HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 24 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51252 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Finta Kata Feltöltés dátuma: 2018-05-24
35b. SZONETTKOSZORÚ - Szép az életKészült: 2014. szeptemberben ölelkező rímekkel.
1. MEGOLDÁS A SZERETET Sűrű- sötét minden lenn a mélyben félelmemben reszketek s imádkozom. az ég felé tekintve azt kutatom, nem tudom, a sötétnek vége lesz-e? Sötét éjjel körbe-körbe járkálok, nem tudom, a fejem hol hajtom le, elfáradtam pihenni már jó lenne. A kiutat keresem, csak bolyongok, Nyitott szemmel keresem a megoldást, nem alszom, csak a szemem lehunyom, agyamban nem gyúl ki fény, mert elfáradt. Késő este, ha fölkel a telihold A megoldást keresem, de nem lelem, labirintus áll előttem mindenhol. 2. Mindenhol csak labirintus előttem. Hová nézzek, a szememet kinyitom. Belépjek-e rajta? - kérdem magamtól - Bátor leszek, behunyom most a szemem, a sötétségben mindegy, hogyan teszem. Elindulok jobbra, tapogatózom, s mit látok, ha szempillámat felnyitom? Szemem előtt felvillanó fény mellett: fények között sziporkázó nagy táblán kérdezik: a megoldást te keresed? Állj meg gyorsan! Tovább ne menjél már! A megoldás nem nehéz - hidd el nekem - csak annyi, hogy nyissad meg a szívedet, az élet kulcsa: AZ IGAZ SZERETET! 3. HAJNALOKBAN KERESTELEK Az élet kulcsa: AZ IGAZ SZERETET! Oly' régen várlak már elmúlt a nyár, boldog idők múlnak, hiába várlak, hideg van, hullanak az őszi levelek, Nem öröm, hideg szél fúj odakünn: mindenhol kerestelek, lelkem fázik, nem pihen, nélküled életem sivár, harmatcsepp ablakon, szobám kiürült. Hiányzol kedvesem, jöjj, siess hozzám, az ég felderül, ha itt vagy mellettem, ha jó vagy hozzám, napsugár ragyog rám. siess, ne késlekedj, melegítsd fel szívem. Téged kerestelek, nem találtam rád A világot bejárva, rád leltem. 4. SZÉP AZ ÉLET A világot bejárva találtam rád... S most, ablakon kinézve esti tájban gyönyörködöm, s lenyugvó napsugárban, mikor az égbolt peremére szállnak s elhalványulnak a fények... csendesül az este, majd test és lélek, közel van már az est, megpihenünk. Nemsokára jönnek szép álmok, mámoros éjjelek. ablakodon Lágy szellő-susogás száll, belopódzik, dúdolgatom a dalodat, míg az eső odakünn csendben szitál. Szemedben tűzlángja lobog, arcodon mosoly ül, a szerelmed szomjazom, Tudd meg: mert ma veled leszek boldog. 5. SOHA EL NEM MÚLÓ* Tudd meg: mert ma veled boldog leszek. Most is úgy szeretlek, mint valaha régen, elfeledni sosem akarlak. Mikor megláttalak, szemembe néztél, forróság öntött el, mikor öleltél. Akkor megéreztem, te az enyém vagy, a féltés, gyönyör és vágyakozás, enyém vagy mindörökre, éreztem. Édesen-fájó érzelmeim nem tudom soha feledni, örökké enyém vagy, vágyakozva szeretlek oly forrón, mint amikor megláttalak, szemembe néztél, ezért szeretlek most is soha el nem múló örök szerelemmel... 6. SZERELMES VERS Örök szerelem soha nem múlik... Tudjuk mi azt, nem könnyű az élet, de aki figyeli, ha körülnéz és látja maga körül a csodás Földünk tájait, s szíve óhajtja, 'mit régen keres, megtalálja a kedvesebbet. Nem akarlak elveszíteni téged, csak veled tudom elképzelni létem, mert ha szerelmünk lánca elszakad, - Nálad nélkül én már nem élhetek - a fájó szívem tudom, meghasad. Képes leszek küzdeni szerelmedért, bármily kívánságod megteremteni. Érezd, és tudd, szerelmem milyen mély. 7. Érezd, és tudd, milyen mély szerelmem, mindig téged akarlak szeretni, egymás mellett boldogság lesz élni, mert téged boldoggá tehetlek, érzem. Csodálattal bámulom a két szemed, hűséges szerelmedbe' elmerengek. Az élet nélküled már nem jó nekem Álmaimban se' tudok másra nézni, Éjjel és nappal csak rólad álmodom, Te vagy nekem szerelmem-mindenem. ha távol vagy, megszakad a szívem... elolvadok forró szerelmedben... Csak arra kérlek, mindig légy enyém, nálad nélküled szomorú lenne nekem. 8. LÁNYOK ÉS PAPÁJUK Jó apám a munkáját befejezve haza indul. Május van, kitekint a kocsi-ablakán, mit lát: ünnepi ruhában a természet, erdőszélen vadrózsa virul. A kocsival leáll és kiszáll, leszakít egy szál rózsát, majd utána még legalább százat, nekik viszi otthon várják a lányok; a virágcsokrot. Viruló lányait karjaiba zárja, úgy hívogatja őket: gyertek hozzám leánykáim szép rózsákat hoztam hajatokba, erdőszélen találtam, nagyon tetszett levágtam, nektek kötöttem csokorba. 9. Virágot nektek csokorba kötöttem. Hoztam nektek illatos rózsát, legyen tőle kedvetek. Az asztal terítve már, vázában a szép csokor középen. A fehér terítőn van egy rózsaszál... finom ebéd megfőzve, száll illata belőle. Tálban húsleves párolog, kedves lányok főzték, már fogyasztják. Nem marad el a húsos tál, benne kakastaréj, csirkemáj. Gyertek hozzám lányaim, ha itt vagytok mellettem, jobban esik az étel. Ebéd után a szabadban, forró feketekávé mellett elbeszélgetnek meghitten. 10. HAZÁM - OTTHONOM Kávé mellett meghitten beszélgetnek. Kicsi házban lakom, ez az otthonom, kedves emberek vesznek körül, ahol jól érzem magam. E városban élek már fél évszázada, sok ismerősöm integet nekem, ha utcán sétálok. Kitekintek az ablakon, ahol az Ipoly-folyó lomhán, fűzfák között csordogál, ott van az országhatár... Látom innen a Tátrák gyönyörű vonulatát, a kéklő hegyeket, ott született édesanyám, elsiratta otthonát, régi hazáját, ahonnan szülőföldjéről kiűzte Trianon. 11. Trianon szülőföldjéről kiűzte. E városban munkálkodtam sokáig, itt születtek a gyermekim, s a kis családomnak kenyeret itt kerestem. Itt neveltem őket, itt jártak előbb óvodába, utána iskolába. Felnőve, más utakon jártak, máshol, - nem itthon - raktak párjukkal fészket. Gyorsan futottak az évek, minden nyári vakációkban melegben, nálam játszottak kis unokáim a cicákkal. Nagyon gyorsan múltak a boldog évek és ők egyre nőttek, eltelt sok év, míg magam maradtam. 12. Így telt el sok év, míg magam maradtam, mégis jó itt élnem, megszoktam a várost, 'hol mindenki ismer. Igaz, magam vagyok, de ez az otthonom, nem érzem magam soha magányosnak, ismerős nekem a táj, s körülöttem minden... Az ablakon kinézve fészkel egy gerlepár, az ezüst nyárfaágon minden délután turbékolnak nekem, est közeledtén kinézek a tájra, naponta csodálom a naplementét... Lemenő Nap csodás képet fest az Égre tavasztól késő őszig. Téli estéken a letűnt ifjúságomat 13 Téli estén letűnt ifjúságomat csendes szobámban elővarázsolom. Gondolataimban visszaszállok, a számítógépemen a múltam felidézem. Így jönnek elő nekem a boldog ifjú képek. Elfoglalom magam, sosem unatkozom. Ekként született meg sok könyvem, mert életem titkait naplóimból novellákba- regényekbe és versekbe véstem. Emlékeimet így ismét átélem. Nekem ez a város lett az otthonom, nem vágyom el innen, már ide köt a sorsom, s feledhetetlen emlékeim. 14. Kedves emlékek idekötnek engem. Ide köt engem jó- és balsorsom. A múlt emlékein elgondolkodom, felszáll sóhajom, lelkem megpihen. Az Ipolytól s a Magas-Tátra felől enyhe szellő fújdogál, meghajlítja az ezüstnyárfa ágát, ahol gerlék lombok közt fiókáikat őrzik. Régen itt lakom már, ahol néha gondom akadt, de bevallhatom, hogy szép időkben nagyon boldog voltam. Ez a hely az Otthonom, ez a föld a hazám, s itt búcsúztatnak majd engem, ha majd eljő az utolsó órám. 15. MESTERSZONETT - Szép az élet** Sűrű- sötét minden lenn a mélyben. Mindenhol csak labirintus előttem. Az élet kulcsa: AZ IGAZ SZERETET! A világot bejárva találtam rád... Tudd meg azt, ma veled boldog leszek. Örök szerelem soha nem múlik el... Érezd, és tudd, milyen mély szerelmem, Jó apám a munkáját befejezve virágot nektek csokorba kötötte. Kicsi házban lakom, ez az otthonom, kávé mellett meghitten beszélgetnek. Anyámat szülőföldjéről kiűzte Trianon. Így telt el sok év, míg magam maradtam. Téli estén a letűnt ifjúságom és kedves emlékek idekötnek engem. *-**-* *Megjegyzés: A vers edetije buszon utazva készült, 2006. november 21. Az eredeti verset az Irodalmi Rádiónál megzenésítették, és megjelent 2009-ben az ÚJ VERSEK MINDENKINEK c. kötetben! A szonettkoszorú készült: 4014. augusztus. 18. Mesterszonettet összeállítottam: 2014. november 5. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 71. címmel sailor bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Fogatlan Ferkó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Fogatlan Ferkó címmel a várólistára Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Fény és árnyék című alkotáshoz hundido alkotást töltött fel Csussz, a kígyó címmel hundido bejegyzést írt a(z) A tolvaj Szarka című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Költők tolla címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Párbeszéd gyilkosra várva - befejezés című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Párbeszéd gyilkosra várva című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Dorothy alkotást töltött fel A gondolat címmel a várólistára ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Honlapunk fórumtémához Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |