Liebesglut

Sie liebt mich nicht. Nun brennt mein Herz
ganz lichterloh vor Liebesschmerz,
vor Liebesschmerz gar lichterloh
als wie gedörrtes Haferstroh.

Und von dem Feuer steigt der Rauch
mir unaufhaltsam in das Aug',
dass ich vor Schmerz und vor Verdruss
viel tausend Tränen weinen muss.

Ah Gott! Nicht lang ertrag ich's mehr! -
Reicht mir doch Feuerkübel her!
Die füll ich bald mit Tränen an,
dass ich das Feuer löschen kann.

Seitdem du mich so stolz verschmäht,
härmt ich mich ab von früh bis spät,
sodass mein Herz bei Nacht und Tag
als wie auf heißen Kohlen lag.

Und war es dir nicht heiß genug,
das Herz, das ich im Busen trug,
so nimm es denn zu dieser Frist,
wenn dir's gebacken lieber ist!
___________________________________


Szerelmi tűz

Már nem szeret... Lobogva ég
Szívem szerelmi kíntól rég;
Szerelmi kíntól tűzben áll,
Mint kéve száraz szalmaszál.

S a tűzből füst száll fölfelé,
A két szem könnyezik belé,
Mert megbántás, kín kényszerít
Hullatni bőven cseppjeit.

Ó, Istenem, velem maradj,
Nem bírom... Inkább vödröt adj!
Azt könnyeimmel tölteném,
Hogy lángjait kioltsam én.

Elküldtél fennhéjázva, rág
Azóta kín, szomorúság,
Parázs aszalja szívemet,
Éjt-nappal forró lehelet.

E hév, ha néked még kevés,
Mitől elállt a szívverés,
Tiéd a fészke úgy legyen,
Ha már meg is sült rendesen!

* * * * *