Csak ennyi

Regisztrált:

Összes értékelés:

válasz Szokolay Zoltán (2018-01-18 18:06:34) üzenetére

Kedves Zoltán!

Nagyon jól esnek a megtisztelő soraid, a kedves gratulációd.
Valóban a sekélyesedett táj nem éppen szerencsés kifejezés. Most én sem igazán találok rá megfelelőt.
....a táj, nem változott...ez túl egyszerű lenne. Gondolkodom rajta.

Szeretettel üdvözöllek: Ica

Regisztrált:

Összes értékelés:

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Sejtelmes hangulatú szonátavers ez, amelyben mégis mintha olykor egy nagyzenekar szólalna meg (ha már kölcsönvettem a muzsika-metaforát). Az érzéseink is ilyen komplexek, de nem mindenkinek van bátorsága leírni így frissen, ösztönösen.
Számomra azoknak a szókapcsolatoknak volt legnagyobb a képi ereje, hatása, amelyek újak: "elvetélt adrenalin pillangó", "lompos fellegkaraván", "rozsdás éjszaka".
A többi is közvetíti a hangulatokat, de kisebb a belső energiájuk.
A sekélyesedett szót kicserélném valami másra. Ebben a formában kizárólag más jelentést hordoz, mondják kapcsolatra, beszélgetésre. A tájjal (amely ráadásul mindig ugyanaz) szerintem más történik, valami olyasmi, mint apálykor a vízpart menti területekkel. Kerestem ehhez a szót, de még nem jutott eszembe.
Szerethető vers, gratulálok!

Regisztrált:

Összes értékelés:

válasz ElizabethSuzanne (2018-01-14 21:13:55) üzenetére

Köszönöm kedves Zsuzsa a gratulációdat!
Szeretettel: Ica

Regisztrált:

Összes értékelés:

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szívhez szóló versed könnyeket csalt a szemembe. Szeretettel gratulálok: Zsuzsa

Regisztrált:

Összes értékelés:

válasz Kankalin (2018-01-12 22:21:46) üzenetére

Kedves Kankalin!

Örülök, hogy mindig építő jeleggel szólsz hozzá a versemhez. Igyekszem átvizsgálni mindig. Valóban kevertem itt, ott a múlt és jelenídőt. Úgy gondolom, hogy a holnap és a múlt keversedett bennem, de javíthatom is, mert nagyon fontos, hogy az olvasó hogyan értelmezi.

Szeretettel: Ica

Regisztrált:

Összes értékelés:

válasz Bödön (2018-01-12 08:28:11) üzenetére

Kedves Laci!
Örülök látogatásodnak és a véleményednek, ami nekem igen fontos!
Szeretettel üdvözöllek: Ica

Regisztrált:

Összes értékelés:

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia oroszlán! :)

Nagyon elkapott ez a versed is, belemélyedtem, mint mindig.
Többször elolvastam, mert valami nem állt össze bennem. Rájöttem, hogy a záró négy sor lóg ki a múlt idő miatt. Lehet, hogy azon javítanod kellene, de ez csak az én dilemmám.
Nekem így jobban illeszkedik:

Bús éjszakán csillagok várnak reám,
lompos fellegkaraván elállja utamat.
Semmit nem értek, egy hegedű elsírja
magát, s zárja kapuját a rozsdás éjszaka.

Nagyon tetszett, ahogy átsuhantál az idősíkokon, a múlt időből a jelen felé tartottál, ami nem szokványos, akár hibának is felróható, de nekem tetszik ez az építés.
Éppen ezt a múlt-jelen folyamatot szakította meg bennem az utolsó négy sor.
Az is lehet, hogy félreértettem a verset, akkor bocsi. :)

Szeretettel: Kankalin

Regisztrált:

Összes értékelés:

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Ica! A "csak ennyi" az nem semmi! Örömmel olvastam újra remekbe szabott versedet, vitt a ritmus, peregtek a képek! Szeretettel üdvözöllek: én

Regisztrált:

Összes értékelés:

válasz Kőműves Ida (2018-01-11 10:35:21) üzenetére

Drága Ida én köszönöm, hogy olvastad a versem.
Szeretettel ölellek: Ica

Regisztrált:

Összes értékelés:

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Drága Ica!

Szívhez szóló, könnyeket csalogató ez a versed. Nagyon megérintett. Egy életutat jártam be veled. Köszönöm ezt a fájdalmas szépséget.

Szeretettel :)
Ida