HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46796

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: oroszlánFeltöltés dátuma: 2018-05-22

Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XIII.

Volt egy Erdélyből származó szaktanárom is a drága jó Laci bácsi, mert őt csak így hívtuk, reá egyáltalán nem illett az elvtárs megszólítás. Egy héten egyszer behozta a hegedűjét.
A Pacsirtát, úgy játszotta, hogy gyönyörűségtől hullottak a könnyeim, nem csak nekem. Ebben a miliőben úgy éreztem, hogy a tantermet elárasztja valami földöntúli boldogság. Az ő különös madarai repkednek körülöttünk, melyeket kicsalogatott a hegedűjéből.
Most szót kell ejtenem az elvtársakról, különösen az egyikről, akinek már a nevét is elfelejtettem. Ő volt az iskolai párttitkár, igazgatóhelyettes. Az utolsó évben, üzem-szervezést tanított, ami érettségi tantárgy is volt. Túlzás azt mondani, hogy tanított. Felolvasta a tankönyvből, de úgy dadogta el a sorokat, hogy rossz volt hallgatni. Úgy éreztem, hogy ott koppannak az olajos padlón a szavak, feketén gurulnak szerte széjjel, nincs aki felszedje. Talán olvasni sem tudott. Az nem lehet - gondoltuk, - hogy az elemi iskolából került ide, már úgy ötven évesen. Több sem kellett nekem, újból a padalatti szórakozást részesítettem előnyben. Több regényt is kiolvastam az órái alatt.
Lett ennek böjtje az érettségin. Megkaptuk a tételeket. Fogalmunk sem volt mi tartozik a kérdések alá. Mindegyik tétel úgy nézett ki, mintha kínaiul lett volna megírva. Megoldottam a helyzetet azzal, hogy megtanultam az első öt tételt, gondoltam, ha szerencsém van, akkor ebből húzok ki, ha nem, ezeket fogom elmondani.
Így is történt, hiába próbáltak rávezetni a kapott tétel lényegére, én csak azt mondtam, amit tudtam. Nagy szerencsémre nem kellett pótérettségire mennem, izgalmamban felmerült bennem, de megúsztam az újabb vizsgát.
A másik elvtárs, a magyar-történelem szakos Kiss Antal volt. Szerettem ezeket a tantárgyakat, helyesírásból megyei versenyig jutottam. Központozási hibáim miatt nem mehettem az országos versenyre, kicsit bántott, de hamar túltettem magamat rajta. Érdektelenül magyarázott, a vázlat volt neki a fontos. Ahogy figyelni próbáltam rá, elképzeltem egy nagy vaskalapot vagy egy éjjeliedényt a fejére. Ahogyan a nevetéstől pukkadoztam, rám nézett csodálkozó vizenyős szemeivel és felszólított, hogy folytassam. De mit? Én írjam fel talán a táblára a vázlatot? Ehhez ő értett igazán. Szorosan járt kelt a szabályok között, fel nem rúgott volna egyetlen egyet sem.
Egyik órán szinte nekem magyarázott, így nem hódolhattam az olvasás szenvedélyének. Következő órán felhívott felelni, majdnem szóról szóra elmondtam, amit ő előzően magyarázott. Kettessel ültetett le. Az osztálynak nagy volt igazságérzete, hangos zúgással jelezte nemtetszését. Erre kérdezett tőlem valamit, amiről fogalmam sem volt. Mondtam is, hogy erről nem volt szó. - Szó az nem volt, de a könyvben benne volt - mondta. - Itt látszik, hogy a kezébe se vette. Azzal ültetett le, hogy az eszem nem jogosít fel arra, hogy ne tanuljak, kitűnő lehetnék, ha csak egy kicsit is tanulnék.
Nagyon jól ismert, mert a kollégiumban is felügyelt, látta, hogy mindennel foglalkozom csak a tanulással nem. Kötelező olvasmányok is voltak, de az a szó, hogy kötelező, elriasztott az olvasásától. Így történt, hogy azt a szépséges történetet sem olvastam el Jókai Mórtól, a Kőszívű ember fiai című regényt. Gyerekkoromban pedig majdnem mindent olvastam Jókaitól, ami a kezembe került.
Kaptam is egy hatalmas egyest, bevallva, hogy nem olvastam el. Azután történt, hogy dolgozatot is íratott belőle, még akkor sem olvastam, az is egyes lett. Úgy éreztem most már itt az ideje, hogy kezembe vegyem a könyvet, amit azután alig tudtam letenni. Szerencsémre ezt húztam ki a tételek közül az érettségin.

*

Volt egy titkos vágyam. Még Pesten történt, hogy a Nemzeti Színházba jelentkeztem a barátnőmmel statisztának. Abban az időben harminc forintot fizettek egy estére, kicsi kis szerep, egy két szó, és lett volna pénzünk. Ez nagyon nagy pénz volt akkoriban, háromhatvanas kenyér, ötvenfilléres kifli, fagyi és krémes, amit annyira szerettem volna megkóstolni.
Elszántságunk nagy volt, bátorságunk alig. Többször is elmentünk a Nemzeti elé, olvasgattuk a szereposztást, tanakodtunk, hogy kivel is beszéljünk szándékunkról. Nagy nevek voltak elől, Major Tamás, Gombos Kati. Miért is nem nekik szóltunk nem is tudom. Délelőtti próba volt a színházban, úgy lógtunk el az iskolából. A hátsó bejáratnál a ruhatáros nénitől érdeklődtünk egy teljesen ismeretlen színészről, akit a műsoros plakát legaljáról választottunk ki. Mondta a néni, hogy várjunk, mindjárt vége a próbának és szól neki. Mint a nyárfalevél úgy remegtünk. Kezdtek szállingózni a színészek, Gombos Kati odalépett hozzám és azt kérdezte, hogy - Te is színésznő szeretnél lenni, kislány? Elpirultam és csendesen igennel válaszoltam, egyenlőre csak statiszta, de az nagyon. Na, akkor kellett volna azt kérni tőle, amit attól az ismeretlentől, aki adott egy lakáscímet, hogy keressük fel. Éreztük, hogy valami nem stimmel. Mikor a kollégiumba betérve elmondtuk a többi lányoknak, hogy, s mint történtek a dolgok, ők tudták, hogy a lakására hívott, nincs minden rendben. Rögtön kitalálták, hogy a színésznők rossz életűek. - Ti is olyanok akartok lenni? Hevesen tiltakoztunk, pedig akkor még azt sem tudtuk, hogy milyenek is azok a rossz lányok.

*

Pesten és itt is minden iskolai rendezvényen verset mondtam, szerepet vállaltam. A meghívók plakátjait én rajzoltam, igaz ezeket mindig képeslapokról másoltam. Amit fejből rajzoltam, azok jól sikerült karikatúrák voltak. Az órákon tanárokat, diákokat rajzoltam, nem mutattam meg senkinek, magamat szórakoztattam velük. Később is szerettem értekezleteken vagy hasonló helyeken felszólaló előadót karikírozni. Jó játéknak éreztem.

*

E kis kitérő után menjünk vissza az iskolába, a kollégiumba.
A monori nagytiszteletes Fónyad Dezső gyűjtött nekem ruhákat, és egy kis pénzt is küldött esetleges apró kiadásokra. Nyíregyházán sok középiskola működött, Tanítóképző vagy Közgazdasági iskola, mindegyikkel jó kapcsolatban voltunk. Látogattuk egymás rendezvényeit és a bálokat, melyek kitűnő alkalmak voltak az ismerkedésre. Szerettem a társaságot, szerettem táncolni, de nem voltam még igazából szerelmes.
Nem éreztem azt, hogy beleesnék a csillagok közé és ott égnék el, azt hittem az lenne az igazi.
Ruháim nagyon szegényes, kissé kopottas voltuk miatt nem mertem el menni egy randevúra sem. Szegényes világ volt akkoriban, a legtöbb lánynak nem is volt sok, sem rendes, sem szép ruhája. Az összetartás viszont remekül működött. Egy-egy randevúra összeadták a legjobb darabokat, már akinek volt, és így csinosan lehetett megjelenni a randevún. Előfordult, hogy nekem is szükségem volt azokra a randevús darabokra, csak a fiú akkor nem jött el, később meg én nem. Nem akartam más ruhájában feszengeni, más tollával ékeskedni.

Folytatás köv.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7049
Időpont: 2018-07-01 20:03:51

válasz T. Pandur Judit (2018-07-01 19:26:30) üzenetére
Kedves Judit!

Egy fiatalnak így nekem is mindig fontos volt az, ha rám figyeltek (jobban ia tanultam, később már másképen láttam) és ami érdekelt azt ki nem hagytam volna a világért sem. A szakma, mint olyan, dolgoztam benne, de végül is másfelé vitt az élet. Amit nem szeret az ember az robot, én nem szerettem soha robotolni.
Örülök, hogy olvasod a történetemet.
Szeretettel: Ica
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4688
Időpont: 2018-07-01 19:26:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ica!

Én úgy látom, hogy a sok hányadtatás ellenére, mindenütt megálltad a helyedet. Belesimultál a közösségbe, és elismert tagja lettél.
Ahhoz képest, hogy nem azt tanultad, amit szerettél volna, az iskolába is helytálltál, és közben saját kútfőből sokat művelődtél.
Regényeket én is olvastam a pad alatt, mert nekem is olyan iskolába kellett járnom - a szüleim kényszerítettek rá - amit nem szerettem, nem érdekelt.

Judit
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7049
Időpont: 2018-05-27 22:57:00

válasz efmatild (2018-05-27 17:00:10) üzenetére
Kedves Matild!

Nagyon szívesen emlékszem vissza a diák éveimre. Mondhatnám egy kicsit link voltam, de ami érdekelt ahhoz mindent elolvastam, nem csak ami a könyvben volt. Gyűjtöttem pl. olyan adatokat írókról, feltalálókró, amit nem kért számon senki sem, akikről nem is tanultunk.

Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Ica
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
421
Időpont: 2018-05-27 17:00:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ica!
Nagyon tetszik ez a rész is. A diákok már csak ilyenek, hogy ha valamelyik tanárt nem kedvelik, nem tud magyarázni, a tantárgyát sem tanulják. Szerencse, hogy könnyen tanultál, és így különösebb baj nem lett a vizsgáknál.
Sok szeretettel olvastalak: Matild
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7049
Időpont: 2018-05-23 11:08:03

válasz Bödön (2018-05-23 08:03:30) üzenetére

Köszönöm a soraida kedves Laci és a felidézett emlékedet.

Örülök, hogy olvasol. Szép nyári napokat kívánok!
Szeretettel: Ica
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7049
Időpont: 2018-05-23 11:05:33

válasz F János (2018-05-23 06:09:33) üzenetére
Kedves János!

Örülök, hogy írásom nyomán felelevenednek az emlékek benned is.
A gyakornoki fizetésem 900 Ft volt de én előbb kezdtem:)))
Köszönöm az olvasást.

Szeretettel üdvözöllek: Ica
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7049
Időpont: 2018-05-23 11:02:05

válasz Finta Kata (2018-05-22 19:47:40) üzenetére
Drága Katám!

Nem voltam azért rossz tanuló, mindig kijött a közepes. (nem volt bukás sem):)))
Köszönöm a figyelmedet a h.írással kapcsolatban.
Sajnos én is későn fekszem le, pedig időben lellene lefeküdni, az a pihentető.
Örülök, hogy olvasol.
Vigyázz magadra.
Ölellek szeretettel: Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7937
Időpont: 2018-05-23 08:03:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ica! Olvasmányos jó rész az iskolai évekről, tanárokról diáktársakról! Sok lány és fiú ábrándozott arról, h színésznek áll, vagy legalább statiszta lehet. Egyszer én is "szerepeltem" egy filmben. Az egész osztályt kivezényelték a filmgyárba statisztálni. Az volt a szerepünk, h ki kellett rohannunk egy osztályteremből. Hát erre képesek voltunk! Szeretettel olvasom: én
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
585
Időpont: 2018-05-23 06:09:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ica!

Nagyon tetszett ez a rész is. Milyen érdekes az élet. Azonos beállítotságú emberek életútja is hasonló. A 60-es évek végén én is megpróbálkoztam a statisztálkodással. Egy napra kaptam lehetőséget a "Nincs idő" című filmben, a sokadik rabot kellett alakítani. Sára Sándor volt az operatőr, a rendező egy akkor feltörekvő kezdő volt. (Azóta sem hallottam róla.) Az egyik jelenetben közvetlen az főszereplő, (Madaras József) mellett álltam, ezért a többi forgatási napokon már nem foglalkoztattak. Azért az egy napért 500 forintot fizettek, ami akkor valóban nagy pénznek számított. Összehasonlításként leírom, hogy '72-ben amikor dolgozni kezdtem az iskoláim befejezése után, akkor a havi fizetésem 1500 forint volt.

Várom a folytatást, mert minden résszel sikerül felébresztened bennem egy régi kedves emléket.

Üdvözlettel: János
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11927
Időpont: 2018-05-22 19:47:40

Icukám, ez is jól mutatja a tanulmányaidat. Nagyon élvezem, hogy nálad a tanulás abból állt, hogy nem az előadó tanárt figyelted, hanem regényeket olvastál. Való igaz, hogy ha megtanultad volna az iskolai
könyv anyagát, és (persze, csak akkor, ha az a tanár jól tud magyarázni), akkor jó bizonyítványt kaptál volna. Tetszik, ahogy leírod azt az "okos" tanárt, aki még olvasni sem tudott. Mi is olyanok voltunk, hogy
a valamiért nem tisztelhető tanárt mellékesen kezeltük, az anyagával együtt nem szerettük. Már ilyenek a diákok. Tetszett ez a rész is. Itt-ott jót nevettem rajta.
Az egy kis csillagos anyag vége felé, a jobb oldalon található: "egyenlőre" szó. Javítsd ki, mert ebben a helyzetben az egyelőre kellene ide.
Késő van, sosem tudom itt sem, meg az otthoni munkámat időben abbahagyni, sokszor 0 óra után jövök rá, hogy már aludni kellene.
Szeretettel olvastam: Kata

Legutóbb történt

hundido alkotást töltött fel Balatoni szkeccsek (Részl.) címmel

Pecás alkotást töltött fel Népdal egy velencei-tavi strandon címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hatás című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) József Attila: Altató című alkotáshoz

manna bejegyzést írt a(z) Szégyellem magam című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel József Attila: Altató címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel : Pszt, hallod? címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Harc című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Madárdal (haibun) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)