HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45259

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: efereszFeltöltés dátuma: 2017-10-07

A hősök őse az ősök hőse

Mesénk hőse a kerekerdő szegletében éldegél felebarátival együtt egy közösségben a szabad ég alatt, amely nappal olyan amilyen, éjjel pedig úgy tűnik, mintha drágakövekből lenne kirakva. Szó mi szó, különleges hely az biztos. Apit - ez a becsületes neve hősünknek - teendőjen ezen a különleges helyen mindig az, hogy a közösséget, amelyben él és ahová tartozik, egyszer s mindenkorra mindenféle külső és belső veszedelemtől megóvja, amely természetesen rájuk leselkedik. És itt, és most jön a bökkenő, vagy nevezzük inkább lehetőségnek, mert erre a szóban forgó kerekerdőre semmilyen fenevad, már emberemlékezet óta nem feni a fogát. Pedig ő, mármint Apit, jó szuperhőshöz méltón varázserővel bíró láthatatlan köpenyét naponta magára ölti, és úgy járja a vidéket, megkérdezve környezetének minden egyes tagját, hogy van-e valami, amitől retteg, hiszen az ígéret szép szó, és amúgy is ez neki szent kötelessége. De láss csodát, ezen az igencsak érdekesen különleges helyen nem akad senki, aki félne, vagy tartana valakitől, esetleg valamitől, hiszen az a helyzet, hogy ebben a kerekerdő szegletében az a bizonyos égi szem boldogan kel és vidáman tér nyugovóra, hogy aztán milliónyi szikrájával derűs perceket szerezzen gyermekeinek. Mit volt mit tenni Apitnak ezek után, hiszen úgy érezte magát, mint egy jókora púp a közösség hátán, aki nem tudja teljesíteni azt, amire született. Teljesen fölöslegesnek kezdte tartani magát, és ez odáig vezetett, hogy egyaránt elhanyagolta külsejét és belsejét, mert a létező dolgoknak mindig így van értelme. Láthatatlan varázsköpenye lassacskán láthatóvá vált, amikor meg szembekerült a többi erdőlakóval, azt vette észre, hogy valami mélyen, gyökerestől megváltozott közöttük, hiszen a többi élőlény nem volt képes arra, hogy elmerüljön az ő szeme világában, és ő maga sem tudott már huzamosabb ideig a másik tekintetét állni. Így, egy adott napon, fogta magát és a legkedvesebb barátját, a girhes Csontésbőrt, felnyergelte. Izzó parazsat vetett a hátára, arra aztán felült és nyakába vette a nagyvilágot. Arra ment, amerre a szeme ellátott. Aztán egyszer csak magára nézett, és eszébe jutott a lova. Amikor letekintett rá azt tapasztalta, hogy a fellegekben járnak, és az az igazság, hogy egy pillanatra inába szállt bátorsága, de Szárnyasló azon nyomban megnyugtatta, erőt öntött bele.
- Gazdám, fel a fejjel! Tudom, ez nem az a világ, amelyben a megszokott, kényelmes hétköznapjaid végére jártál, és éppen ezért mégis az, csak állandóan változik, folyamatosan tökéletesíti önmagát. Látod, belőlem is mi lett. Pedig ott lent a földön alig bírtam megállni a saját lábamon, most meg csillogó fehéren, szárnyaimat kitárva táncolok a széllel. És nézd, lásd azt a kénköves esőt okádó háromfejű sárkányt, aki felénk igyekszik, hogy darabokra tépjen és egészben felfaljon.
- Uramisten, most mi lesz? - kérdezte ijedtében Apit Csontésbőrtől, azaz most már Szárnyaslótól.
- Mi lenne? - válaszolt kérdéssel a kérdésre Szárnyasló. Ki tudja, a lényeg az, ami van.
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Egéristent.
- Micsodát? - kérdezte hitetlenkedve Apit, de ekkor már a kénköves esőt okádó háromfejű gyomrában találta magát újjászületve.

Mesénk hőse...
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Farkasistent.
- Micsodát? - kérdezte hitetlenkedve Apit, de ekkor már a tüzes esőt okádó hétfejű gyomrában találta magát újjászületve.

Mesénk hőse...
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Szarvasistent.
- Micsodát? - kérdezte hitetlenkedve Apit, de ekkor már a kénköves és tüzes esőt okádó tizenkét fejű sárkány gyomrában találta magát újjászületve.

Mesénk hőse...
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Istent, hogy valóban átéld az elmúlást, mert akkor egyszer s mindörökre elengeded félelmedet, azt, aki nem Te vagy.
- Igen!- szólalt meg Apitban egy boldog hang. Légy üdvözölve kedves ismerős, itt a tetejetlen fa kellős közepén!

Mesénk hőse a kerekerdő szegletében éldegél felebarátival együtt egy közösségben a szabad ég alatt, amely nappal olyan amilyen, éjjel pedig úgy tűnik, mintha drágakövekből lenne kirakva, és tudta mindennek a miértjét, mindezt úgy, hogy már nem volt szüksége láthatatlan varázsköpenyre.
Aki nem hiszi, járjon utána. Ez a vége, fogd meg jól.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2017-10-18 18:36:37

válasz Ylen Morisot (2017-10-16 20:26:08) üzenetére
Kedves Ylen!
Jól van bizony.
:)
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1666
Időpont: 2017-10-16 20:26:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Szabolcs!
Ezzel a meséddel feladtad nekem a leckét. Van, amit érteni vélek, de van, amit még emésztenem kell. De jól van ez így, elgondolkodtatsz...
Köszönöm!
Szeretettel:
Ylen
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2017-10-15 19:53:47

válasz Bödön (2017-10-12 08:05:22) üzenetére
Kedves Bödön!
Köszönöm szépen, és szép estét Neked, na meg szép hetet.
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2017-10-12 08:05:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Szabolcs! Mese felnőtteknek? Igen, az, sok tanulsággal! Tetszett! Üdvözlettel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2301
Időpont: 2017-10-09 06:42:51

válasz Kőműves Ida (2017-10-08 16:46:14) üzenetére
Kedves Ida!
Egyszer mindannyian ráébredünk arra, hogy Fénylények vagyunk, azaz Önmagunk vagyunk.
:)
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5108
Időpont: 2017-10-08 16:46:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Szabolcs!

Igen különleges mesét olvastam a tolladból. Nem is tudom, ez talán inkább mese, felnőtteknek. Igen ötletesen nevezted el a szereplőket, és az is figyelemre méltó, hogy a főhős, többszöri újjászületés után találja meg önmagát. Érdekes volt, még ízlelgetem. :)

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Álomébredés című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Álomébredés című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Hogy lett című alkotáshoz

Ylen Morisot alkotást töltött fel Tölgyfa fia címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A lóápoló 21. fejezet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/2. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

Haász Irén alkotást töltött fel Palackba tettem címmel

KMária bejegyzést írt a(z) Levegőváltozás című alkotáshoz

F János alkotást töltött fel A lóápoló 21. fejezet címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)