HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 9 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51282 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: ElizabethSuzanneFeltöltés dátuma: 2018-04-28
A varázslatos tavaszi kertSzép volt a kert, gyönyörű, mint minden májusban. Úgy virult, mint egy királynő. Fején aranytiaraként ragyogott a Nap. Esküvőre készült az erdő, a mező. Pattantak a rügyek, hófehér fátylat tűztek fejükre a fák. Legszebb ruháját öltötte magára a Viola, a Nefelejcs és a Gyöngyvirág. Parfüm illatot szórt a levegőbe az Orgona, tündökölt a legszebb, a Bordó rózsa. Varázslatos illata kavargott a légben, bársonyos, selymes szirmai sziporkáztak. Meglátta őt a Hétpettyes katica, odarepült hozzá, megcsodálta, egyik szirmán megpihent egy cseppet. Pár pillanat múlva arra röppent a Pávaszemes lepke is. Nagyon megtetszett neki e szép virág, szárnyával finoman, lágyan megcirógatta, s a májusi esőről dúdolt egy kedves dalt, azzal bókolt neki. Lantját pengette hozzá a szellő, óvatosan ringatta a szirmokat, s a kis rigó vígan fütyörészett hozzá lágy dallamot. Ó, mennyi szépség volt abban a kertben, s micsoda illat áradt! A Fréziák fölemelték fejüket, hogy nagyobbak legyenek, mint a violák, gőgösen, rátartin. A violák és a többi virág nem törődött velük. A kismadárkák sem nekik csacsogtak. Ez még jobban bosszantotta őket, már egészen belevörösödtek mérgükben. Ekkor jött ki a házból néne, körbe sétálta a virágokat, mindegyiket megcsodálta, kedvesen becézte, majd odament a Fréziákhoz, finom illatuk egészen elvarázsolta. Hirtelen a metszőollóval lenyisszantotta őket. Még felszisszenni se volt idejük a virágoknak! A néne bevitte a házba vázában az asztalára tette, hogy onnan csodálja őket. Finom illat áradt szét az egész lakásban. Kint a kertben egészen addig ott táncolt a lepke és a katica a virágok között, míg csak le nem nyugodott a Nap a magas fák mögött. Akkor megcsókolták a színpompás virágokat, elbúcsúztak, s aludni tértek. Párnájuk a puha virágszirmok voltak, arra hajtották le fejüket és édes álomba szenderültek. Szépséges, lágy altatót fuvolázott nekik a csalogány. Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz! |
Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Kőműves Ida alkotást töltött fel Lábnyomok a levegőben – avagy, az első hó? címmel Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) a közös vágyak találkoznak című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Keresem a szavakat című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához Madár alkotást töltött fel A világközpontúságról címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Emlékzés Szuhanics Albertra című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |