HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45545

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-12-02 18:27:01

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2017-12-03

Szegények tavasza

Esett. Számolatlan napon át. Gondolhatnánk akár, volt tavaszi eső. Mert megadta magát már a tél, tűntek el utolsó hófoszlányok árnyékvédett dombok megbúvó hajlatain; rég elmúlt a böjt hava. De esett, szüntelen, amolyan fura, hideg eső. Dédelgette bokrok, fák, szőlőtőkék épp csak kibújó, apró levél rügyeit, azok tiltakoztak kétségbeesetten, reménytelenül, annyira hiába; vacogtak, fáztak, de az csepegett rájuk szüntelen, könyörtelen. Bokrok, fák virágai szunnyadtak, dideregtek, kedvük nem volt előbújni, erre bolondult világra. Kutyák nem ugatták a holdat - sűrű felhő takarta őt, összes csillagaival - macskák se érezték még a tavaszt, nem kellették maguk kerítésen, vagy az öreg, agyonkarmolt orgonafán; bújtak inkább gazdasszonyaik ölébe, vágyón simogatásra, vagy lapultak, dorombolva, meleget adó, reggelre kihűlő kemencén. Utak kátyúit pocsolyák takarták el, hajnalonként még hártyásodott rajtuk jég. Szemérmes igyekvésük, hogy eltakarják a szekereket zökkentő kátyúkat, szánalmas volt, semmit érő; szekerek se jártak ebben az időben. Nem volt hova menniük, és nem is volt miért, kiért.


***



Lassan kopnak el összes mesék; soraik közül kúszik elő az unalom, először lassan, aztán egyszerre kipattan, miképp agyonhasznált heverőből, rozsdás, mindent megunó - összes, unalmas, szánalmas, esős-esernyős hétköznapokat megelégelő rugó - az olyanokon az alvás nehéz már, szeretkezés, nohát az meg, különlegesen bonyolult. Ez van, ez lett. Így alakult. Fellázadt egy sezlon-rugó csupán, egy unalmas vasárnap délután.


***



Vigasztalásul mondom csak, gazdagoknak is volt épp oly rossz Idő, mint szegényeknek. Kisasszony se tudott kikocsikázni, elegáns homokfutón, divatos napernyő alatt, arany fürtjeit nem borzolta tavaszi szellő, kedve szerint madárfütty sem bizsergette világát, unatkozott otthon csak, tavasz nélkül; unta már a vég nélküli zongoraleckéket, no meg a széllelbélelt, vagyontalan, őbelé halálosan szerelmes zongoratanár vágyódó tekintetét, halk lúzer-sóhajait. Azt leginkább.

***


- Jó lenne kicsit takarékosabban bánni azzal a liszttel, idén később vethetünk, ki tudja, mikor lesz aratás - szólt az asszonyhoz; igazából csak azért mondta, mert zavarta a csend, és bosszantotta, fogytán már a dohánya is. Meg gondolta magába: "vékony karély, sokáig élj."
De tudta, mindenki éhes, s asszonya vastag szeleteket vág már kenyerükből, mert a gyerekek éhesek, nagyon. És, szerette őt ezért...
Az asszony hallgatott, a szobát betöltötte a sülő kenyér illata. Úgyse tudjuk beosztani a semmit - gondolta magában, akkor meg minek is? Így hát hallgattak együtt, közös egyetértésben.
***
Eső, eső, eső. Ifjoncok is szomorkodtak öreg udvarházakban; mondták magukba csak, sehol egy meghívás, sehol végre egy mulatós bál, hol, forgathatnánk végre unatkozó kisasszonyokat. Aztán meg, ki tudja mi is lehetne - gondolták magukban. És ebbe az Időbe, vadászni se lehet már. Nem lehet ölni, gyilkolni, nem lehet már, tán, sose lesz már elég vér a havon, ebben az Időben. Így aztán gagyi, kandúros-miákolós, szánalmas szerelmes verseket körmöltek esténként, pislákoló gyertyafénynél, unatkozósáig; sárig leitták magukat olykor, meg kergettek vászoncselédeket, kik szerződtek mosogatásra, takarításra, ágy bevetésre - mikor szolgálatba adták őket, még nem tudták - no meg kellettek "sok minden másra".

***



Hiába kopott el a tél, a tavasz meg sehol. Valaki ott felejtette valahol az Időben. És oly messzinek, elérhetetlennek tűnt. Esténként, fura, vad szelek fújták ki kéményeken keresztül a maradék meleget. Begubózott a falu. Kéményei füstöltek, lélek se járt a saras utcán. Rokonok nem látogatták egymást, vinniük nem volt mit, hozni meg restelkedtek volna nincstelenségben. Magában mindenki hálálkodott magában, hogy nem volt születés azon a tavaszon, mert szánalmas lett volna a komatál: rajt semmi nincstelenséggel.

***



Későre járt, zsugorodott a parázs, ideje volt betakarni gyerekeket, betakarniuk maguk is. Gondolta csak magába: "bárcsak lenne hatalmas zsákja, gyömöszölhetné bele összes nyomoruk, szegénységük, nyomorúságuk, szomorúságuk, s ha még nagyobb lenne az a zsák, tán beleférne a világ összes baja, bánata. Gondosan bekötné akkor, aztán a lovai közé csapna, meg se állnának világ végéig! Ott aztán, leeresztené azt a zsákot, az meg szállna a világmindenségben! Legyen a nyomor, a szomorúság másoké. Elvégre annyi csillag van az égen; szórják, pazarolják fényük szerteszét. Akkor majd beosztják kicsit fényeik, vége lesz a pazarlásnak."
Lefeküdtek maguk is, takaróztak be. Elalvás előtt szólt a kedves:
- "A sógortól kapunk szénát, kölcsönbe. Hogy, rendesen megabrakoltathassa táltosait. Aztán csaphat közéjük, ha menni akar. De nem ártana, ha befoltoznánk azt a pár egérrágta zsákot, mert aratáskor még kiperegne belőlük a szem."


***



Lassan kopnak el összes mesék; soraik közül kúszik elő az unalom, először lassan, aztán egyszerre kipattan, miképp agyonhasznált heverőből, rozsdás, mindent megunó - összes, unalmas, szánalmas, esős-esernyős hétköznapokat megelégelő rugó - az olyanokon az alvás nehéz már, szeretkezés, nohát az meg, különlegesen bonyolult. Ez van, ez lett. Így alakult. Fellázadt egy sezlon csupán, egy unalmas, esős vasárnap délután.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
597
Időpont: 2017-12-09 15:37:03

szia kedves Ssabolcs, köszönöm, hogy olvastál!
ígérem, próbálkozok majd írni ennél rosszabbakat is..
szeretettel: Frigyes
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2379
Időpont: 2017-12-07 19:58:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves túlparti!
Szeretem zamatát, ami nem igen kopott, köszönöm.
Jön még új mese, lesz még friss kenyér. :)
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
597
Időpont: 2017-12-07 18:00:01

válasz Kankalin (2017-12-05 23:37:40) üzenetére
Szia Kankalin! :)
Hálás vagyok, hogy olvastál.
Lehetett volna jobb is az írás, de siettem, akartam küldeni üzenetet.
Volt hiba központozással is, eléggé, de ez vagyok én.
És, köszönöm neked! :)
szeretettel: túlparti
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5928
Időpont: 2017-12-05 23:37:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia túlparti! :)

Ezer közül felismerném az írásaid a szófordulataid miatt.
Amikor először találkoztam velük, hibának tituláltam, aztán körvonalazódott egy különc ember, aki úgy osztja meg gondolatait, ahogy senki más.
Innentől más szemmel néztem alkotásaid, és ez most sincs másként.

Nagyon tetszik a kezdő leírásod, a váltások is.
Van egy hamisítatlan stílusod, fanyar humorod, ez itt is érzékelhető.

Nagyon bejönnek gondolati váltásaid, melyeket a belső és záró keret erősít.
Úgy érzem, hogy szándékodban állt elterelni a figyelmet a lényegről. Ebben is különc vagy, mert más fordítva tenné.

Elgondolkodtató az írásod, hiszen így is lehet élni.
Különös hangulat árad soraiból.
Védjegyed? :) Szerintem az.

Örömmel olvastam egyedi, igényes alkotásod. :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
597
Időpont: 2017-12-05 17:29:59

válasz oroszlán (2017-12-04 16:53:37) üzenetére
Szia Kedves Ica!
És örülök, hogy tetszett neked az unalom (is)! Lehet ez a legfontosabb dolog a világba, én szeretek unatkozni. :)
Túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
597
Időpont: 2017-12-05 17:22:25

válasz Kőműves Ida (2017-12-04 16:49:14) üzenetére
Szia Ida!
Én köszönöm, hogy olvastál.
üdv: Túlparti
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6529
Időpont: 2017-12-04 16:53:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Túlparti!

Nagyon jó, tetszett az írásod, olvastatta magát, sőt beleláthattam egy unalmas hétköznapok semmittevésébe, és a szegénység nyomorába. A dőlt betűs rész különös hangulata, emelte az írásod értékét.
Szeretettel gratulálok: Ica
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5164
Időpont: 2017-12-04 16:49:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia túlparti!

Ez a szegények tavasza nagyon tetszett nekem, az, ahogyan megírtad.
Köszönöm.

üdv. Ida

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Megitattam az egereket című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel FÉLELEM-TESZT (részlet) címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel A Nap nyugta címmel a várólistára

Regős bejegyzést írt a(z) Inkvizíció című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Kallódók című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Első gyermekem születése - 5 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Az üresség felmagasztalása című alkotáshoz

Regős bejegyzést írt a(z) A világfa hét ága című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/1 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/8 című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ha majd egyszer című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Megitattam az egereket című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Inkvizíció című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A világfa hét ága című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)