Statisztika

miért vagyunk itt a földön
és mivégre létezünk
reinkarnációként leszületve
vagy csak úgy véletlenül ?
gyümölcseként egy szerelemnek
egy forró nyári éjszakán
vagy zimankós réli reggel ?

vagy csak egy vágynak egy megkívánt
ölelésnek egy hirtelen szerelemnek ?
ki tudja ?

ki tudja ki volt eredendően
aki megteremtett ?
egy égi labor vagy Urunk
ha hiszünk , az Isten

Éva a kígyóval Ádám s az édesalma
amit élveztek őseink és mi is élvezünk
azóta
mióta felnöttként éljük az életünket

amiót kiűzettünk
s nem vagyunk a paradicsomban ?

így vagyunk kitalálva
esendőként

asszonyként férfire
férfiként
az asszonyra várva, virrasztva ,
térdrehullva, gyönyört keresve
kínban
leborulva
százszor is megalázva

s örökön örökké
az ölelésre
a megváltás kegyelmére
várva

amit mindig remélünk

ujjongó
holdvilágos éjszakákon
amikor száz fokos lázban
égünk
a kéjtől sebzett madárként verdesve
egymás gyönyörű öle fölött

egymás
ölébe mélyedve
két perzselő csók között

egymás
ölelő lüktető karjaiba
zárva
egymást
kifulladásig ölelve ebben a lázas
szeretetben
megváltásunkra várva

és önön tüzünkben
elégve
átringatni egymást egy másik
világra
paráznaságunkért kegyelmet kérve

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom