HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45259

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2017-09-21

Mi kommunista ifjak...MK III/8.

Az a péntek délelőtt ugyanolyan volt, mint a többi hétköznapi nap. Sem a nyár, sem a közelgő hétvége nem érzékelődött. Zúgtak a lyukasztógépek, zizegtek a kontrollok, dorombolt benn a nagyteremben a szekrény-méretű R-30 számítógép, amint öblös torkából a linóleum padlóra köpte a leporellók lepedőit.
Időnként végigment egy-egy ember a termeken, hogy ellenőrizze a munkát, de nem nagyon volt mit ellenőrizni, mindenki tudta a dolgát.
A gépterem, ami három helyiségből állt: lyukasztó, kontroll, és a "nagygépes" feldolgozás, két műszakban dolgozott, reggel hattól kettőig, illetve kettőtől este tízig. Aznap Komáromi Péter volt a délelőttös műszak műszakvezetője, ő majd Csáky Mariskának egy karószerű vénlánynak adja át kettőkor a műszakot. A számítógép előtt forgószéken sport-magazint lapozgatva Medvecki Pista ült. Időnként felnézett, végig futatta szemét a piros, sárga, kék kijelzőkön, aztán visszasüppedt az olvasnivalóba. Felesége Monori Lilla a lyukasztósok és a kontrollosok csoportvezetője egy kontrollgépet kezelt, azon ellenőrizte a többiek munkáját. A kontroll gép egyébként pont olyan konstrukció volt, mint a lyukszalag lyukasztó, annyi volt csak a különbség, hogy emez nem ütötte át a szalagot, hanem csak jelzett. Amikor drótkefe a lyuk helyére érve érintette a forgó hengert záródott az áramkör, ekkor a lámpa zölden világított, ellenkező esetben, ha nem volt lyuk, ott, ahol pedig lennie kellett volna a piros villant fel. A lyukszalag volt a számítógép inputja, az output pedig a leporelo.

Fél tízkor szokás szerint szünetet tartottak. Sok volt egy helyben ülni és verni a gépet reggel hat óra óta. Komáromi beszólt a lyukasztóba, és a kontroll-csoporthoz, hogy mindenki menjen át egy percre a nagygépterembe. A termeket üvegajtó választotta el egymástól. Az üvegajtók nyár lévén nyitva voltak, hogy jobban járjon a levegő. Amikor a lányok összegyűltek, a fiatal műszakvezető az íróasztala alól előhúzott egy láda-pezsgőt. Monori Lilla papírpoharakat vitt körbe.
-Tudjátok, mire iszunk? - kérdezte ünnepélyes arccal Komáromi.
Az arcokon csodálkozás, értetlenség. Az ott dolgozó lyukasztós-lányok életkora nem haladta meg a 19-20 évet. Legtöbbjüknek fogalma sem volt arról, mi történt előző nap, július 6.-án, de aki hallgatta véletlenül a híreket, az se sokat foglalkozott vele.
Péter a szabad-demokraták csoportosulásához tartozott, eljárt titkon a gyűléseikre. Szamizdatokat nyomtatott este tíz után, amikor már lejárt a műszak és senki nem volt benn.
Nem tudták ugyan, mi az ábra de benne voltak egy kis pezsgőzésben, naná, hogy benne!
-Eljött a szabadság napja! - mondta Komáromi a kör közepére állva. -Töltsetek mindenkinek. Tegnap este hivatalosan is bejelentették, hogy 1956 forradalom volt! Nagy Imre, Maléter Pál, és a többi kivégzett hős ártatlan!
-Éljen a hősök emléke! - kiáltotta az egyik anyagmozgató fiú.
-Éljen a szabadság! - kontrázott rá egy szeplős, szőke lány.
-Éljen, éljen!
Ittak lelkesen.
-A szabadságharc, melyet elődeink kezdtek most a mi kezünk által győzedelmeskedett. Az 56-os hősök kezdték el, és mi fejeztük be! Vivát!
-Pezsgőt, pezsgőt! Van még? Töltsetek!
Takács Barbara lépett be most a körbe. Ő az a lány, aki a május 1. vállalati bulin kinn az üdülőben halált megvető bátorsággal monokinizett, ezzel fejezve ki forradalmi ellenállását a fennálló rendszerrel szemben.
Kezében pezsgőspohár, arca lángol a nagyszerű perc hevületétől.
-Barátaim! Ti nemes rómaiak! Énekeljük el a Marseillaise-t! Szabadság, egyenlőség, testvériség!
Felmászik Komáromi íróasztalára, megbontja ingének elejét, kezét kinyújtja előre, szemét az égre veti.
"Előre ország népe, harcra ma, győzelem vár, hív hazánk!"
-Éljen a magyar szabadság!-kiabálnak a többiek.
A kiáltás végigzeng, végigzúg a nagygéptermen. Barbara ledobja az ingét, telt, harcias mellével ő a szabadság istennője. Énekel: "Ellenünk tör a kény hatalma, vérben áztatja zászlaját..."
Nyílik az ajtó, Nagy kartárs lép be, nyomában Székely Hajnalka, kezében számokkal teleírt papírlap.
-Mi folyik itt!
Néma csend, és hullaszag. Állókép. Senki nem moccan. Légy szárnya se benn, se kinn, mint a walesi bárdokban.
-Hölgyeim és uraim, ez itt egy munkahely. Még egyszer kérdezem: mi folyik itt?!
Takács Barbarára néz, tőle kérdezi.
A lány leugrik a földre, zavart képpel felveszi az ingét.
-Teccik tudni főnök kartárs, nagy nap van ma. Ugyanis. Ugyanis kivívtuk a magyar nép szabadságát!
Székely Hajnalka nem bírja tovább. Kilép Nagy kartárs háta mögül, Barbarához viharzik, kiveri a pezsgőspoharat a kezéből.
-Fúj! Nem szégyelled magad? -Körbenéz, a szeme villámot vet. -Nem szégyellitek magatokat? De nagy most a pofátok! Hol sunnyogtatok akkor, amikor az ég zengett? Bújtatok a föld alá, mint patkány a lyukába!

Lassan kezd szétoszlani az ünneplő közönség. Komáromi lehorgasztott fejjel kullog az íróasztala felé, a kezében tartott papírpoharat a szemetes-kosárba dobja. Elmentek. Már csak Takács Barbara tartózkodik a nagygépteremben, őt a főnök visszatartja.
-Maga maradjon! Öltözzön fel rendesen, gombolja be a blúzát, aztán jöjjön be hozzám.
-Igen főnök, értem, főnök!
Jobbra-balra el mindketten.

Nagy kartárs rövid úton, azonnali hatállyal kirúgta Takács Barbarát.
-Holnap már ne jöjjön be. A munkakönyvét átveheti a Személyzetin.
Még aznap Komáromival és Csáky Mariskával üzent a műszakoknak. "Mondják meg a dolgozóknak, hogy a hivatalban nem tűröm a politizálást. Aki mindenáron a pojácát akarja játszani, az, a kapun kívül tegye!"

Mégis, milyen a sors? Két évvel később, amikor a nagy összevonások és kirúgások ideje elérkezett, az új vezetés őt mozdította el elsőként a helyéről!
- Begyepesedett fejű, vén bolond - nyilatkozta róla az utóda. -Az ő ideje lejárt. Új szelek fújnak mostantól, de az ám!

A történet és a szereplők a fantázia szüleményei

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-09-28 09:06:43

válasz hundido (2017-09-28 08:03:07) üzenetére
Szia! "...új szelek nyögetik az ősmagyar fákat" -ahogy Ady mondja. De tényleg új szelek-e ezek a szelek? Nem ismétlődik-e vajon minden a világban? Az Ady vers kapcsán elgondolkodhat az ember. A szelek azonban fújnak, ez az egy biztos...)) Köszönettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-09-28 09:00:49

válasz oroszlán (2017-09-27 10:07:55) üzenetére
Kedves Ica! Köszönöm, h olvastad, hogy figyelemmel kíséred az első epizódtól! Nagyon sokat jelent ez nekem, biztatást, megerősítést! Szeretettel köszönöm még egyszer! -én
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
934
Időpont: 2017-09-28 08:03:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Helló!
" Új szelek fújnak mostantól, de az ám!" valóban új szél? Vannak ismerős dolgok ebben is. Jól megírtad ezt a részt is. Tetszett. üdv hundido
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6438
Időpont: 2017-09-27 10:07:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Figyelemmel olvastam.

"-Igen főnök, értem, főnök!"
Szeretettel gratulálok: Ica
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-09-26 08:52:35

válasz Ylen Morisot (2017-09-25 17:49:19) üzenetére
Szia Ylen! Valamikor, még az első rész elején közepén igen kemény kritikát kaptam egy szerzőtársamtól, hogy dühből, indulatból gúnyolódom azon a régi, "elvtársi" világon. Akkor azt mondtam, ígértem, h a rendszerváltás utáni "úri" világon ugyanígy fogok gúnyolódni. Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! Igyekszem ehhez tartani magam, s most a második rész megírásánál ugyanazt az enyhén (?) torzító szemüveget viselem, mint az első résznél. Az élet egy nagy komédia, s mi emberek bohócok vagyunk ezen a színpadon:) Köszönettel: én
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1666
Időpont: 2017-09-25 17:49:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!
Ez igazi filmkockákra kívánkozó jelenet! Van benne (számomra) valami paródia-szerű. :) Vagy csak kínjában nevet a magyar?
Üdv:
Ylen
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-09-22 08:09:25

válasz eferesz (2017-09-21 12:20:45) üzenetére
Kedves Szabolcs! Sajnos tényleg véget ért, jó volt, sok volt....! Köszönöm, h itt jártál, mindig szeretettel látlak! Üdvözlettel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2017-09-21 12:20:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!
Az idei nyár is véget ért...
:)
Mindig új szelek fújnak, és mennyire jó ez.
Mint mindig, most is nagyon tetszett az írásod.
Szeretettel: Szabolcs

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Álomébredés című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Álomébredés című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Hogy lett című alkotáshoz

Ylen Morisot alkotást töltött fel Tölgyfa fia címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A lóápoló 21. fejezet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/2. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

Haász Irén alkotást töltött fel Palackba tettem címmel

KMária bejegyzést írt a(z) Levegőváltozás című alkotáshoz

F János alkotást töltött fel A lóápoló 21. fejezet címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)