HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1910

Írás összesen: 50509

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

túlparti
2020-07-28 18:07:52

Szülinaposok
Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2017-11-02

Az örök élet ára

Fekete paripák nyalkán lépegetnek,
tüzesek, szilajok, de megfékezettek,
fekete hintó az, amit négy ló vontat,
eme díszes lovak feketébe vontak.

Fekete lószerszám, a kocsis ruhája
díszes, de fekete mente adva rája.
Nem irigylem eme kocsinak utasát,
meglehet nemes ő, meglehet uraság.

Két gyászhuszár áll ott a hintónak végén,
kipödörve bajszuk, kapaszkodnak békén,
utánuk baktat egy nagy fekete sereg,
van, ki siránkozik, van aki kesereg.

Utolsó útjára kísérik ez urat,
ki nem ehet-ihat, aki már nem mulat,
cigánybanda húzza a kedvenc nótáját,
könny lepi özvegye harmatos orcáját.

Ilyen ez a halál, nem válogat, arat,
nincs akit nem visz el, nincs aki itt marad.
Semmi nem lehet az örök élet ára,
kulcsoljuk hát kezünk egy csöndes imára!

Debrecen, 2017. 11. 02.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
alberth
Regisztrált:
2009-03-01
Összes értékelés:
3042
Időpont: 2017-11-06 20:35:40

válasz Kedves (2017-11-05 19:24:43) üzenetére
Köszönöm az értékelést, kedves Anikó! Bizony egy az utunk mindannyiónknak, még ha látszatra össze-vissza kanyargunk is, a cél ki van jelölve már az indulásnál. De itt senki nem akar az élbolyban végezni, inkább úgy vagyunk vele, mint Pató Pál mondja Petőfi híres versében. "Ej, ráérünk arra még..." Ebben a futásban rang és vagyon nem számít, mindenki eléri a nem is annyira hőn óhajtott célt...
Szeretettel:
alberth
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
891
Időpont: 2017-11-05 19:24:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Lehetsz bár nagy úr, tele erszénnyel,
legutolsó senki, vacogó, éhes.
Mindegy hogy érsz oda, mikor érkezel.
Az út végén, te is ott leszel,


Hirtelen ezek a gondolatok törtek utat maguknak.
Szeretettel
Anikó

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Ábel (az első) című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) mindig ugyanaz című alkotáshoz

tigerjnr bejegyzést írt a(z) Konstelláció című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel Ábel (az első) címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Konstelláció című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Konstelláció című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Balatoni vihar címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Konstelláció című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Jevgenyij Jevtusenko: Énnékem, élet, félig semmi nem kell! címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Altató minden évszakban című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Örök kérdés című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Példa című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Mi ketten című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel Konstelláció címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)