HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47291

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

mandolinos
2018-12-12 02:16:17

Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2017-11-02

Az örök élet ára

Fekete paripák nyalkán lépegetnek,
tüzesek, szilajok, de megfékezettek,
fekete hintó az, amit négy ló vontat,
eme díszes lovak feketébe vontak.

Fekete lószerszám, a kocsis ruhája
díszes, de fekete mente adva rája.
Nem irigylem eme kocsinak utasát,
meglehet nemes ő, meglehet uraság.

Két gyászhuszár áll ott a hintónak végén,
kipödörve bajszuk, kapaszkodnak békén,
utánuk baktat egy nagy fekete sereg,
van, ki siránkozik, van aki kesereg.

Utolsó útjára kísérik ez urat,
ki nem ehet-ihat, aki már nem mulat,
cigánybanda húzza a kedvenc nótáját,
könny lepi özvegye harmatos orcáját.

Ilyen ez a halál, nem válogat, arat,
nincs akit nem visz el, nincs aki itt marad.
Semmi nem lehet az örök élet ára,
kulcsoljuk hát kezünk egy csöndes imára!

Debrecen, 2017. 11. 02.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
alberth
Regisztrált:
2009-03-01
Összes értékelés:
2947
Időpont: 2017-11-06 20:35:40

válasz Kedves (2017-11-05 19:24:43) üzenetére
Köszönöm az értékelést, kedves Anikó! Bizony egy az utunk mindannyiónknak, még ha látszatra össze-vissza kanyargunk is, a cél ki van jelölve már az indulásnál. De itt senki nem akar az élbolyban végezni, inkább úgy vagyunk vele, mint Pató Pál mondja Petőfi híres versében. "Ej, ráérünk arra még..." Ebben a futásban rang és vagyon nem számít, mindenki eléri a nem is annyira hőn óhajtott célt...
Szeretettel:
alberth
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2017-11-05 19:24:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Lehetsz bár nagy úr, tele erszénnyel,
legutolsó senki, vacogó, éhes.
Mindegy hogy érsz oda, mikor érkezel.
Az út végén, te is ott leszel,


Hirtelen ezek a gondolatok törtek utat maguknak.
Szeretettel
Anikó

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 41. fejezet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Strand, nyár, halandzsa című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 5. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Test és lélek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Leszek a béke című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hang című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lovag című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel A temetés címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Késtem címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A költőkhöz! című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Gondolj arra! címmel a várólistára

mandolinos bejegyzést írt a(z) Irodalmi estek fórumtémához

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lila fények című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)