HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45559

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Mákvirág
2017-12-13 13:35:54

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: F JánosFeltöltés dátuma: 2017-11-10

A lóápoló 35. fejezet

35. fejezet

A győztes csapat csendben autózott hazafelé a kőbányai lovardába. Egyelőre mindenki el volt foglalva, saját boldogságának feldolgozásával.
Fanni azon gondolkodott, hogy a terve sikerült, mert a Gyermekrák Alapítvány, az általa nyert pénzel, sok gyerek kezelését tudja támogatni. Az csak mellékes hozadéka volt a versenynek, hogy megismerte az ország. Az igaz, hogy nem a színészi tehetségét tudta itt bemutatni, de a nevét egy időre mindenki megjegyzi.
Géza azon töprengett, vajon a segédedzői kinevezése, csak a mai napra szólt, vagy ezentúl a lovardában betöltött szerepe is változik. Azt már tapasztalta, hogy főnöke egyre jobban számít rá. Újabb feladatokkal bízta meg, már az utóbbi időben is. Kezdetben annak is örülni fog, ha a gyerekek felügyeletét rá bízza. Az istállótakarítást is szerette csinálni, mert imádja a lovakat, de nem sértődne meg, ha kevesebb trágyát kellene lapátolnia.
László figyelmét zömmel a vezetés kötötte le, de azért az is ott motoszkált a fejében, hogy milyen jó érzés töltötte el, amikor a riporter felismerte. Nem felejtették teljesen el. Várják vissza a versenypályára. Ha nem is versenyzőként, de mint tréner, még sok örömöt tud szerezni a lovassport szerelmeseinek. Zsófi mellé, vállalhat még tanítványokat, akiket már nem hobbiból fog oktatni. Gondolat menetét Géza hangja szakította meg.
- Fanni gyönyörűen lovagoltál - hallatszott a dicséret a hátsó ülésről.
- Köszönöm - nézett hátra a lány széles mosollyal. - Még mindig a hatása alatt vagyok, nem gondoltam, hogy ilyen felemelő érzés nyerni.
- Bevallom neked, én még a múlt héten sem bíztam az első helyedben, sőt még abban sem, hogy végig lovon maradsz - vallotta be Géza. - Nagyon féltem, hogy ezen a szűk pályán valami bajod esik, de ezt a futamot profi módon oldottad meg.
- Örülök, hogy féltettél - nézett hosszan Géza szemébe, aki ezektől a szemektől majdnem elolvadt. - Győzni, csak azért tudtam, mert ilyen edzőm van. Amíg bevezetett a rajthoz, akkora tudást, és elszántságot öntött belém, hogy már az indulásnál éreztem, hogy ezt meg kell nyernem - emlékezett vissza az akkor hallott mondatokra. - Az utolsó körre, annyira ott voltam testben, és fejben is, hogy teljesen elmertem engedni Sebest. Bíztam benne, és éreztem, hogy ő is bennem. Szédületes volt, úgy száguldott, mint egy gyorsvonat. A befutó után majdnem fél kört tettünk meg mire sikerült visszafognom.

László behajtott a lovarda kapuján. A portás szaladt eléjük, és már messziről kiabált:
- Gratulálok, szép verseny volt.
Mind a hárman integettek neki a kocsiból, de nem álltak meg, mert minél hamarabb ki akarták engedni Sebest a bezártságból. László az istállójához kanyarodott, és közel az ajtóhoz megállította a szerelvényt. Géza azonnal kipattant, és szinte futva ment a lószállító végéhez. Mire kinyitotta az ajtót, László már oldalról bent volt a ló fejénél. Kikötötte a kötőféket, és elkezdte tolni kifelé. Sebes örömmel tolatott, hogy minél előbb kint legyen. Fanni Géza mellett várta, hogy kifaroljon versenytársa. Mikor kint volt, Géza a kezébe adta a gyeplőt.
- Vezesd be a helyére, ez a megtiszteltetés most a neked jár.
- Köszönöm, éppen kérni akartam - fogta meg a szíjat Fanni.
Mikor az ajtóhoz ért csodálkozott, miért van csukva, ez télen, nyáron nyitva szokott lenni. Sokat nem tudott ezen töprengeni, mert László már nyitotta is előtte. Ahogy a ló fejével egyvonalban, belépett az ajtón, ijedtében megtorpant.
- Meglepetés! - kiabálta egyszerre a lovarda teljes személyzete, akik már várták, hogy megjelenjen, mert a portás azonnal jelezte nekik, hogy megérkezett a nyerő társaság.
Fanni után belépett László, és leghátul Géza is.
Az istálló folyosóját félig elfoglalta az a két asztal amit, Sebes bokszajtaja két oldalán állítottak fel. Fehér terítővel letakarva mind a kettő, de a közelebb lévőn csak egy vödör volt, félig töltve zabbal, és egy itatóedény friss vízzel. A távolabb lévő, pedig emberi táplálékkal, és itallal volt megpakolva. Csilla lépett a társaság elé, mint szóvivő.
- A lovarda összes dolgozója nevében gratulálok nektek a győzelemhez - kezdte beszédét. - Joli sütött pogácsát, mi pedig összedobtuk a pénzt pár palack pezsgőre, hogy méltó képen megünnepeljük ezt a csodálatos eredményt. Megmutattátok az országnak, hogy a mi lovardánkban milyen figyelemre méltó munka folyik.
Fanni meghatottan vezette Sebest a neki felállított asztalhoz, aki először, ivott a saját sikerére.
- Kövessük Sebes példáját - emelt fel egy poharat László. - Köszönöm, kis csapatom nevében, hogy ennyire figyelemmel kísértétek a mai teljesítményünket. Köszönet a lovasnak, a lónak, és a segéd edzőnek - vonta be az ünneplésbe Gézát is. - Most nincs köztünk, és ti nem is tudtok róla, de a győzelemben nagy szerepe volt Petrának is, úgyhogy róla se feledkezzünk meg.
Magasba emelte a poharát, és még annyit hozzátett: - Egészségetekre!

Alig ürítette ki a poharát, megérezte, hogy rezeg a telefon a zsebében. Kisétált az istállóból, és mikor egyedül volt felvette.
- Szia, Éva - köszönt bele, pedig nem is nézett a kijelzőre.
- Szia! - köszöntötte Éva is. - Arra gondoltam, hogy megkérdezem, számíthatok-e ma éjszakára rád? - kérdezte, és még mielőtt László válaszolhatott volna, hozzá tette: - Van egy olyan gyanúm, hogy Sebes istállója tele van ünneplő emberekkel, és nem lenne szép, ha ott hagynád őket. Ez a te napod is, nem csak Fannié.
- Fel van itt szerelve egy megfigyelő kamera? - kérdezte László. - Pont úgy van, ahogy mondod, és bevallom neked, hogy már ittam is egy pohár pezsgőt, így nem ülnék ma már autóba.
- Kamera nincs felszerelve, de én egész héten azt láttam, hogy sugdolóznak a hátad mögött, a munkatársaid. Az is eljutott a fülembe, hogy pénzt gyűjtenek pezsgőre. - magyarázta Éva. - Maradj nyugodtan, érezd jól magad, majd holnap találkozunk. Iskola után kimegyünk Petrával.
- Elalvás előtt adj neki a nevemben egy puszit, és mond meg neki, hogy őt is ünnepeljük, mert nélküle nem sikerült volna.
- Úgy lesz - búcsúzott Éva, és bontotta a vonalat.

Mikor visszament az ünneplő társasághoz, látta, hogy Sebes már a vödör alján jár, a vize is elfogyott. A másik asztalon is elég nagy pusztítást tapasztalt, és a hangulatból ítélve, már túl voltak, legalább a harmadik pohár pezsgőn. Kisebb csoportok alakultak ki, és így beszélték meg a futam egyes köreit, időnként egymást túlkiabálva. Feltűnt neki, hogy Sebes boksza sem üres. A távolabbi sarokban Fanni, és Géza állt, elég közel, ahhoz, hogy egymás suttogását is meghallják, az időnként támadt hangzavarban is. Kezükben egy-egy pohár, de látszik, hogy arról már teljesen elfeledkeztek.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsony címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ha majd egyszer című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Reggeli kaland című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ha megkérdezed... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Léptek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Téli szél című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ázott kutya című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kihívás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nem e világból való című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ha megkérdezed... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Léptek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Téli szél című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Téli szél című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)