HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1840

Írás összesen: 46941

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2018-03-08

Mi kommunista ifjak...MK VII/7.

Rákövetkező nap, hogy Emil beszélt Petri Micivel, sétálni hívta Székely Hajnalkát délidőben.
Álmoskás hangulatú, szép, kora-őszi nap volt. Juhász Gyula így ír "Anna örök" című versciklusában egy másik, hasonlóan kedves szép őszi napról: "...ha kinyílnak ősszel az egek, a szeptemberi bágyadt búcsúzónál, szeme színére visszarévedek". Mármint az Anna szemének a színére célzott a Juhász, ez nyilvánvaló.
Igen, ez a nap pont ilyen költői hangulatú nap volt, így látta Székely Hajnalka, míg zsongtak fejében a verssorok.
Ebédidőben ruccantak ki a Rózsadombra. A déli séták szokássá váltak a Hivatal dolgozóinak körében, vidáman trécselő csoportocskák tűntek fel ilyenkor a környező utcákban, s a Mechwart tér sétányain.
Az utóbbi időben kezdett drasztikusan visszaszorulni a déli sétálás. Előfordultak esetek, hogy egy hosszúra nyúló kedves sétafikát követően a főnök bement a beosztotthoz, és közölte: "magának holnap már nem kell bejönnie. Szedje a sátorfáját, ki van rúgva."
A rendszerváltás hozta divatba a kirúgdosósdit, amióta fordult a világ kereke, senki nem volt biztonságban.

Végigmentek a Bimbó út kanyargós emelkedőin, fel egészen a Felső-zöldmáli útig, ott megfordultak, és jöttek visszafele.
Családi dolgokról beszélgettek. Hajnalka volt a keresztmamája Emil ikrek lányainak, a két és fél éves Margitkának és Zsuzsikának. Róluk, és Alicjáról a kislányok anyukájáról faggatta a lány a főnökét.
-Jól vannak - mondta Emil mosolyogva. -El nem tudod képzelni mekkora gazemberek ezek a lányok. Tegnap például valahogy megkaparintották a popsi-kenőcsöt, és bemázolták vele az ágyuk fölött a falat.
-Rákenték? - csodálkozott Hajnalka.
-Rá. Persze. Az egészet. Meg a bútorokra, mindenre, ami a kezük ügyébe akadt!
-Csoda-édesek lehetnek. Szombat délelőtt, ha nem lenne alkalmatlan nektek, átmennék, hogy lássam őket. Alicja, hogy van? Mikor megy vissza dolgozni?
-Nemsokára - mondta Emil. - Már nagyon szeretne. Különben jól van ő is. Most ugyan, valamelyik nap talált egy borsó nagyságú csomót a bal mellében, nem fáj, azt mondja. Az orvos szerint nem kell nyugtalankodni, valószínűleg csak egy zsírcsomó. Minden esetre elküldte további vizsgálatokra, hogy kiderüljön, mi az? Szeretettel várunk szombaton, úgy gyere, hogy nálunk ebédelj, De más téma....-Kivárt egy kicsit a férfi, éppen egy zöldséges-bolt előtt haladtak el, s az utcára, a bejárat mellé kétoldalt kipakolt ládákban, alma, szőlő, szilva, körte, görög és sárgadinnye halmok mosolyogtak rájuk. - Tudod, miért hívtalak el sétálni éppen most?
A lány, csodálkozó, nagy szemeket meresztett Emilre. -Nem. Miért?
Majdnem kimondta, amit először gondolt: "hát nem azért, hogy együtt legyünk egy kicsit ezen a gyönyörű napon?"
Csalódottságot érzett hirtelen. Na, persze. Valamit akar, Emil.
Nem pusztán csak az én két szép szemem miatt, mondta magában.

Lehajtotta a fejét. Elhagyták a zöldséges-bódét. A járdán előttük munkások dolgoztak, csákánnyal bontották az aszfaltot. Valószínű csőtörés lehetett. Ki voltak rakva a piros-fehér terelő-kordonok, kerülni kellett. Átmentek a másik oldalra. A kőfal tetejére, ami mellett elhaladtak, futórózsa kúszott fel bentről, a vörös-virágcsodákkal teli indák lelógtak kinn, majdnem szemmagasságig.
-Kérdezted tegnap - folytatta Emil - hogy miről beszélgettem Petri Micivel.
-Na és miről? -Mérsékelt érdeklődést mutatott a lány. -Tudod, mit. Nem érdekel. Szarok én Petri Micire és az ő állandó hülyeségeire.
Emil mosolygott. Ez a mosoly most nem az, az udvarias félmosoly volt, amit tárgyalásai során álarcként viselt, hanem egy kedves, kötekedő, kicsit pimasz, igazi "rothemiles" mosolygás. Ha nem tudnánk róla, hogy nős, és a hülyeség határáig hű a feleségéhez, azt mondhatnánk erre a mosolyra: csajozós mosoly.
-Pedig nagyon érdekes és figyelemre méltó ajánlattal rukkolt elő. Előadta, hogy beépül a szocidemikhez, és elkezdi belülről bomlasztani őket.
Hajnalka a vállát vonogatta. -El tudom róla képzelni. Meg a módszereit. Lefekszik majd a fejesekkel, és világgá kürtöli. Rávall. Mondd Emil, muszáj neked mindig ilyen szeméttel kezdeni? Minap Nemesné, most meg a Petri Mici. Mit akarsz ezzel elérni?
És, aztán pedig! - folytatta élesen. - Mit kér Petri Mici cserébe? Ez a fő kérdés!
-Hát ez, az éppen. -Emil zavarba jött. Nem nézett Hajnalka, kutató, rászegeződő szemébe.
-Azt, hogy feküdjek le vele. -Röhigcsélt, hogy leplezze a feszültségét. Most ugrik a majom a vízbe. Mit mond erre Hajnalka?
Megálltak egy helyen, árnyék volt ott, nagy fa lombos ága hajlott ki az utcára a kerítés felett.
-Nem mondod! -csattant fel a lány. - Ez a nő hülye! És te?
-Én meg azt válaszoltam, hogy majd meglátom.
-Mi van?!
A lány hátat fordított és elindult lefelé, amerre az utca lejtett. Csak a válla felett szólt vissza.
-Te nem vagy normális Emil. Tényleg megtennéd?
Emil utána sietett, megfogta a karját. -Francokat. Ismersz, nem? Hadd higgye, hogy igen, le, hadd áltassa magát. Közben meg nekünk dolgozik, gyűjti az infókat.
Hajnalka majdnem futott már. A férfinak ki kellett lépnie, hogy mellette maradjon.
-Ennyi?
-Ja.
-Mást nem akart?
-Nem.
-Nana!
-Jó. Lehet, hogy igen.

Lassított, meg is állt. Hajnalka is megállt, szembe fordultak egymással. Fura dolgot látott a lány szemében, ami ledöbbentette. Felháborodás helyett valami pajzán, szemtelen kis villanást, vagy ilyesmit, amit nem tudott hová tenni.
Hajnalka mókásan grimaszolt. Majdnem kuncogva mondta.
-Én tudom, mit. Engem. Azt akarja, hogy hármasban csináljuk. Mármint, hogy te meg én meg ő.
Emil elképedve nézett Hajnalkára. Vajon, hogy találta, ki? Dejszen Mici nem merte szóba hozni, csak sejttette. És ő, Emil se beszélt ilyesmiről Hajnának, esze ágába se jutott. Annyira arcpirító! De, ami az egészben a legérthetetlenebb, hogy miért nincs Hajnalka jobban felháborodva?
Megcsóválta a fejét. Ki érti a nőket?
Elindultak újra, közel jártak már az utolsó kanyarhoz, ami mögött, ha odaérnek, kibukkan a Hivatal sárga, sok-ablakos épülettömbje.
-Szégyenletes - szögezte le Emil. -Én nem hiszem, hogy...
-Pedig, hidd csak el!
-Arcpirító - mondta újra a férfi, jobb kifejezés nem jutott hirtelen az eszébe.
-Ja, tényleg az - vonogatta a vállát blazírt képpel Székely Hajnalka. -Tök gáz. De ismerni kell Petri Micit. Ő ilyen. Volt szerencsém néhány baromságához.
Mentek tovább. A párásság feloszlott, késő-nyári langymeleg ömlött el az elegáns-villákkal szegélyezett Bimbó úton, s a környező rózsadombi utcákon.

Mielőtt beléptek volna a hűs árkádok alá, még azt mondta Roth Emil a mellette lépkedő Hajnalkának.
-Figyelj Hajna, érts meg engem. A jelenlegi kormányt mindenképpen meg kell dönteni, tudod miért, beszéltük róla, és én ennek érdekében akár az ördöggel is hajlandó vagyok szövetkezni!
-Tedd azt! - felelte a lány. Otthagyta és fürge léptekkel felszaladt a lépcsőkön.

A történet és a szereplők a fantázia szüleményei

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11934
Időpont: 2018-06-27 19:49:04

Kedves Laci!
Én is átéltem a sokszor változó időket, nem volt könnyű sem nekem, sem másnak. Amikor az emberektől elvették a földjeiket, akkor sokáig nehezen viselték, de jóval később már amikor visszakaptak is belőle valamennyit, ott tartottak, hogy annak nem is örültek. Hiszen mindent, a rosszat is meg lehet szokni. Rendszerváltáskor nagyon drukkoltam Németi Miklósnak (na nem azért, mert a második férjemet is úgy hívták, hanem azért, mert ha kommunista volt is, de egy ország vezetőjének úgy kell irányítani az országot), mint egy asszonynak a saját családja ügyeit.
Az akkori miniszter is rendes ember volt, de oda olyan ember kellett, aki ért a gazdaság irányításához.
Emlékszem rá. Csuda-fordulatok voltak, de vannak ma is, ami nem tetszik mindenkinek. Sokan meggazdagodnak, mások pedig munka nélkül nyomorognak. Az pedig sohasem jelent jót. Végre már csendes nyugodt élet kellene mindenkinek.
Tetszett írásod, még a sok tudod milyen szavak ellenére is.
Szeretettel olvastam: Kata
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7946
Időpont: 2018-03-14 17:04:46

válasz oroszlán (2018-03-14 09:59:40) üzenetére
Kedves Ica, köszönöm! Jól esnek elismerő szavaid! Sok szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7102
Időpont: 2018-03-14 09:59:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Már vártam mikor rukkol elő Emil a "hármassal" Meglepődtem én is ahogyan megoldottad!
Remek írásodhoz szeretettel gratulálok: Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7946
Időpont: 2018-03-13 07:48:00

válasz F János (2018-03-12 05:49:12) üzenetére
Kedves János!
A rendszerváltásig a regénybeli Hivatalban is így volt. Sokkal nagyobb létszámot alkalmaztak, mint ami kellett. Rendszerváltás után a fölösleget elbocsájtották. Ez jó volt gazdasági szempontból, de tragédia volt azoknak, akiket kirúgtak. Még ennél is nagyobb baj volt azonban, h a KGST megszűnése után, amikor az energia árak háromszorosára emelkedtek, a szoc. ipar (nehézipar, gépipar, járműgyártás, könnyűipar) lényegében megszűnt. A folyamatnak nagyon sok vesztese volt, de nyertesek is akadtak. Kik voltak azok a "szerencsések", akik nyeretek rajta? Erről szólnak majd a következő részek: Köszönettel: én
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
585
Időpont: 2018-03-12 05:49:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Abban az időben is volt munkanélküliség, csak akkor úgy, hogy az ember a munkahelyén volt munkanélküli. Ezt az állapotot próbálták akkoriban megszüntetni, azért volt annyi elbocsátás. Emlékszem, hogy egy munkáját általában kettő három végezet. Ezért a 8 órából, kb. hat, és felet unatkoztak a "dolgozók".
Történt egyzser, úgy tíz óra körül, megszólal a kolléganőm: - Ma valahogy, még imitálni sincs kedvem a munkát. Hozzá teszem, általában nem volt kedve hozzá, csak úgy el volt a munkaidő alatt.

Jó rész volt, várom a folytatást, üdvözlettel: János

Legutóbb történt

Bödön alkotást töltött fel Mi kommunista ifjak HK VI/2. Befejezés címmel

Bálint István alkotást töltött fel Ősz címmel a várólistára

Bálint István alkotást töltött fel Ősz címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Útinapló V. Harmadik nap - délután című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Útinapló V. Harmadik nap - délután című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Éjszakai sünvadászat címmel a várólistára

Bálint István bejegyzést írt a(z) Megérinthetlek-e valaha 18+ című alkotáshoz

Varjú Zoltán alkotást töltött fel Ősztemető - 2018 címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszi villanások című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszi dal című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Útinapló V. Harmadik nap - délután című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Őszi dal címmel

túlparti alkotást töltött fel Útinapló V. Harmadik nap – délután címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)