HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1844

Írás összesen: 46504

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: oroszlánFeltöltés dátuma: 2018-05-26

Égig érő árnyak - Angyalszárnyak XIV.

Közeledett az érettségi, sok kiadással, amit már nem tudott a nagytiszteletes vállalni. Bejelentette ezt a kollégiumi nevelőnek, aki azzal próbálkozott, hogy állami gondozásba vegyenek.
Megtudtam, hogy eddig azért nem vettek létszámba, mert az egyház támogatott. Most, hogy ez megszűnt, gondozásba vettek, ami abból állt, hogy minden ruhadarabból kaptam egy darabot. Ezek sem voltak szépek, de legalább újak voltak.
Megterhelő kiadást jelentett mindenki szüleinek a tabló készíttetése, az új ruhák és az új frizura. Betanultunk egy színdarabot, hogy az előadás bevételéből elkészülhessen a tabló. Mivel nem gyűlt össze elegendő összeg, pótolni kellett még egy tájelőadás bevételével is.
A Bor című Gárdonyi Géza színművében az özvegyasszony, a csábító szerepét kaptam meg.
Nagy sikere volt az előadásnak. Hívatott a tanárom, aki rendezte a darabot, hogy beszélni szeretne velem a művelődési osztályvezető. Nagy meglepetésemre felajánlotta, hogy felvételi nélkül bejuttat a Színház és Filmművészeti főiskolára, mivel tehetségesnek tart. Abban a pillanatban eszembe jutott a Nemzetiben történtek, így hát elutasítottam, nem akartam én "rosszlány" lenni. Nem gondoltam akkor, mekkora lehetőséget szalasztok el. Drámai helyzetem, a vidám életszeretetem hozhatott volna sikert. Nem volt jó barátom sem a siker, sem a sors.
Nagykállóba mentünk vendégszerepelni a darabbal. Ott is nagy siker volt. Sajnos balesetet szenvedtem. A darab második részében utánam kellett dobni egy tányért. Kiszaladtam a színfalak mögötti rész nagyon szűk terébe. Ahogy visszafordultam, a törött fajansztányér cserepe csontig hatolt a lábamba. Megijedtem, ahogy megláttam a szétnyílt sebet. Látszott a csont, de nem vérzett, csak pár pillanat múlva ömlött belőle a vér. Bekötözték, majd végig játszottam a harmadik felvonást. A vacsora, amit beígértek, legnagyobb sajnálatunkra elmaradt, és a bál is. A nyíregyházi kórházban varrták össze a vágást. A mai napig látható a heg, az az édes emlék, csak rá kell néznem és elkísér egész életemben. Ott van benne a szertelen ifjúság, a napfény az árnyak felett, a nevetések a könnyek előterében.

Dali ecsetjével tudnám csak megfesteni ezt a képet, ahogy kapaszkodom kézzel-lábbal egy színes buborékba. A tenger mélyén ázott könyv lapjai szóródnak szerte széjjel. Az eső súlyos cseppjei koppannak arcomon és vér megszínezi a víz kék színét.

*

A vizsgáim aránylag jól sikerültek. A matematika írásbeli hozott meglepetést. Az osztályban a legjobb matekos voltam, mert azt nem kellett tanulni. A dolgozataimban viszont mindig becsúszott pár hiba, szorzás, tizedesvessző és hasonló, ami az eredményt rendesen eltorzította. Az írásbeli első órájában drága jó Laci bácsi felügyelt, hogy rendben menjenek a dolgok. Nehezen indult másoknak, én viszont mindjárt neki álltam, örültem a feladatnak. Gyorsan átláttam a megoldás menetét. Laci bácsi látta a többiek tanácstalan vergődését, odalépett hozzám, megkérdezte, - Na színésznő, tudod? Megnézte a számításaimat és azt mondta - Mond el a többieknek. Minden tanár magázott minket, egyedül ő tegezett. A második feladatot is elmondatta velem. A második óra végén beadtam a vizsga anyagát. Tudtam, hogy sikerült, és a megbeszélt randevúra siettem.
Talán ebben a helyzetben voltam nagyképű és soha többet. Mindenki izgult, hogy sikerült-e az írásbeli, egy kis belső gúnnyal nyugtattam mindenkit, hogy - Biztosan sikerült, nyugi, majd én megyek szigorítottra. Így is történt. Üzemszervezéstanból vizsgáztunk. Mikor én is lefeleltem, a vizsgabiztos átnyújtott egy tételt. Nagyon megijedtem, vége az életemnek, pótkérdést kaptam üzemszervezésből, amint már fentebb írtam, nem tudtam annál többet, mint amit elmondtam. Visszaültem a helyemre és láttam, hogy matek! Annyira megörültem, mint még soha. Nekiálltam a megoldásnak, mire az utánam következő öt diák lefelelt, kész voltam. Szóban a táblánál kellett a megoldást felvázolnom. A közepén megállított a vizsgabiztos és a tanáromat arra kérte, hozza be az írásbelim anyagát, nem hitte el, hogy rosszul sikerült. Biztosan megnyugodott mikor megnézte a dolgozatot, az sajnos tele volt hibával.
Mindenki fellélegzett.

*
A ballagásról csak annyit szeretnék elmondani, számomra gyötrelem volt.
Mindenkinek ott voltak a szülei, a rokonsággal. Csodaszép virágcsokrokkal, illatfelhőben vonultunk osztályról osztályra, énekelve. Súlyos könnyeimet cipeltem azzal a pár szál virággal, amit nem is tudom ki nyomott a kezembe. Vártam az édesapámat, hogy ő hozza el nekem a legszebb csokrot, vörös-, sárga rózsákat, amit úgy ölelhetek magamhoz, mintha ő lenne teljes valójában. Itt éreztem legjobban a hiányát, már azok a könnyek is felszáradtak, amiket őérte hullattam a takaró alatt a kollégiumi csendes éjszakákon. De most, majd szétszakított a fájdalom. Nem akartam sírni. Biztattam magamat, légy erős kislány, nem vagy te már régóta édesapád ékszere, de senkinek sem. Felnőttél, abban a pillanatban, amikor őt elvesztetted.

*

A nyíregyházi Sóstón volt a bankett. Kisvonattal mentünk. Meseszép környezet az erdő közepén. Jártam itt már többször is azzal a szőke, magas fiúval, akivel egy iskolai bálon ismerkedtem meg. Itt csókolt meg először, több hónapos ismeretségünk után. Szerelmünk szinte lebegett, úgy ölelt körbe, olyan simogatóan, mint a tavaszi szellő. Illata volt, zamata a csókjainak. Annyi csókot kaptam tőle, mint amennyi szirma volt a szegfűnek, amit a randevúra hozott.
Szégyenlősen vallom be ennyi év után, hogy ez volt az első csók, ez volt az első szerelem eddigi életemben. A többi év, csak játszótér, megálló egy két szép pillanat mellett. Itt ezen a játszótéren sok homokot szórtak a szemembe, amitől sírhattam volna, de inkább szedegettem az útról a sok szép virágot, sajnos a gazt is sokszor letéptem.
Hiába voltak már színek, illatok a nap csak rövid ideig sütött ki felettem.

*

A vacsora utáni bálon mindenkivel táncoltam, nagy volt a jókedv. Megcsapott a nagybetűs élet szele, hiába elcsépelt ez a szó, mi akkor komolyan vettük. Páran tovább mentek tanulni egyetemre, vagy a mezőgazdasági akadémiára. Aki nem tanult tovább, annak kötelező másfél év gyakorlat következett a megjelölt munkahelyen. Visszavágytam Pestre. A soroksári tangazdaságban kaptam gyakornoki állást.
Visszatérek most újra, ha gondolatban is arra a bálra, ami az utolsó volt, ami felhőtlen öröm, az ifjúság utolsó darabkája, amit ott hagytam örökre.
Otthagytam a parketten a tánc kellős közepén a szerelmet a legforróbb, legédesebb csókjaival.
Soha többet nem találkoztam az élet ilyen tisztaságával, soha.




VÉGE

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6951
Időpont: 2018-06-07 16:02:35

válasz Kőműves Ida (2018-06-05 14:48:01) üzenetére
Drága Ida!

Örülök, hogy végig kísérted életemnek a gyermeki szakaszát. Talán később jövök a folytatással.
Szeretettel ölellek: Ica
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5352
Időpont: 2018-06-05 14:48:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ica!

Ezt a két részt együtt olvastam el.
Nagyon szép volt, egyszerre szomorú, megható és vidám is. Igen, valahogy így lép ki az ember a nagybetűs életbe, aztán elkapja és sodorja az ár... Élmény volt olvasni életed történetének egy szeletét, és remélem olvashatjuk majd a folytatást is.
Addig is, köszönöm az élményt!

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6951
Időpont: 2018-06-03 15:00:31

válasz Bödön (2018-06-01 07:54:29) üzenetére
Kedves Laci!

Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő soraidat.
Kívánok neked is szép nyári napokat, kikapcsolódást.

Szeretettel: Ica
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7931
Időpont: 2018-06-01 07:54:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ica! Ifjúságod eme szakaszának leírása drámainak mondható, és egyben költőinek is!
Olyan, mintha verset írnál úgy is olvasom. A bál, a bankett, az első csók, az első szerelem. Nehéz felnőni, otthagyni az édes ifjúságot, a szerelmeket, az álmokat. Az érettségiző fiatal nagy reményekkel indul az életbe, de reményeiben csalatkozik. Sajnos ez ilyen! Szeretettel olvasom: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6951
Időpont: 2018-05-27 23:12:53

válasz F János (2018-05-27 15:26:27) üzenetére
Kedves jános!

Ezzel az írásommal lezárult egy korszak, a diák éveim, ami megjelent azonos című könyvemben, természetesen 101 néhány versemmel.
Van folytatás a következő könyvben "Szárnyaszegetten" címmel. Ha lenne kiadóm, ponzorálna egy regény kiadását akkor átírnám a javaslatodra és a harmadik könyv folytatását is belevenném. Mikor írtam akkor még nem gondoltam, hogy lesz folytatása.
Tartok most egy kis (nyári)-szünetet és folytatom őszre.
Nagyon örülök és köszönöm, hogy kittartó olvasóm voltál és a hozzászólásaid mindig értékesek voltak a számomra.

Szeretettel üdvözöllek, szép nyári napokat, szép festményeket készíts. Hol lehetne megnézni? Imádom a szépet!!!
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
546
Időpont: 2018-05-27 15:26:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ica!

Hogy, hogy VÉGE? Most kezdődne igazán. Kiszúrsz az olvasóiddal? Tényleg nem folytatod?
Sorolhatnám tovább a kérdéseket, de bánatomban, több most nem jut eszembe. Ez is nagyon jól sikerült rész volt, ezért fog annyira hiányozni a folytatás.
Remélem nem hagyod abba a prózaírást, mert szeretnék még tőled ilyen szépeket, meghatókat, és a végén végre vidámat olvasni.

Üdvözlettel: János

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel Nyár címmel a várólistára

Gwendin alkotást töltött fel Karácsonyi történet címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) A lóápoló 30. fejezet című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK III/3,4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK III/1,2. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Apám gazdagsága című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mesélek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mesélek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Apám gazdagsága című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mesélek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kóbormacska-lélek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Tündérfürt 8. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Profánk című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 30. fejezet című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel Mi kommunista ifjak...HK IV/1,2,3. címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)