Apák napján zöld a mező,
a zöld mezőn fut szerető
gyermeked.

Apák napján végre, végre,
habos felhő írja égre,
szeretlek.

Mert az apák tartást adnak,
biztonságot a fiaknak,
lányoknak.

Erényt, reményt a családnak,
mikor nehéz idők járnak,
apa ad.

Ha átölel erős karja,
válla széles, vidám ajka,
becézget.

Te már érzed, a családban
apád mellett boldogság van,
s megéled.

Édesanyád, s édesapád,
ki egyformán vigyáz reád
oly nagy kincs.

Rajtuk kívül a világon,
a boldogság tűnő álom,
s semmid sincs.

Köszöntsük hát édesapánk
az ég felé szálljon imánk,
szeretünk!

Hogy sokáig velünk maradj,
élj hát még vagy ezer nyarat,
mi velünk!