HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1843

Írás összesen: 46500

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Versek / műfordítás
Szerző: TóniFeltöltés dátuma: 2018-04-05

Komócsi József: A harangok szava / Die Glockentöne

A harangok szava

A tóparton, hol füzek árnya
Borong a kék tükör felett,
Állok némán, s mintha a mélyből
Hallanék csöndes éneket.

A harangok harmóniája
Magasztos dallá összecseng,
A fölmorajló hang lelkemben
Visszhangra kél, imába zeng.

A csengettyűnek síró hangja,
Mint metsző, éles fájdalom,
Úgy átsivít, úgy átverődik
E magasztos, e szép dalon.

Majd mélabúsan búgva zendül
A nagy harangnak mély szava;
A tó megrendül hallatára,
Remeg a sziklák ércfala.

Ah mennyi bú! ah mennyi bánat
Zúg e hangokon szerteszét!
Ah mennyi vigasz, bátoritás
Hallatja bennök énekét!

E dallamok magasztos szárnyán
Lelkem égig emelkedik!
Mig büszke szívem megalázva
Lehull a föld göröngyéig.

Írta: Komócsi József 1865

Die Glockentöne

Am See, wo die Schatten der Weiden
still über den blauen Spiegel,
steh ich schweigend, ‘d wie aus der Tiefe
hörte ich sehr leise Lieder.

Die feine Harmonie die Glocken
wie erhabenes Loblied Klang,
der murmelnde Klang in der Seele
wie das Echo, zu beten Zwang.

Von kleine Glöckchens weinende Klang,
wie der scharfe, bissige Stich,
derart quietschend, derart durchschlagend
dieser Erhabenheit des Lieds.

Sodann melancholisch dröhnend tönt
der großen Glocken hohles Klang;
die See erschüttert von diesem Ton,
die Erz Mauer die Felswände.

Oh, wie viel Harm! Oh, wie viel Kummer,
schwirrt an dieser Töne entlang!
Oh, wie viel Trost und Ermutigung
hört man drin, in diesem Gesang.

Auf die Flügel berühmte Lieder
die Seele im Himmel erhebt!
Bis mein stolzes Herz demütigend
unten an Erdscholle zerfällt.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hausen, 2018 Április 5

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Ismeretlen ismerős című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Apák napi fohász címmel a várólistára

Saskó Éva bejegyzést írt a(z) Érzelmeink mértékegységei című alkotáshoz

Saskó Éva alkotást töltött fel Az élet táncol… címmel a várólistára

Kedves alkotást töltött fel Nyári zápor címmel

Kedves bejegyzést írt a(z) Eső című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 30. fejezet című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Mesélek című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Nemlétezés című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) 36b. SZONETTKOSZORÚ - Hajnalokban kerestelek című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 30. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 29. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Profánk című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Abszurd bakancslista címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)