HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45545

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-12-02 18:27:01

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Cselényi P.Feltöltés dátuma: 2017-11-15

Lenn és fenn

Anna az egyik kislány ,az aprócska dombon ült,a hársfa árnyékában.Egy fűszálat rágcsált.
Éva, a másik kislány lassan jött felfelé a domboldalon,ő is leült és azt mondta:
- Szerintem kellene.
Anna kivette a szájából a fűszálat.
-Micsoda?
-Hát az űrhajó.
Anna erre bólintott és azt mondta:
-Szerintem is.
Ezt a szép elhatározást tett követte.Helyes.
(Anna nem rágcsált fűszálat-attól ilyen-olyan betegséget lehet kapni,ezt nem engedheti meg magának senki sem,Anna sem.Ő talán még annyira sem ,mint más!)
Összegyűjtöttek mindenfélét:fémet ,fát,papírt,
gyapjút,selymet,csontot,aztán szögeltek,kalapáltak,
ragasztottak, fúrtak,véstek talán hegesztettek is. Napokig,hetekig,évekig.
És elkészült az űrhajó.Miért ne tette volna?
Miután elkészült az űrhajó,megelégedetten megszemlélték.Űrhajó-ez volt,ilyen volt.
Mindketten alig tízévesek voltak.De éleseszű! bölcs! kislányok. Mint egy ezeréves.
Úgy döntöttek:először Anna megy.(Az űrhajó egyszemélyes.)
Anna beszállt,az űrhajó felszállt.Szállt,szállt:12 km,26 km,67 km,109 km...Emelkedék ,magasodék.Anna szükségszerűen szintén szállt,szállt :12 km,31 km, 88 km, 120 km .Emelkedék, magasodék ő is.
Aztán,más lehetőség hiányában felértek és földkörüli pályára álltak.
Anna mindaddig ott ült az űrhajó ,ezen csodálatos szerkezet egyik sarkában. Sőt,kuporgott.Kissé félénken és izgatottan.ám! a helyzet és a pillanat és a helyszín jelentőségének teljes tudatában!
Most felállt,óvatosan az űrhajó egyetlen,kicsiny ablakához lépett-és kinézett.Nem kikukkantott.Kitekintett.Felállt-lábait kinyújtotta,csípőjét megemelte,karjaival fellökte magát,jobb láb-bal láb és megint és megint és
Hát igen,ott vala a Föld.Vizenyős szemgolyó az univerzum fekete koponyájában.
Csak egy ablak,igen. Őneki az is épp elég,kifelé nézni-befelé pedig nem kell nézegetnie senkinek.
S az űrhajó keringett:Anna keringett.Körbe,körbe,körbe,körbe. Lassan,lassan...lassan...Vagy kissé gyorsabban.
Csönd,hideg,állandóság,feketeség.
Anna mindent megnézett,megvizsgált,mindent feljegyzett,mindent elvégzett,csöndben ,hidegben,
feketében,állandóan.
Telt az idő,telt az idő.
Anna írt,olvasott,evett,aludt,ivott,majd hirtelen felkapta a fejét.Épp Afrika fölött repültek.(Ott?Ott.) Anna megpillantott egy borzasztó hosszú és kígyózó embersort.
Sorembert.Nyugat-vagy Kelet-Afrikából haladni látszott Európa, valamerre felé.Anna akár meg is tudta volna simogatni őket,ha a kezét kinyújtotta volna-legalábbis így érezte.
Nem nyújtotta ki-ő tudja,miért.
Sok-sok száz ,ezer, tízezer ,akár tízmillóezer ember.Soványak vagy testesek,kopaszok vagy szomorúak,fáradtak vagy boldogok,dús hajúak vagy tettrekészek,bizakodóak vagy félénkek,ki egyedül,ki egymást támogatva .
Egy fekete kabátú,őszes hajú férfi kicsi,de sietős léptekkel ment, nem nézve semerre-semarra, csizmája alatt porzott a föld.Balra két sötét színű ,(de) kék szemű, virgonc kölyök futkosott,szinte egymás körül körözve.
Némán.
De lehet,beszéltek,Anna nem tudta,nem tudhatta,hiszen az űrben nem terjed a hang.A szájuk esetleges mozgása-ahhoz mondjuk,hogy túl távol volt tőlük.Akár így,akár úgy,de soruk keresztülkígyózott a tengeren,a sivatagon, az őserdőn , a Nagy Hegyen...
Itt -ott valaki csatlakozott és beállt.Esetleg kilépett és eltűnt.
Anna ,igen,épp felettük (űr)hajózott. És támadt egy ötlete. Megragadta a kenyeret és közéjük dobta.Nézte ,ahogy esik, hullik,zuhog.Ahogy egyre kisebbedik,mintha már ennék,végül puff.Valaki fel is vette.
(Mielőtt ugyanis felszállt volna ,Éva elhelyezett neki az űrhajóban egy jókora kenyeret!)
De, ő Anna ezt már nem láthatta,az űrhajó tovaszállt.
Anna,mit tehetett volna,továbbolvasott,továbbtanult,ezen kívül megírta A világűr eposzát, talán mást is.
Aztán látott valamit,ismét.Nem véletlenül küldtük fel!
Valahol Kelet-Európa fölött járhatott és azt vette észre: odalent valaki szónokol .Vagyis prédikál.Beszél. Átszellemülten beszél,lelkes,megigézülten. Szaval valamiről .Körötte rengetegcsomóan álldogálnak és tátott szájjal hallgatnak . Őt,biztosan.Álmélkodva ,tátott szájjal stb .
A szónok egy felfordított ládán -talán koporsón -állt. Átszellemülten beszél ,lelkes . Megigézülten.Rongyos,
kócos,miegymás ,de bizonyosan ingerlő és tetszetős.Nő-férfi, fiatal-öreg stb. - erre Anna nem emlékezett, nem emlékszik. Ám amidőn befejezte volt ,két karját ének emelé , a hallgatóság nemkülönben.
Anna itt is gondolt egyet és lehajította közéjük , rájuk Az ember bibliáját. Ez egy könyv ,amit szintén Évától kapott még a felszállás előtt.
Ő maga Anna,elolvasta már oda-vissza,fejből tudta. A könyv valakit épp fejen talált,talán a prédikátort,talán mást,hogy megsérült-e ,Anna ezt már nem láthatta:az űrhajó tovaszállt.
(Egy kislányt talált el, nem lett baja. Nem Évát!)
Anna kilőtte a magával hozott rakétát vagy mit ,útnak indítva a szomszéd galaxisba vagy még messzebbre. Már azóta odaértek.
A rakéta vivé, viszi,vivendi-amit kell .
Aztán? közben? elért Észak -Amerika fölé.Anna:
Ült az űrhajó,ezen modern őstojás közepében,hirtelen szokatlan fényességre figyelt fel. Nem, nem a csillagok fénye volt . Annál erősebb és közelebbi volt.Anna ,ha akarta ,sem tudta volna nem észrevenni .
Az volt,hogy:
Hogy:
Egy hatalmas tűz égett odalenn!
Sárga,vörös ,kék, fehér, fekete stb.,stb. tíz -húsz-többszázméteres lángok. Mint lidércek,mint koboldok táncoslábú halmaza .
Mi ég?nem láthatta . Azt sem, oltják-e. Persze ,bizonyára oltották.
Anna belebámult a tűzbe.Nem volt ijesztő .
Biztonságban volt,hiszen ha a tűz fel is ér, fel is csap az űrbe, ott oxigénhiány, ugye,rögvest kialszik .
Anna megmarkolta a kancsó vizet,amit a kenyérrel együtt Évától kapott(és Az ember bibliájával együtt) és a tűzre öntötte,löttyintette. A víz nem fagyott meg az űr hidegjében.
A tűz azonnal kialudt és parázslott.Előbb kialudt,aztán parázslott.
De hogy kiújult-e?(tudományosan elképzelhető),Anna nem tudhatta meg.Az űrhajó tovaszállt.
Az űrhajó.persze,de Anna is így kénytelen-kelletlen .Bele volt zárva az űrhajóba,anélkül nem tudott volna ottmaradni.Persze ,az űrhajó sem nélküle.
Még történt sok minden.
1. Anna felrakott az égre egy -két csillagot.
2. Zöldre festette az ég egy szeletét .
3. Szippantott egyet az ott, az ő magasságában már ugyancsak ritkás ,ám annál ízletesebb földi atmoszférából.
4.
11.
A végén,hát igen,leszállt.
Írhatjuk:az űrhajó szállt ,szállt:112 km,91 km,55 km, Anna is 203 km,99 km,62 km .
Egyébként szerencséje. A szerkentyű akár fel is robbanhatott volna. Szét is pukkanhatott volna,mint egy lufi,mint egy labda,mint egy golyó.Biztos - az űrhajók szoktak ilyeneket tenni.
Vagy le is zuhanhatott volna,kissé talán túl gyorsan süllyedt lefelé,ennyire vonzotta a Föld?! Ha lezuhant volna,agyonvághatta volna Évát (is).
Hanem végül leért.Egyet puffant a fűben. Megérkezett.(Hányat kellett volna?)
Most bizonyára arra számít mindenki:az ajtó kinyílt attól a puffanástól. magától kitárult,elmozdult,lepottyant akár.
S Annának mindösszesen kényelmesen ki kellett lépnie.Talán így volt,de talán Anna nyomta ki, odabentről. Gyönge kis karjaival kilökte a súlyos vas-vagy fa- vagy mástömböt. Igen.
Éva jött feléje.Egy pillanatig mindketten csak álltak egymással szemben.
-Szia.
-Szia.
Felsiettek a hársfájukhoz(?)
-Tizenkétezer évig voltál oda.
Anna elgondolkozott.Ez éppen annyi idő,mint...
-Most én jövök.
Éva bemászott,előtte betett magának is kenyeret ,vizet meg a többi ,meg egy almát is .
Felszállt ,mint tizenkettőezer esztendővel annak előtte Anna, aki most leheveredett a fűbe, a fa ,a hársfa alá . Nem vett a szájába fűszálat ,megírta úti élményeit és újféle űrhajó tervét kidolgozta.

Minden egybeírás tudatos. A tízmillióezer nemlétező , fiktív szám.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4338
Időpont: 2017-11-16 12:22:31

Kedves Attila/Péter.
Nekem az ötlet bejön, sajnos a ki nem fejtett aktualizálások, a széteső tér és idő mellett (amik akár lehetnek koncepcionálisak is) a pongyola fogalmazás, a helytelen írás (itt még a helyesírás szót sem tartom helyénvalónak :-) )teljesen elerodálta az írásodat. Kár érte...
aLéb
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
369
Időpont: 2017-11-16 10:29:54

válasz Cselényi P. (2017-11-16 10:14:38) üzenetére
Kedves Péter!

Van egy rossz hírem, a Magyar helyesírási szabályzatot nem véletlen találták ki.
Az írók költők a Magyar nyelvet védik, tehát igyekeznek a szabályoknak megfelelően írni.
Mi, többiek, ezen az oldalon igyekszünk minden írást hibátlanul feltenni, (az igaz, hogy nem mindig sikerül, de nem direkt) mert ezzel ápoljuk a nyelvet.
Aki nem így tesz, az akkor mit csinál a nyelvvel?

Üdvözlettel: János
Alkotó
Regisztrált:
2017-11-10
Összes értékelés:
62
Időpont: 2017-11-16 10:14:38

válasz hundido (2017-11-16 09:28:14) üzenetére
Tulajdonképpen az összes hozzászólónak szánom a választ.
Nem tervezem a módosítást, én így érzem megfelelőnek.
A nevemről: hivatalosan Rippert Attila vagyok, de minden írásomat Cselényi Péterként írom és írom alá.
Az interneten is Cselényi Péterként vagyok jelen.
Nem tervezek semmiféle formabontó kísérletet, nem is vagyok-volnék képes ilyesmire.
Igen, minden a hatályos helyesírási szabályokkal ütköző írásmód tudatos.
Azt, hogy semerre-semarra így értettem: semerre: se+merre , ez olyan mintha a sem és erre összevonva lenne és ennek mintájára: sem és arra , ugyanígy írva.
Valóban nem az az író, aki annak tekinti magát, de nem is az, akit a közönség annak tart, az író, akit az irodalom annak tart.Hogy én ki-mi és mennyire vagyok vagy nem vagyok , nem tudhatom, ehhez kívülről kellene látnom önmagam.
Mindenkinek köszönöm, hogy elolvastátok és véleményeztétek.
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
999
Időpont: 2017-11-16 09:28:14

Szia!
Egyetértek az előttem szólókkal- valóban lenne mit korrigálni az írásodon. Amikor engedélyezünk egy írást, nem javítjuk, mert arra nincs is mindig időnk. Ha leveszed, tudod módosítani és újra itt lesz az alkotásod, úgy, mint azt tetted a z Ágy c. alkotásodnál. Olvasd el, mit tanácsolnak a többiek, érdemes megfogadni (szerintem) Üdv hundido
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2379
Időpont: 2017-11-16 08:12:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Attila!
Valóban vannak itt tényezők és észrevételek is, így nekem az a dolgom, hogy a folytatásra fókuszáljak.
:)
Üdvözlettel: Szabolcs
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7589
Időpont: 2017-11-16 07:53:02

Még egy gondolat. Sztem a prózai művek esetében - ellentétben a versekkel - szerencsésebb, ha az újító kezdeményezés inkább a tartalomban jelentkezik. de ez csak az ln véleményem! :)
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5164
Időpont: 2017-11-15 20:05:22

Nem igazán tudom hová tenni azt, amit itt látok.
Az alkotói adatlapodon ez áll:
Valódi név: Rippert Attila
A bemutatkozásnál: Cselényi Péter vagyok.
Ezt tréfának szántad, vagy magad sem tudod, ki vagy?

Az írásodról, sajnos nem tudok véleményt mondani, annyira követhetetlen, hogy nem tudtam végigolvasni.
Jelzed, hogy a helyesírási hibák tudatosak. Bizonyára az írásjeleket is tudatosan használod rosszul. Jómagam, tudatosan nem tudom elolvasni.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7589
Időpont: 2017-11-15 17:29:26

Szia! Jánosnak igaza van, nem ismétlem, amit elmondott. Hacsak...hacsak nem valami új, nagy, formabontó kísérletnek vagyunk itt tanúi, egy új poszt neo dadaizmusnak, vagy egy olyan izmusnak, amit majd csak később nevez el az ámuló utókor. A megjegyzésed arra utal, h tudatos. Szóköz, vessző, egybe írom, külön írom találom-szerűen. Jó, mi ehhez kevesek vagyunk, de annak idején Albee drámáit se értették. Találj ki rá egy jó megnevezést, hogy mi ez? Vagy majd a vájt-fülű irodalmárok beskatulyázzák? Minden esetre, ha az volt a célod, h formabontó legyen, olyan, amitől a "hivatásosoknak" kinyílik a bicska a zsebében, - akkor telitalálat! Üdv: én
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
369
Időpont: 2017-11-15 15:12:46

Kedves Attila!

Ezt az írásod, fiatalkori félrelépésnek tekintem. A megértést és az olvasást is nagyon zavarta, hogy tele van hibával. A SPACE billentyűt teljesen esetlegesen használod, vagy nem használod. A szavakat, teljesen önkényesen a magyar helyesírási szabályok figyelmen kívül hagyásával, vagy hibásan egybe írod, vagy ki tudja miért külön. A központozásnak sem ártana utána olvasni, mert azt is teljesen össze-vissza csinálod. Ilyen például: semerre-semarra nincs. Esetleg úgy lehetne írni, hogy: semerre-sem-arra, vagy sem -erre-sem-arra.
Mielőtt ide felteszed, érdemes négyszer, ötször átolvasni, mert akkor valószínű te is sok hibát megtalálsz.
Nem attól lesz valaki ÍRÓ, hogy a bemutatkozó szövegében ezt állítja magáról, ha nem az olvasók emelik azzá.
Elnézést kérek, ha túlzottan kritikus voltam, nem akarlak eltántorítani az írástól.

Üdvözlettel: János

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Megitattam az egereket című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel FÉLELEM-TESZT (részlet) címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel A Nap nyugta címmel a várólistára

Regős bejegyzést írt a(z) Inkvizíció című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Kallódók című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Első gyermekem születése - 5 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Az üresség felmagasztalása című alkotáshoz

Regős bejegyzést írt a(z) A világfa hét ága című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/1 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/8 című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ha majd egyszer című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Megitattam az egereket című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Inkvizíció című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A világfa hét ága című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)