HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 90 Tagok összesen: 1888 Írás összesen: 49217 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2018-02-08
Mi kommunista ifjak...MK VI/4.Nem sokat aludtak az éjszaka. Újra, és újra átbeszélték az egészet. Sok információjuk gyűlt össze korábbról. Svéderné beszélt például a másik lángossütő vezetőjével, a szőke asszonysággal, akit Balogh Borcsának hívtak, Rezső pedig a fűszeressel Kálai Jakabbal, a zöldségessel, Molnár Gyurival, és fenn a sétányra merőleges utcában, a templom utcájában Schwartz Francival, neki trafikja volt. Nyíltan egyikőjük se merte kimondani, de a sorok között, az elejtett megjegyzésekből ki lehetett hámozni, hogy mindannyian védelmi pénzt fizetnek a helyi maffiának. Elhangzott egy név: "Nagy Bandi". Rettegve, súgva mondogatták ezt a nevet, ijedten kémleltek körbe a boltosok, nem hallja-e véletlenül más is?
Bella asszony félt. Mi lesz, ha Tandem Balu kudarcot vall? Egyáltalán meg lehet-e bízni benne? Ha ő és a beígért segítség nem jön, vagy nem időben érkeznek, ki tudja, mi történhet? Azt javasolta, fizessék ki inkább a pénzt, ne kockáztassanak. Vagy, érvelt, fel kell adni a lángossütődézést, költözzenek el, talán vissza újra Budapestre, és fogjanak bele valami rendesebb dologba. Rezső ideges kérdésére azonban, hogy mi lenne az a "rendesebb" dolog, nem tudott semmi konkrétumot felvázolni. Svéder homlok-egyenest ellenkező véleményen volt. -Én megbízom Baluban - szögezte le elnyomva az ásítását. Hátára fordult, feje alá gyűrte a párnát. Már pirkadt odakinn. Ködfelhők mögött halványan vöröslött az ég alja. -Balu egy szertelen, vagabund kölyök, de megvan benne a betyárbecsület. Azon kívül, gondolkozz csak. Mennyi munkánk és pénzünk fekszik már a sütödében! Ilyen könnyen nem adhatjuk fel! Nem futhatunk világgá az első nehézségtől. A mindennapok harcait végig kell vinni.....! A gyerekeket aznap fenn hagyták a telken. Svéder Rezső megpróbálta a feleségét lebeszélni arról, hogy vele tartson, az asszony azonban hajthatatlan volt. Mielőtt beszálltak volna a kocsiba, kihozott a fészerből egy kisbaltát, s betette a farmerkabátjába. Megvakarta Buksinak, a nagy farkaskutyának a fejét, beült, gázt adott s kihajtott a kertkapun. Az asszony becsukta mögötte a kapuszárnyakat és csatlakozott. -Biztos, hogy jó ötlet a kisbalta? -kérdezte, amint elkanyarodtak az utca végén. -Nem tudom - válaszolta. -De nagyon kérlek, ne szólj bele! Ne idegelj most, így is elég nehéz. A hegyoldalt pára-felhő takarta, alig lehetett lelátni a folyóig. A túloldali sziget partja sűrű ködfelhőbe veszett. Svéder tudta, hogy ott van azért, s szent esküvéssel megfogadta magában, hogy ha megússzák ezt a mai napot, átviszi egyszer kenuval a családot. Vagy, ha nem oda -a szentendrei kanyarban túl veszélyes a folyó, nagyon nagy a sodra és tele van örvénnyel - akkor a Pap-szigetre, Leányfaluhoz, ahhoz nem kell átkelni a Dunán. Balu és csapata nyolc körül futott be. Ötödmagával jött, ő motoron a többiek kocsival. A kopasz, kigyúrt gyerekek akkorák voltak, mint a telefonfülke, a fiú kertitörpének tűnt mellettük. Nehéz, feszült, hosszú várakozás kezdődött. A percek, negyedórák csiga-lassan vonszolták magukat. Néha benézett egy-egy vendég, megkávézott és tovább állt. Rezső percenként nyúlt bele a belső zsebébe, ellenőrizte, ott van-e a pénz? Biztos, ami biztos alapon magával vitte, újságpapírba volt becsomagolva. Ki tudja, hogy alakul? Negyed tizenegy után két szakadt Lada állt meg a lángos-sütű bódéval szemben a sétány túloldalán. A kerthelyiség ekkor már tele volt vendéggel. Hétágra sütött a nap. A sarokban álló hársfa könnyű szellőben táncoló levelei megszűrték a fényt, s fantasztikus, pillanatról pillanatra változó árnyjátékot vetítettek az asztalok tömör, gyalulatlan lapjára. Csak a zsaroló szállt ki egyedül, az alacsony, izmos férfi, társai a kocsikban maradtak. A kinyitott ajtókon át látni lehetett, hogy baseball-ütőkkel vannak felfegyverkezve. A férfi lassú léptekkel elindult a bódé felé. Vizsla szemmel nézett körbe, felmérte a terepet. Az asztalok mellett evő-ivó, pihengető emberek. A panel-épülethez közel, a belső asztal legszélén négy óriás-termetű, kopasz, arany-láncot viselő kigyúrt alak ült, kettő szemben, a másik kettő háttal. Balu, akit nem ismert, a bódé oldala mellett ácsorgott, nekitámaszkodott a falnak, keze a farmernadrág oldalzsebében valami dudorodó tárgyat markolt. Svéderné bent volt a pult mögött, Rezső úr a másik oldalon a kisbaltát szorongatta a kabátja alatt. Lépkedett tovább, megkerülte a talponálló asztalokat, megakadt a szeme a Balu kopaszain, habozott, kivárt egy kínosan hosszú pillanatig, majd odament Baluhoz. -Te vagy itt a főnök, te kis buzi f.sszopó? -Lenézett a nadrág-zsebre.- Rejszolsz? Egy sima egy fordított? Vigyázz, nehogy elsüljön! A fiú nemet intett -nem, nem én vagyok- és átmutatott a másik oldalra. -Ott a főnök. -Az a mocskos dagadt f.sszopó öreg-cigány? -Ja - mondta Balu. A férfi átsétált. -Te vagy Svéder? -Igen. -Itt a pénz? -Itt van, de nem adom oda. Megdermedt a levegő. Svéderné benn a pult mögött eltátotta a száját. -Tessék? Aztán miért nem, te dagadt buzi? Rezső úr megszorította a kabát alatt a kisbalta nyelét. - Mert nem. Majd ő elmagyarázza. -A fickó háta mögé mutatott, ahol feltornyosult Balu egyik kopaszának óriás-alakja. A férfi megfordult. Két kopasz nézett farkasszemet egymással, egy kicsi kigyúrt, és egy nagy kigyúrt. Úgy festettek egymás mellett, mint Zoro és Huru. A kicsi kopasz rácsodálkozott a nagy kopaszra. - Maximusz? Te vagy? -Életnagyságban - vigyorgott ez a kopasz. -És, te? Te is te vagy vén cimbora? -Jah. Én vagyok. -Azt hittem bekrepáltál múltkor Ercsiben. -Majdnem, de amint látod, túléltem. Amíg beszélgettek, két dolog történt szinte egy időben. A vendégek az asztaloktól kezdtek felállni és elszállingózni, ez volt az egyik. A másik pedig, az, hogy szép csendben, feltűnés nélkül megérkezett egy kék-fehér rendőrautó, s beállt a szakadt Ladák mögé. Közben a két kopasz, a kicsi és a nagy tisztázták maguk között a tényállást. -Ti a Nagy Bandi emberei vagytok ugye? -kérdezte a nagy kopasz a kis kopasztól. -Hát, ja. Ez a mi felségterületünk. De ti mit kerestek itt? Börcsöknek sehul semmi köze ide! -Tudom baszki, nincs is probléma ezzel. Mi csak ezt az egyet védjük. Az öreg f.sszopót. -Értem - mondta a kicsi kopasz. -Jó, hát figyelj, majd a főnökeink letisztázzák, nekünk addig nem kell egymásnak esnünk. Itt tartottak. Ekkor ért oda a rendőrjárőr. -Mi folyik itt? - kérdezte az egyik fakabát. A nagy kopasz derűs, barátságos képpel felelt: semmi biztos úr, csak beszélgetünk. -Mutassák a személyi okmányaikat! Maga is - bökött rá Svéder Rezsőre. - És maga is ott, igen, maga! -Ez Tandem Balunak szólt. A rendőrök mindenkit igazoltattak, az autókban ülőket is, a Nagy Bandi embereit. Az iratok mindenkinél rendben voltak. Kihágás nem történt, rendőri intézkedésre nem került sor. Az őrmester, mielőtt elhajtottak volna, figyelmeztetően odavetette: "aztán nem akarok semmi balhét, meg vagyok értve". Beszálltak a kocsiba és elhajtottak. Szedelőzködtek Börcsök emberei is. Megkapták a pénzüket, indultak. Rezső úrnak fogalma sem volt arról, mennyit fizetett Tandem Balu a védelemért. Végtelen naivitásában azt hitte, baráti szívesség. A kis kopasz szintén indulóban volt. Egyelőre talonban a dolog. Svéder felszabadult vigyorral figyelte. -Mit röhögsz mocskos vén buzi? -vetette oda foghegyről, elkapva a kárörvendő pillantást. Megvetően hátat fordított Svédernek. -Azt, hogy pofára estetek- szájalt vissza elővigyázatlanul Rezső úr. A kopasz olyan gyorsan perdült meg, hogy szemmel alig volt követhető. Arcán nem tükröződött semmiféle érzelem, egyetlen vonás sem rezdült ráncos, koravén képén. Kinyújtotta a kezét, rábökött Svéder úr mellkasára. Csak ennyit szólt jéghideg, fagyos hangon: -Meghalsz f.sszopó cigány, vetted?! Balu közelebb lépett, keze a pisztoly agyán a nadrágjában. -Mi van szépapukám? Csak a szemei szórtak villámot a kopasznak. -Te is megdöglesz! Halott ember vagy! Még a hangját sem emelte fel, ez volt az egészben a legvérfagyasztóbb. Odaintett cimboráinak. A soförök beindították a motorokat. Egyenletes, nyugodt léptekkel elsétált az első kocsihoz, beült. Pörgő kerekekkel, nagy porfelhőt verve elszáguldottak. Balu motorbiciklije ott állt a sétány mellett. A fiú agyát elborította egy kósza vérhullám - halott ember vagy! - zengett a fülébe. Nyeregbe pattant, egy pillanat, s ment volna utánuk. Svéder Rezső az utolsó minutumban kapta el a derekát, s mintha apró csecsemő lenne Tandem Balu, egyszerűen kiemelte medvemancsával a nyeregből. -Nyughass bameg - reccsentett rá. -Nem volt elég mára? De Svéderék megpróbáltatásai ezzel még nem értek véget. Két hétre rá adóellenőrzést kaptak, s lebuktak, mert nem adtak számlát az álruhás ellenőrnek, aki vadevezősnek álcázta magát. Aztán rajtuk ütöttek a fináncok, ők is megbírságolták a családot a jövedéki törvény durva megsértéséért: nem lett volna szabad szeszes italt árusítaniuk! A két bírság elvitte az összes addigi keresetüket, sőt, a kazettában lévő pénz nem volt elég, az ingatlan adásvételből megmaradt vésztartalékhoz is hozzá kellett nyúlni. Azt gyanították, hogy valaki feljelentette őket, s lehet, hogy tényleg így volt. Egyik éjszaka az asztalokat borogatták fel ismeretlenek, pár nap múlva a bódét törték fel, s fosztották ki. Nem lehetett puszta véletlen. A legnagyobb bánatot azonban az okozta, hogy augusztus-végén az egyik nap, amikor munka után hazatértek, a kertben eldőlve, élettelenül találták meg nagy barátjukat, Buksit, a házőrzőt. Véres hab rezgett szerencsétlen állat száján, nyilvánvaló volt, hogy megmérgezték. -Miért sújtasz minket ó Isten! - nézett fel az égre Svéder, amikor elhantolták szegény kutyust - ennyi sok rosszat biztos nem érdemeltünk! A történet és a szereplők a fantázia szüleményei Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
oroszlán bejegyzést írt a(z) Földből nőtt című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Gesztenye vers című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je = Ű című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel hitvallásos címmel a várólistára Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...III/14 18+ című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |