HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46792

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2017-11-02

Az örök élet ára

Fekete paripák nyalkán lépegetnek,
tüzesek, szilajok, de megfékezettek,
fekete hintó az, amit négy ló vontat,
eme díszes lovak feketébe vontak.

Fekete lószerszám, a kocsis ruhája
díszes, de fekete mente adva rája.
Nem irigylem eme kocsinak utasát,
meglehet nemes ő, meglehet uraság.

Két gyászhuszár áll ott a hintónak végén,
kipödörve bajszuk, kapaszkodnak békén,
utánuk baktat egy nagy fekete sereg,
van, ki siránkozik, van aki kesereg.

Utolsó útjára kísérik ez urat,
ki nem ehet-ihat, aki már nem mulat,
cigánybanda húzza a kedvenc nótáját,
könny lepi özvegye harmatos orcáját.

Ilyen ez a halál, nem válogat, arat,
nincs akit nem visz el, nincs aki itt marad.
Semmi nem lehet az örök élet ára,
kulcsoljuk hát kezünk egy csöndes imára!

Debrecen, 2017. 11. 02.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
alberth
Regisztrált:
2009-03-01
Összes értékelés:
2930
Időpont: 2017-11-06 20:35:40

válasz Kedves (2017-11-05 19:24:43) üzenetére
Köszönöm az értékelést, kedves Anikó! Bizony egy az utunk mindannyiónknak, még ha látszatra össze-vissza kanyargunk is, a cél ki van jelölve már az indulásnál. De itt senki nem akar az élbolyban végezni, inkább úgy vagyunk vele, mint Pató Pál mondja Petőfi híres versében. "Ej, ráérünk arra még..." Ebben a futásban rang és vagyon nem számít, mindenki eléri a nem is annyira hőn óhajtott célt...
Szeretettel:
alberth
Szenior tag
Kedves
Regisztrált:
2007-06-22
Összes értékelés:
884
Időpont: 2017-11-05 19:24:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Lehetsz bár nagy úr, tele erszénnyel,
legutolsó senki, vacogó, éhes.
Mindegy hogy érsz oda, mikor érkezel.
Az út végén, te is ott leszel,


Hirtelen ezek a gondolatok törtek utat maguknak.
Szeretettel
Anikó

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Madárdal (haibun) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Madárdal (haibun) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Nyárfosztott című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Harc címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Biztató című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Madárdal (haibun) című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Viharban című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Mint nyírfácskán hótakaró című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Bajadér románc című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Bajadér románc című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)