HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49107

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Versek / verses mese
Szerző: Sarlai MózesFeltöltés dátuma: 2018-06-29

Boróka

Hol volt, hol nem, volt egy lányka,
szép kis arca, kicsi lába,
orrocskája, fejecskéje,
hasacskája, kezecskéje.
Úgy szerette a családja,
ő volt a világ csodája,
babusgatta puszilgatta
édesanyja, édesapja.
Egyik reggel pirkadatkor
azt hallotta, a rigó szól,
s ágyacskájáról leugrott,
a mezőre iramodott.
Ott megállott hosszan, némán,
mint egy áldott szép tündérlány,
nézegetett körbe-körbe,
virágokra, égre, földre.
Ejnye, vajon mit kereshet,
miért fürkészik minden kelyhet,
minden szirmot a virágban?
Arra talán más világ van?
A méhecskék és a lepkék
csókolták a kis kezecskét,
amit feléjük kinyújtott,
üdeséggel illatozott.
Ő csak állt ott gyönyörködve,
ragyogott a nap fölötte,
körül zsongták lepkék, méhek
míg a reggel így ért véget.
Hanem vihar közeledett,
égre gyűltek a fellegek,
és a kislány megijedve
azt se tudta, hová menne,
ahol vihart, esőt, szelet
békességben átvészelhet.
Nem volt rajta meleg kabát,
nem viselt ő sálat, sapkát,
csak úgy volt ő, lengén, ahogy
az ágyából kiballagott,
úgy állt ő a szélviharban,
aztán sírni kezdett halkan.
Azt a sírást meghallotta
távolban az erdő bokra,
hívogatta integetve,
így talált ő búvóhelyre.
Megbújt ott a bokrok alatt,
elkerülve az ágakat,
mert bizony az erdőszélen
fenyőbokor termett éppen.
A bokor őt így intette:
"Drága gyermek, itt pihenj le!
Maradj itt, te szegény árva,
kell nekem egy ilyen lányka!
Marasztallak, ide veszlek,
téged el már nem engedlek,
légy gyermekem, a kislányom,
légy az enyém mindenáron!"
És a kislány fogvacogva
minden tagját összevonta,
lehevert a bokor tövén,
széltől védte őt a sövény.
Elszállt rögtön didergése,
álom jött a két szemére,
és csendesen aludhatott
ameddig a vihar tartott.
Az égzengés lassan csitult,
a szél ereje is kimúlt,
s amikor a nap tüzével
délutáni égre ível
szivárvány az alkonyattal,
búcsúzott a párás nappal,
majd belépett a helyére
a mező csillagos éje.
De hová tűnt el a lányka?
Csak nem ment az éjszakába?
Csak nem történt bármi baja,
hiszen nem mehetett haza!
Úgy eltévedt, utat vétett,
nem volt ura helyzetének,
bokor alatt kellett várjon,
míg valaki rátaláljon!
Várakozott, nézelődött,
s amikor az este eljött,
már nem fázott, nem remegett,
megszerette azt a helyet,
ami neki álmot adott,
s tudta, soká maradhat ott:
álmaiban bokor lett ő,
míg vigyázta őt az erdő,
átölelte szundikálva,
simult a bokor aljára,
mint két testvér, egybe nőve,
egy gyökérrel egy a törzse.
Bizony soká várakozott,
onnan messze nem távozott,
ott maradt ő üldögélve
tűlevelű törzs tövébe,
ahol szeretettel óvták
ezek az otthont adó fák.
Mikor megjött apja, anyja,
oly erővel vették karba,
megölelték, megcsókolták,
a házukba visszahozták.
De a kislány nem volt nyugton,
esze messze járt, a bokron...
ott volt mindig a cserjésben,
ott volt álmában és ébren.
Később aztán minden héten
sétát tett ő a vidéken.
Bokrok nevét már ismerte,
mégis mindet elnevezte,
s akit legjobban szeretett,
avval hosszan beszélgetett.
Emlékezett a viharra:
ez a bokor volt az anyja,
meleg karjával takarta,
s otthont talált őalatta.
Úgy szerette a cserjéket,
vélte saját gyermekének.
És ez ősi vonzalommal
egybe forrott ő azonnal,
barátait védte, óvta,
s mennyi év telt el azóta!
Felnőtt lett az évek alatt,
de lelkében bokor maradt,
s ezt a nevet választotta,
szeretettel rá gondolva
ama áldott, szép bokorra -
s végül így lett ő: Boróka...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6846
Időpont: 2018-07-22 14:05:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Mózes! :)

Imádnivaló ez a verses meséd. Szégyellem magam, hogy még semmit nem írtam alá, ráadásul senki nem szólt itt eddig.
Az utóbbi időben egyre ritkábbak a gyerekversek, pedig nagy szükség lenne rájuk.
Csak szépeket tudok mondani erről a gyönyörűségről, mert nemcsak az ötlet, a tartalom, hanem a forma is igényes, kiemelkedő. Pontosan követted a 8-as szótagszámokat, kellemes a ritmusa, a történet pedig megérinti az ember lelkét.
Jó volt olvasni, kellemesen átmelengetett.

Eddig nem ismertem ezt az oldalad. Gyakrabban kellene gyerekverseket írnod, mert a kötött formák mellett ez is jól áll neked.
A végére csak annyi javaslatot teszek, hogy ha lehetséges, akkor tagold szakaszokra, mert úgy könnyebb az eligazodás.

Köszönöm az élményt. :)

Szeretettel: Kankalin

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Csetepaté címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) éghető anyag című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szívek temetője című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Lesz-boszi című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szívek temetője című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szél hátán fellegek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Rózsalakodalom című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Óh világ, ébredj! című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) éghető anyag című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lesz-boszi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel penészírtó címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Elmúlás című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)