HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1826

Írás összesen: 45413

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-11-19 20:37:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2017-08-20

Korabeli történetek - l/19

Balassagyarmat, 2003. május 1
HAZAHOZTUK ATTILÁT, kisfiamat a többnapos ünnepre. Mára virradóan, az elmúlt hetek eseményei miatt nyugtalanul aludtam.
Érdekes álmot láttam, de különösebb részletek nem maradtak meg bennem. Olyanokkal álmodtam, akik eddig még álmomban nem jelentek meg s már nem élnek: Apukát, Lombos Mártont, aki nekem valamiben segíteni akart, szegény, még álmában is. Nem tudom, mit jelenthet? Aztán Zsuzsikát fiatal munkatársamat láttam, talpig gyászban, talán a közeli temetés miatt. Csak annyi maradt meg bennem az álomból, hogy kellemes volt velük találkoznom.

Levél a Nők Lapjához - 2002
LAPJUKBAN OLVASTAM az "Eladósodás" c. kétségbeesett sorokat, s bennem is összegyűlt a keserűség és feltettem a kérdést magamnak: Mi lesz velünk? Kérem, olvassák el levelemet: a mi sorsunkat.
Nemcsak az én családom, de ismerőseim, baráti körömből sokan olyan helyzetbe kényszerültünk, hogy (illetékesek segítsége helyett) az OTP segítségét vesszük igénybe: az "A" és "B"-hitelt.
Lányom egyedül neveli két iskoláskorú gyermekét. Szerencsére (manapság már ez is nagy szó!) állása van, de igencsak nehezen élnek, ezért addig, amíg tehettem, én segítettem - ahogy tudtam - őket (főleg a kertemből). Sajnos, ma már erre képtelen vagyok. Ő is igénybe vette már az "A"-hitelt".
Ugyanis már ott tartunk, az én becsületes, életem során végzett munkámmal megszerzett nyugdíjamat "éhbérnek" sem lehet nevezni, hiszen abból ennivalóra alig jut, mert a havonta érkező csekkek befizetésére elmegy majd' az egész összeg.

Három gyermekemet egyedül neveltem, iskoláztattam, az "ideális 3-gyermekes családot egyedül". Legidősebb fiam villamosmérnök, számítástechnikai-automatika szakon diplomázott a Műszaki Egyetemen. Sajnos munkahelye megszűnt, munkanélkülivé vált. Hosszú éveken keresztül nem tudott elhelyezkedni, ezért "kényszervállalkozó" lett, - nem sok sikerrel.
Ez év tavaszán sikerült ideiglenes jelleggel elhelyezkednie, így öt hónapig dolgozott. Most megint kilincsel, munkát keres. Közben a számítógépe tönkre ment, s - mivel OTP lakossági számlám van, ahová rendszeresen érkezik a nyugdíjam, hozzá segítettem, hogy részletre megvásárolja a számítógépe bizonyos alkatrészeit. Most a következőképpen állok anyagilag:
Férjem két éve meghalt, temetésére igényelnem kellett az "A-hitelt", most a számítógépem tönkrement, vásárolni kell, mert nem tudom nélkülözni, ezért igénybe vettem a "B-hitelt"; ezért mínuszból élünk! - az OTP jóvoltából! Nehezíti helyzetünket, hogy ahányan, annyi felé élünk: Lányom és pénz nélküli fiam Budapesten él, külön-külön. A már 37 éves rokkant gyermekem foglalkoztató intézetben éli napjait, s ahol már ők sem kapnak munkát, mint korábban. Amit kap, édeskevés ahhoz, amire feltétlenül szüksége lenne, nekem kell pótolnom.
Mit ad Isten? Egy hónapja robbant le a 17 éves Wartburgom, a motor felújítása közel 50 ezer forintba került.
Autómat nem tudom nélkülözni, mert nélküle sem rokkant fiam, sem én nem tudunk sok kilométert gyalogolni, csomagokkal (mivel ahol él, nincs rendszeres, közvetlen autóbuszjárat, sem vonat).
Csekély nyugdíjból sok pénz a benzinre megy el.
Szomorú, hogy ilyen körülmények között háromszoros benzinárat kell fizetnünk (már literenként 150 Ft), hogy ilyen "luxus-kocsin" hordhassam haza a kisfiamat.
Napról-napra romlik a helyzetünk. Két éve még álmomban se gondoltam arra, hogy így lerobbanunk. Akkor még megengedhettem magamnak egy-két könyvet vásárolni, ma már a Nők Lapját is csak nagy nehezen tudom kigazdálkodni!

Nem értem, hogy számolnak a NAGYOK, hogy jövőre 6-8% lesz az infláció, hiszen naponta drágul minden, lassan már semmit se ér a nyugdíjunk. Egy-két éve nem hittem, hogy ilyen mélyre lehet süllyedni, hogy a felvett hiteleket se tudom törleszteni! Ma már nem lehet előre, másnapra se tervezni.
Ne gondolja senki, hogy én a sült-galambot vártam, mindent megtettem, hogy felszínen maradjunk, hogy kicsit jobban élhessünk! Pont az ezredfordulón lesz 20 éve (!), hogy nyugdíjas lettem. Nem nehéz kiszámítani, hány éves lehetek.

Tíz éve vállalkozási engedélyt váltottam ki, közvetítő kiskereskedelem folytatására, - befektetés nélkül. Ez is jó volt, mert hébe-hóba bejött valamennyi forint, ami mindig jól jött.
Ahogy belenézek a feljegyzésekbe, kezdetben szépen hozott jövedelmet, abból még el tudtam menni nyaralni, s jutott belőle néha-néha olyan dolgokra, amire mostanában már gondolni se lehet.
Lassan már ez se hoz sokat, hiszen ismerőseimnek, másoknak sincs már pénze, ők is ugyanúgy küszködnek a napi megélhetésért, ezért, amit én kínálok, nem nélkülözhetetlen, ezért lassan arra a csekély jövedelemre sem számíthatok.
Borzasztó érzés, hogy nem tudok magamon, családomon segíteni, hogy hiábavaló volt az egész életem fáradozása, hogy minden befektetett munkám, álmom szertefoszlik!
Mi lesz velünk?! Kérdésemre ki ad választ?
Köszönöm, hogy meghallgatott.

*.**-**.*

Következik az utolsó részlet!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11623
Időpont: 2017-09-24 22:25:37

Kedves Matild!
Nagyon teletaláltad, mert a pénzromlás már olyan vágtában halad, hogy lassan, mint amit egyszer már megéltem a pengőnél, most már ismét ott tartunk. Hiába jött a jó forint, most mit ér? Én háztartási naplót vezetek, most már nem évenként, havonként érződik, hogy mindennek gyorsan meg föl az ára, most is, a amikor az elég jó nyugdíjam a zámlámra kerül, akkor intézet a számlákat, mondhatom, hogy í víz, áram, a
tv, mind több volt, mint az előző hónapban. Pedig mint itt is láthatók olyan elfoglalt vagyok, hogy semmivel sem költök többet, mint eddig... S az a hülye ötlet, hogy majd kötelezik a gyerekeket, hogy az idős szüleiket nekik kell ellátni, amikor számtalan családban a fiataloknak meg nincs munkája... Még viccnek sem jó, amikor hallottam róla, nem tudtam, hogy nevetni vagy sírni kellene rajta. Most ez van, de nem kell szeretni.
Köszönöm szépen, hogy olvastad, és a következő rész is fent van már.
Szeretettel: Kata
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
380
Időpont: 2017-09-22 16:07:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kata!

Ahogy a korunk egyre nő, sajnos a gondjaink is párhuzamosan növekednek Pedig ennek nem így kellene történnie. Hiszen sok éven keresztül fizettük a nyugdíj járulékot, bízva abban, hogy nyugdíjas korunkban szépen élhetünk. Mivel gyerekeinket segíteni kell anyagilag is, hiszen nagy a munkanélküliség, ezért a szép, nyugodt nyugdíjas éveket elfelejthetjük. Vajon mit tartogat a befejező rész?
Sok szeretettel: Matild
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11623
Időpont: 2017-08-22 18:20:46

Ő azt mondta, amikor gyerekei még kicsik voltak, hogy majd meglátod, milyen jó lesz, amikor felnőnek,
én talán milliókkal tudom az életük kezdetét segíteni. Az igaz, hogy szépen gyűlt a pénze, hiszen többet fizettek be, mint mi, aztán egyszer, még tíz éve sincs - ha jól emlékszem, egy törvénnyel megszüntették az egészet, alaposan kitoltak azokkal, akik biízakodtak sokan. Vissza kellett térni a korabeli befizetésekre, de sajnos, már a milliókra emelkedett pénzüket - ki tudhatja, hogy kik zsebeit tömték meg.
Sajnos, olyan világot élünk, hogy a közösség vagyonát nem arra költik, amire kellene, hanem azok élvezik, akik közel vannak a tűzhöz.
Köszönöm, hogy olvastad és elmondtad a véleményed.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11623
Időpont: 2017-08-22 18:17:47

válasz Kőműves Ida (2017-08-21 16:48:35) üzenetére
Drága Ida! - Ahogy én le merem írni a történteket, gondolataimat, nem biztos, hogy arra választ is kapok.
Nem kaptam rá választ, mert az igazat leírni, talán nem merték. Nem csak ezzel a levelemmel kapcsolatban történt, máshol, és itt is, amikor még nem a jelenlegi felállás volt, engem, illetve a föltett anyagomat egyszerűen kitörölték, s volt olyan eset, hogy még csak nem is szóltak róla. Ezt leginkább a hazafias verseimmel kapcsolatban mondhatom, de előfordult, hogy egyik prózámmal kapcsolatban is hasonló történt.
Nagyon furcsa nekem, hiszen itt mi, a korabeli írók-költők utódai lennénk és vagyunk, nem szabad a szánkat betömni, és mindig, mindent, főleg ami nem helyes, le kell írnunk.
Aztán amikor behozták azt, hogy a egészségügyben máshová is be lehet fizetni az előírt összeget, akkor intettem a lányom, megkérdeztem, nem fél-e attól, hogy arra nincs semmi biztosíték.
Folytatom
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5151
Időpont: 2017-08-21 16:48:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Kata!

Sohasem volt könnyű, napjainkban sem az. Ha csak a devizahitelesekre gondolok, akiket kilakoltatnak sorra. Fiamnak is van devizahitele, nem fér a fejembe, ha valaki felvett 8 millió hitelt, hogyan lehet 10 év törlesztés után, még mindig 25 milliós tartozása. Illetve van elképzelésem, miből élnek egyesek olyan jól, és kicsit sem zavarja őket, hogy családok ezrei utcára kerülnek, elveszítik mindenüket... valami nagyon, de nagyon nem stimmel.
Te a leveledet a Nők Lapjának címezted annak idején, kaptál-e tőlük valami útmutatót, segítséget? Amit leírtál, az napjainkban is érvényes, szóról-szóra.

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) szíved-karod című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Első gyermekem születése 2 című alkotáshoz

Ylen Morisot alkotást töltött fel A hold nappal címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Holdbárka című alkotáshoz

Chloe bejegyzést írt a(z) szíved-karod című alkotáshoz

Chloe bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Várakozás címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ha egyszer... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) November című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Élet című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A megperzselt völgy című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Holdbárka című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A lóápoló 42. fejezet című alkotáshoz

Habib bejegyzést írt a(z) Mondd Uram című alkotáshoz

F János alkotást töltött fel A lóápoló 42. fejezet címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)