HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49049

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Jason DameFeltöltés dátuma: 2017-08-25

Ördög születése

Vinch elmélyült magába és kizárta a világot. Lecsendesítette az elméjét, hogy ítélet nélkül lépjen be a pillanatba. Érzéseket kereset magába, hallgatta szíve hangját, ahogy ráhangolódott az őt körülvevő szellemekre. Ezt a tevékenységet sokan gyakorolták. Azt gondolták az öreg írástudók, ha előzetes gondolat nélkül lépsz be a pillanatba felbecsülhetetlen értékű bölcsességhez juthatsz. Hallhatod a mindenhatót, az alfát és az omegát és gyönyörű leírhatatlan szépségű igazságok tudója lehetsz. Tökéletes csöndbe ült, érezte a szelet arcán, ahogy lobogtatja haját és ha elég élesek lettek volna fülei valószínűleg hallhatta volna szívét, ahogy dobog a mellkasába. Vinchnek elkellet ismernie remek helyet választott a meditációhoz, sehol egy lélek. A hegytetőn ült lenézve a mélységbe, amit a természet vájatott ki magának, úgy nézett ki akárcsak alagutak lennének terebélyes falakkal. A nap most kelt fel és elöntötte a látóhatárt vörös fényével. Semmi se zavarhatta meg ezt az idilli képet. Azonban ekkor megszolították:
- Vinch le kell jönnöd az élők keresnek téged. Hagyd itt a holtakat egyedül! Haggy merengjenek magukba
Vinch kezdetben nem válaszolt csukott szemén át is sejtette ki lehet az. Hangja ismerős volt. Aztán mégis elszánta magát
- Kedves barátom - mindenkit így hívott, akiben volt annyi emberség, hogy kedvessen szóljon hozzá - bizonyára új vagy közöttünk, mert csak akkor vennéd rá a bátorságott, hogy megzavarj miközben épp a szellemekkel beszélgetek. A te apád apjával, aki már belépett a fénybe és örök igazságokhoz jutott. Mi is elérhetünk az ő szintjükre csak annyit kell tenni, hogy ülünk és figyelünk rájuk. - Vinch ezzel lezártnak tekintette a beszélgetést és nem szólt többet eggyé akart válni az őt körülvevő világgal, ahol az ősi szellemek élnek keresve réseket benne, amin át kommunikálhatnak. Egyszer már sikerült is neki és úgy érezte, mintha a lebegne, habár a teste egy tapodtat sem mozdult a földről. A fiú aki megszólította, azonban megköszörülte a torkát:
- Igen csak hogy most az ősök bölcsességére van most szükségünk. Egy vita van készülőben a faluban és ha elharapodzik rengeteg fájdalom okozója lehet. - Vinch résnyire kinyitotta szemét.
- Kedves fiam viták mindig is voltak. Ez bizonyítja, hogy különbözőek vagyunk. Egészséges módja a szellem serkentésének egy erős eszme csere.
A fiúnak már elege lett mesteréből, aki folyton nyögte ezeket az ezerszer hallott tanulságokat. Akik elértek a mesteri szintre sose lehetett belőlük kihúzni egy értelmes szót mindent rejtvényekkel és elviselhetetlen naívitással tálaltak. Torkig volt velük, mert így csak ostobának érezte magát, mintha egy gyerek lett volna, aki nem ért a jó szóból.
- Vinch mester - nem akarta, hogy dühösnek hangozzon, így próbált udvarias hangott megütni - sokan úgy gondolják már fegyvert ragadnak.
Vinch sóhajtott, milyen konok is az ember ha erőszakhoz fordul csak, hogy bizonyítsa igazát. Végül elszánta magát és követte a fiút a táborba. A falu vezetőire gondolt útközbe, akik a bölcs isten anyára emlékeztetett. Ebben az időszakban a nők kormányoztak - érzelmi alapon. Ők töltöttek be minden vezető posztot, ők láttak el minden vallási tisztet, ők birtokoltak minden befolyásos helyet a kereskedelemben, tudományban, művelődésben, gyógyításban. A férfiaknak igazolniuk kellett a létjogosultságukat. Nemigen tudtak mit felhozni fontosságuk mellett, azon kívül, hogy alkalmasak voltak a súlyos terhek cipelésére. Leginkább a dolgozó hangyákra vagy méhekre emlékeztettek. Elvégezték a nehéz fizikai munkákat, ellátták továbbá a gyermekek biztonságának megteremtésében rájuk háruló feladatokat. Azonban ezen a napon ez megváltozott. Nagy tömeg gyűlt össze egy körbe a tűz körül Vinchnek átkellet verekedni magát a törzs emberein, hogy lássa miért gyűlt mindenki ide. Egy férfi állt a közepén a legkevésbé "kívánatos" férfi volt: a gyenge fizikumú, a kevéssé tetszetős, akiknek a legkevesebb jutott a nők figyelméből.
- Mi van, ha a nők tévednek ? - kérdezte -. Mi van, ha mégsem a fennálló rend a legjobb ? Ha ez a rend valójában a biztos pusztulásba rántja a fajt ?
A legtöbb férfi persze csak a vállát vonogatta.
- Hiszen a nők közvetlen kapcsolatban állnak az Istennővel, nem ? Hát nem az Ő hasonmására teremtettek ? Az Istennő pedig jóságos, nemde ?
- Az este látomásom volt az Istennőnek született egy fiúja, aki rossz útra tért. Hasztalan próbálkozott az Anya, a gyermek nem javult meg, és végül még anyja trónusáért is harcba szállt. Ez még a mindent megbocsátó, szerető Anyának is sok volt. Örökre száműzte a fiút - ő azonban újra és újra felbukkant különféle leleményes álcákat öltve, olykor magának a Hatalmas Anyának a képét is magára öltötte.
- Miért teremtett volna az Istennő olyan gyermeket, akiről tudja rossz útra tér? - kérdezte az egyik nő.
- A "rothadt alma" . Bizonyára tudjátok, hogy bármit teszünk is, némelyik gyerekből egyszerűen "rossz" gyerek lesz. És azt is tudjátok, hogy főként a fiúgyermekek közül kerülnek ki azok, akik nem hallgatnak a jó szóra. Hiszen a férfiak eleve alacsonyabb rendűek, igaz ? - hallgatás volt a válasza a faluba ez általános tény volt. - Ha a "rossz gyermek" férfi, ha a "gonosz" hímnemű, ki lehetne erősebb nála ? Nyilván nem egy nőnemű istennő. Mert amíg bölcsességre, éleselméjűségre, tisztánlátásra, könyörületre, előrelátásra és gondolkozásra van szükség, senki nem kérdőjelezi meg a nők felsőbbrendűségét - jelentette ki ravaszul a férfi - A nyers, állati erő ellen azonban férfiakra van szükség, ugye ?
A falun az elfogadás hulláma söpört el, minden egyes női tag hit neki, azonban amit a vezetők nem tudtak, hogy a férfi hazudott. A közösségek apránként elfogadták, hogy ne csak rabszolgának tekintsék a férfiakat, hanem a mitológiájukból előlépő védelmezőnek - mivel immár volt kitől megvédeni az Istennőt, egyértelműen szükség mutatkozott a védelmezőre.
Ettől a ponttól már nem sok hiányzott, hogy a védelmező férfi egyenrangú társként álljon az Istennő mellé. Megteremtették a férfi Istent, és egy ideig az Istenek és Istennők együtt uralkodtak a mitológiában. Az Istennő határtalan szeretetét felvillantó derűs mosolyát, a természet törvényeinek szelíd követését egy vidámságot nem ismerő Isten zord ábrázata, a természet leigázásának akarata, örökkön korlátozó szeretet váltotta fel. Vinch a hallotakra nem szólt semmit tudta, hogy semmi értelme, a férfi győzött félre vonult egy fa alá az erdőben és akkor hallotta a szellemeket. A legmagasabb hegyről kiáltották szét, a legmélyebb völgyben is halloták suttogását és az emberi tapasztalás útvesztőibe is ott visszhangzott az igazság: a szeretett a válasz.

Akármi jöhet

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az idő múlik címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Gy című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Beszél az idő című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Te vagy az - a férfi, a nő és a meghallgatás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) szégyen című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) halálsor című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) fényfürösztött álmok című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Magamba zár című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ősz és tél című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)