Letapadt már rég a két szemed.
Több tonna föld fedi a testedet.
S az életed, mely elmúlt s vége lett,
Vissza nem tér a túloldalról.

Sok mondat elhagyta már az ajkadat,
Nem világítja már napfény az arcodat.
S a könnyeid, mik megszáradtak lapjain,
Könyved utolsó oldalain.

Megszülettél s elmentél,
Lelkedben más lettél.
Megtörtél s eltűrtél,
Már nem mondhatod ki azt a gyönyörű szót.

Csak az idő játszott ellened.
Életednél is több volt a becsületed.
S a bölcselet, mely elhagyta ajkadat,
Sokunkban megmaradt.

Megszülettél s elmentél,
Lelkedben más lettél.
Megtörtél s eltűrtél,
Már nem mondhatod ki azt a gyönyörű szót.