HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1830

Írás összesen: 46636

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-07-18 14:20:25

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: ElizabethSuzanneFeltöltés dátuma: 2018-07-04

Egy idős édesanya története...

Akkor még copfban hordta a haját
hallgatta a rigó önfeledt dalát.
Nyugodt volt a lét a Duna-partján
vidám gyerekek csüngtek anyák karján.

Pár évesen a római parton
békésen játszott egy szép nyári napon.
Gumibelső volt úszógumi gyanánt,
s ő, társával játszotta a nagy vagányt.

Arca derűs volt, s jó volt élete,
pillangók szárnyán röpült képzelete.
Béke volt, nyugalom és sok kacaj,
szürkülni kezdett, s lassan elült a zaj.

Pazar emlékekkel szaladt haza,
már ki volt készítve ünneplő blúza.
Ünnepségre ment az iskolába,
s jaj, sziréna sikoltott fájdalmába.

Szörnyű volt a hang és félelmetes,
hirtelen azt se tudta, hogy mit tegyen.
Csak rohant, rohant édesanyjához,
s együtt menekültek be a lakáshoz.

Fagyos tél lett, befagyott a Duna,
bombázták a hidat, s szólt a sziréna.
Robaj után hatalmas áradat
zúdult a folyóból s vitte a házat.

Földönfutó lett minden ismerős,
fejvesztve menekült a gyermek, s idős.
Látták a fejük felett elszálló
köteléket, a haragvón zúduló

légierőt, fürge vadászgépet.
Rút bombázó morajlása tört csendet,
iszonyú süvítés, robbanások,
s szét, fej nélkül hevert zúzott sisakok.

Szétlőtt utcák, megsemmisült hidak,
bombázott épületek, s labilisak
lövésnyomok a vén házak falán
ó, de félhetett az én édesanyám!

Rokontól- rokonig menekültek,
és városoktól vidékekig mentek,
hontalanok lettek, csendes árvák,
kik az ételt és a békét álmodják.

Épp, hogy befejezte az iskolát
másnap már vitték is dolgozni. Viszlát
gyermekkor! - a földeken mezítláb
lovat vezetett s tengerit ekézett.

Még a kakas előtt, hajnalban kelt,
minden újabb nap, s az arca hálatelt.
Egész nap csak kapált a földeken,
megtűrtként élt. Míg mondta, könnyem nyeltem.

Perzselő, forró nyári nap történt
hogy béres korbáccsal hátát verte lóként.
Némán ordított, de tűrt ő csak tűrt,
majd hátán cipelt búzával járta csűrt.

Tikkasztó volt a rekkenő hőség
ám gyerekként érte oly lehetőség,
hogy hűs szobába mehetett varrni,
ó, csepp örömkönnyet tudott facsarni!

Kiskunhalasra sodorta a sors,
hol örök barátnőre lelt- nehéz sors!
Két testvére otthonba kényszerült,
édesanyám ekkor egy gyermeket szült.

Párja picivel magára hagyta,
szeme fénytelen lett, s oly nagy bánata!
Folytatódott hányattatás sora
édesanyjával mentek s keltek útra

hármasban éltek egy bérlakásban
ismét cseléd lett egy másik családban.
Beteg édesanyját ápolgatta,
testvéreit, kisfiát pátyolgatta.

Közben férjhez ment, egy szép kislányt szült,
egy ideig könnyebb létben részesült.
Sajnos nem könyörült rajta a sors,
de drága életereje, mint a bors....

Azóta már hófehér lett haja,
és még most is ad, dolgos, ráncos karja.
Szeméből egy féltő könnycsepp csordult,
mosolyától a kikelet kivirult.

Orcáján a múlt mély redőket gyúrt
de még vágyja a napfényt, a ficsúrt.
Lába botra támaszkodik, csoszog,
szerető szíve csendben értünk dobog.

Egy csepp derűt áhít tekintete
és rá vágyik szerető környezete.
Sóvárog békére, apró részre,
egy oltalmazó gyermeki kézre.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
518
Időpont: 2018-07-09 19:44:23

válasz Finta Kata (2018-07-07 18:37:42) üzenetére
Kedves Kata! Igen sajnos így van. Szomorú ez nagyon. Köszönöm szépen az értő olvasást is. Zsuzsa
Alkotó
Regisztrált:
2017-01-20
Összes értékelés:
518
Időpont: 2018-07-09 19:42:49

válasz amazonasz (2018-07-06 10:59:31) üzenetére
Igen sajnos így van. Köszönöm szépen az értő olvasást is.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11869
Időpont: 2018-07-07 18:37:42

Bizony, bizony, akik akkor már éltek, nagyon sokan hasonló nemvárt életet élt meg. Köztük én is.
Van mit elmondani, de gyakran nincs, aki a hosszú mondatokat nem szereti olvasni. Pedig hej, mennyi minden van eme versben leírva. Olvassák sokan, én mondom, nagyon, de nagyon elgondolkoztató,
hogy milyen rettentő volt azokat az időket átélni.
Nagyon örülök, hogy versedet olvashattam, szépen, rendezetten írtad le egy idős édesanya történetét.
Azt hiszem, hogy sokan vagyunk úgy, a sajátunkat is átadjuk a fiataloknak, tudják meg, milyenek a háborús sorsok.
Szeretettel olvastam: Kata

Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
256
Időpont: 2018-07-06 10:59:31

Versedet olvasva érzi át az ember, mennyi sötét viharon sodor bennünket végig az élet. Itt ott néha felragyog a napfény, aztán újra minden sötét, de mégis mennünk kell előre.

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Romlott áru címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Az utolsó vakáció című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pillanat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pillanat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pillanat című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel A Balaton vihar után címmel a várólistára

Pecás bejegyzést írt a(z) A babonás tanítónő című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Az utolsó vakáció című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A nyárhoz című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szerkesztők üzenik fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Az utolsó vakáció című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Beköszönt az ősz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Lakat-lan című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Fehér a táj című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Naplemente című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)