HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1851

Írás összesen: 47546

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2019-01-09 08:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: efereszFeltöltés dátuma: 2017-10-07

A hősök őse az ősök hőse

Mesénk hőse a kerekerdő szegletében éldegél felebarátival együtt egy közösségben a szabad ég alatt, amely nappal olyan amilyen, éjjel pedig úgy tűnik, mintha drágakövekből lenne kirakva. Szó mi szó, különleges hely az biztos. Apit - ez a becsületes neve hősünknek - teendőjen ezen a különleges helyen mindig az, hogy a közösséget, amelyben él és ahová tartozik, egyszer s mindenkorra mindenféle külső és belső veszedelemtől megóvja, amely természetesen rájuk leselkedik. És itt, és most jön a bökkenő, vagy nevezzük inkább lehetőségnek, mert erre a szóban forgó kerekerdőre semmilyen fenevad, már emberemlékezet óta nem feni a fogát. Pedig ő, mármint Apit, jó szuperhőshöz méltón varázserővel bíró láthatatlan köpenyét naponta magára ölti, és úgy járja a vidéket, megkérdezve környezetének minden egyes tagját, hogy van-e valami, amitől retteg, hiszen az ígéret szép szó, és amúgy is ez neki szent kötelessége. De láss csodát, ezen az igencsak érdekesen különleges helyen nem akad senki, aki félne, vagy tartana valakitől, esetleg valamitől, hiszen az a helyzet, hogy ebben a kerekerdő szegletében az a bizonyos égi szem boldogan kel és vidáman tér nyugovóra, hogy aztán milliónyi szikrájával derűs perceket szerezzen gyermekeinek. Mit volt mit tenni Apitnak ezek után, hiszen úgy érezte magát, mint egy jókora púp a közösség hátán, aki nem tudja teljesíteni azt, amire született. Teljesen fölöslegesnek kezdte tartani magát, és ez odáig vezetett, hogy egyaránt elhanyagolta külsejét és belsejét, mert a létező dolgoknak mindig így van értelme. Láthatatlan varázsköpenye lassacskán láthatóvá vált, amikor meg szembekerült a többi erdőlakóval, azt vette észre, hogy valami mélyen, gyökerestől megváltozott közöttük, hiszen a többi élőlény nem volt képes arra, hogy elmerüljön az ő szeme világában, és ő maga sem tudott már huzamosabb ideig a másik tekintetét állni. Így, egy adott napon, fogta magát és a legkedvesebb barátját, a girhes Csontésbőrt, felnyergelte. Izzó parazsat vetett a hátára, arra aztán felült és nyakába vette a nagyvilágot. Arra ment, amerre a szeme ellátott. Aztán egyszer csak magára nézett, és eszébe jutott a lova. Amikor letekintett rá azt tapasztalta, hogy a fellegekben járnak, és az az igazság, hogy egy pillanatra inába szállt bátorsága, de Szárnyasló azon nyomban megnyugtatta, erőt öntött bele.
- Gazdám, fel a fejjel! Tudom, ez nem az a világ, amelyben a megszokott, kényelmes hétköznapjaid végére jártál, és éppen ezért mégis az, csak állandóan változik, folyamatosan tökéletesíti önmagát. Látod, belőlem is mi lett. Pedig ott lent a földön alig bírtam megállni a saját lábamon, most meg csillogó fehéren, szárnyaimat kitárva táncolok a széllel. És nézd, lásd azt a kénköves esőt okádó háromfejű sárkányt, aki felénk igyekszik, hogy darabokra tépjen és egészben felfaljon.
- Uramisten, most mi lesz? - kérdezte ijedtében Apit Csontésbőrtől, azaz most már Szárnyaslótól.
- Mi lenne? - válaszolt kérdéssel a kérdésre Szárnyasló. Ki tudja, a lényeg az, ami van.
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Egéristent.
- Micsodát? - kérdezte hitetlenkedve Apit, de ekkor már a kénköves esőt okádó háromfejű gyomrában találta magát újjászületve.

Mesénk hőse...
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Farkasistent.
- Micsodát? - kérdezte hitetlenkedve Apit, de ekkor már a tüzes esőt okádó hétfejű gyomrában találta magát újjászületve.

Mesénk hőse...
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Szarvasistent.
- Micsodát? - kérdezte hitetlenkedve Apit, de ekkor már a kénköves és tüzes esőt okádó tizenkét fejű sárkány gyomrában találta magát újjászületve.

Mesénk hőse...
- Jó-jó, de akkor most mit csináljak? - érdeklődött tovább Apit, és ahogy érdeklődött egyre inkább eluralkodott rajta a halálfélelem.
- Nyugalom - szólt Szárnyasló. Nézz önmagadba, és lásd meg a benned élő Istent, hogy valóban átéld az elmúlást, mert akkor egyszer s mindörökre elengeded félelmedet, azt, aki nem Te vagy.
- Igen!- szólalt meg Apitban egy boldog hang. Légy üdvözölve kedves ismerős, itt a tetejetlen fa kellős közepén!

Mesénk hőse a kerekerdő szegletében éldegél felebarátival együtt egy közösségben a szabad ég alatt, amely nappal olyan amilyen, éjjel pedig úgy tűnik, mintha drágakövekből lenne kirakva, és tudta mindennek a miértjét, mindezt úgy, hogy már nem volt szüksége láthatatlan varázsköpenyre.
Aki nem hiszi, járjon utána. Ez a vége, fogd meg jól.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
747
Időpont: 2018-11-12 18:23:11

Hát... Nékem átjött, gondolatébresztő meséd! Szóval: TETSZETT.
SOK ILYEN MESÉRE LENNE SZÜKSÉGÜNK!
"Csak" annyi még, tagolhattad volna kicsit több bekezdéssel. De ez mán az én öreges "kákán csomót kereső" szenilitásom. Lehet így is akartad!
szeretettel: túlparti
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2542
Időpont: 2017-10-18 18:36:37

válasz Ylen Morisot (2017-10-16 20:26:08) üzenetére
Kedves Ylen!
Jól van bizony.
:)
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1836
Időpont: 2017-10-16 20:26:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Szabolcs!
Ezzel a meséddel feladtad nekem a leckét. Van, amit érteni vélek, de van, amit még emésztenem kell. De jól van ez így, elgondolkodtatsz...
Köszönöm!
Szeretettel:
Ylen
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2542
Időpont: 2017-10-15 19:53:47

válasz Bödön (2017-10-12 08:05:22) üzenetére
Kedves Bödön!
Köszönöm szépen, és szép estét Neked, na meg szép hetet.
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8178
Időpont: 2017-10-12 08:05:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Szabolcs! Mese felnőtteknek? Igen, az, sok tanulsággal! Tetszett! Üdvözlettel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2542
Időpont: 2017-10-09 06:42:51

válasz Kőműves Ida (2017-10-08 16:46:14) üzenetére
Kedves Ida!
Egyszer mindannyian ráébredünk arra, hogy Fénylények vagyunk, azaz Önmagunk vagyunk.
:)
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5631
Időpont: 2017-10-08 16:46:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Szabolcs!

Igen különleges mesét olvastam a tolladból. Nem is tudom, ez talán inkább mese, felnőtteknek. Igen ötletesen nevezted el a szereplőket, és az is figyelemre méltó, hogy a főhős, többszöri újjászületés után találja meg önmagát. Érdekes volt, még ízlelgetem. :)

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Álmodom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Elszalasztott disznótor című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szerelmetes című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Hallgatás-dal című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Szent legyen címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ha akarom című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Üres(s)ég című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Az utolsó járat című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Insalutatus című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Insalutatus című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Fridolin Hofer: Cseresznyefácska a hegyen címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Gondűző szonett című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Insalutatus című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az utolsó járat címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)