercig mozdulatlanul állt, figyelt, hallgatózott, de nem történt semmi. A zene szólt, a víz folyt tovább, hát ő sem törődött a dologgal. Szépen átdörzsölte magát, fentről lefelé, ahogy szokta, majd a szivacsot az adagolóra rakva, karjait felnyújtva a zuhany alá állt. Most jött volna az igazi élvezet, de ehelyett valami fura történt. Az ujjai valami meleghez és rugalmashoz értek. Enyhe bizsergés futott rajtuk végig, ami szempillantás alatt fájdalommá erősödött, és a kézfején át a csuklójához ért mire elkapta a kezét.
Ízületeit tornáztatva nézett fel... és első pillanatban nem is fogta fel, mit lát. A pára a zuhanyzó tetejével egy magasságban gomolygott, mintha valami megakadályozta volna abban, hogy felmenjen a mennyezetig, mint máskor.
Ekkor érezte meg a második rengést. Ez már határozottabb volt, neki is esett a plexifalnak. Megijedt és anélkül, hogy elzárta volna a vizet szétlökte a fülke ajtajait és már lépett volna ki, amikor rádöbbent, hogy itt sincs minden rendben. A víz! Igen, a víz! Visszaverődött egy láthatatlan falról! Első gondolata az volt, hogy akkor meg fog telni a fülke vízzel, de aztán kinevette magát. Hiszen a lefolyón keresztül eltávozik... Vagy... mégse...?
Gyanúsan úgy érződött, hogy a lábfejét ellepi a víz... Lesandított, és... igaza volt...! A vízszint emelkedett! Pedig a dugó nem volt benne a lefolyóban. Ennek már fele sem tréfa!
Az elzáró felé kapott, megtekerte, de semmi nem történt. A víz folyt tovább! Sőt! Mintha még gyorsabban is tenné.
Ki kell valahogy jutnia! Talán át lehet menni azon a láthatatlan függönyön, vagy min!
Alkalmasnak ítélt eszközként megragadta a szivacsot és félig kinyomta a fülkéből. Sistergés, gőzfelhő és az égett műanyag jellegzetes szaga...!
Te jóég! Hiszen a szivacsban több víz volt, mint őbenne! És gőzzé vált? Mi folyik itt? Mármint a vízen kívül?
Mérnök agya még egy kísérletet követelt. Kifacsarta a szivacsot amennyire bírta, és amennyire a környezet engedte, és újra kidugta. Az eredmény, kevesebb gőzzel, de ugyanaz lett.
Elfogta a pánik. Itt fog megfulladni, egy zuhanyfülkében! Milyen nevetséges!
Idegesítő szignál harsant fel a háta mögött. Döbbenten fordult meg. A csempefalon egy kijelző bukkant fel, idegen szimbólumok villogtak rajta, aztán... a szeme láttára a fura jelek saját nyelve betűivé és számaivá változtak, és közölték vele, amit úgyis tudott: az oxigén szint csökken, a páratartalom nő.
Na, meg a vízszint, az már a csípőjénél tartott.
Az állandó remegést, rengést, szinte észre sem vette, annyira lefoglalta a zuhany rendellenes viselkedése, de az egy újabb erőteljes lökéssel hírt adott magáról.
Földrengés ez, semmi kétség, ő meg képtelen menekülni.
Hisztérikusan felnevetett és kétségbeesetten rácsapott a falra... Már igazán meg sem lepődött, hogy megint érthetetlen dolog történt. Ökle alatt az egyik csempe elmozdult, mint egy apró ajtó. Lesz, ami lesz alapon kinyitotta. Furcsa készülék volt odabent, a repülőgépeken levő vészhelyzeti légzőkészülék és egy búvármaszk kereszteződésének tűnt. Már majdnem benyúlt érte, amikor valami az eszébe villant. Inkább a szivacs megy előre! Igen, az az erőtérféle ott volt, de most nem sistergett semmi. Hát persze, ehhez hozzá kell tudni férni!
Határozott mozdulattal - és nem kis elszántsággal - bedugta a kezét. Az erőtér minimális ellenállást tanúsított, megmarkolta a benti valamit és kivette. Egy vékony cső húzódott ki utána.
A víz a derekáig ért, és a hőfok is csökkenni kezdett, de ez már valahogy nem érdekelte. Bárki is csinálta ezt az egész rendszert, kezdett megbízni benne.
Az arcára rakta a maszkot. A gumi - vagy olyasmi - szegély nyomban tökéletesen rásimult a bőrére, szája rátalált a csutorára, az orr rész két csövecskéje a két megfelelő lyukba illeszkedett. Sőt! Úgy érezte, hogy teljesen kitöltik az orrnyílásait.
Megkönnyebbülten nagyot sóhajtott... de csak azért, hogy azonnal elfogja a szédülés. Automatikusan az orrán vett levegőt... és most már tényleg minden jobb lett. Rögtön megértette: belégzés az orron, kilégzés szájon át!
A fülke megtelt vízzel, de nem izgatta. Tudott lélegezni, a többi meg majd csak lesz valahogy...
Az egész épület folyamatosan rengett, homályosan érezte, hogy a zene elhallgatott, és valami hang olyasmiket mond, hogy állapotváltozásra felkészülni, stabilizációs értékek beállítva, aztán... azt érezte, hogy lebeg, mintha súlytalan lenne... és többre nem emlékezett.
A legközelebbi dolog az volt, hogy sötétség és hideg veszi körül. Fázott, valami hidegen feküdt, és amikor felnyúlt ugyanolyan hideg valamit tapintott mintegy félméterre maga felett. Nem is tudta mikor hallotta meg a hangokat, azt sem tudta mit mondanak.
Mi az, hogy itt van valami? És mire kell vigyázni, és kinek? De mielőtt eltöprenghetett volna mindezeken csikorgó zajok után éles fény hasított kis világába, és szagok hatoltak az orrába. Égés és por szaga, és meghatározhatatlan egyéb szagok.
A fény ellen arca elé kapta a kezét. Megint hangok, azt mondják: itt van valaki... Igen, ő itt van, itt, de hol...? És tényleg rágondolnak...? Egy kéz ért a kezéhez, egy kesztyűs kéz, és ahogy óvatosan elhúzta az ujjait a szeme elől azon kapta magát, hogy egy tűzoltó arcába bámul.
A tűzoltó rávigyorgott és valamit kérdezett. Másodszorra megértette: a nevét kérdezik. Megmondta, mire a férfi szeme kikerekedett:
- Négy emeletet zuhant egy zuhanyfülékben? És túlélte? Ez hihetetlen! Na, jöjjön... - és a kezét nyújtva kisegítette őt szorult helyzetéből.
Talpra kecmergett, valaki takarót terített a hátára, ő pedig körbe nézett. Egy rommezőn állt. A ház, amiben lakott, de az egész utca is, felismerhetetlen volt. Hallotta, hogy a tűzoltó erős földrengésről beszél, hogy rengeteg a halott és a sebesült, ő oda sem figyelve bólogatott.
Az esze máshol járt. A vele történteket próbálta összerakni, elemezni... A láthatatlan függöny, a kijelző, a maszk... Idáig jutott, amikor késztetést érzett, hogy megforduljon és egy pillantást vessen a különleges zuhanyfülkére.
A plexifalak összehasadozva hevertek a romok közt, neki mégsem okoztak sérülést. Ráadásul több emeletnyit zuhant. Tudta minek köszönheti az életét: a víznek, ami megtöltötte a kabint, és az erőtérnek, ami körbevette, de... Honnan tudta a zuhany rendszere, hogy földrengés lesz? Valami automata reakció lehetett, semmi más, de akkor is... Ki tervezhette?
Leguggolt és benyúlt az egykori kabinba, hátha lel valami magyarázatot, de a félig elégett szivacson kívül csak valami összeszáradt növényi maradványhoz hasonlót talált. Ennyi maradt a maszkból és a csőből.
És persze az emlékei...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Varjú Zoltán alkotást töltött fel ...és benned újra élek... címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az öltöny 2. fejezet. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Baltazár című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 10. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 9. fejezet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ragadjon el címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ma-holnap című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tulajdonjog című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Tulajdonjog című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Szemeim levetkőztetnek címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel A betűk megnövésére várva címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)