HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1830

Írás összesen: 46636

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-07-18 14:20:25

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2018-07-11

Lengyelországi úti beszámoló, első nap délután Árva vára, Chochołów, Zakopane

Mire az ebédszendvicsünket megettük már az Árva folyó völgyében Árva váránál jártunk.
A várat egy 112 méter magas sziklaszirt tetejére építették, eredete homályba vész, a legendák szerint Templomos Lovagok építették, az első ismert tulajdonosai a Balassák voltak, majd királyi vár lett. Ezt követően cserélődtek a királyok által kinevezett várispánok, akik árvai grófoknak nevezték magukat.
A legenda szerint Mátyás király - az ellene való összeesküvésben való részvételért - ide falaztatta be Várady Péter kalocsai érseket és kancellárt.
Maga elé hívatta, és azt mondta neki, hogy "Árva voltál, árva leszel, és Árva várában fogsz meghalni". A legenda szerint a várnagy lánya szabadította ki, egy félkegyelmű kertész segítségével.
A király amikor meghallotta, hogy megtanította a lányt írni, olvasni, imádkozni, és milyen belenyugvással viselte kegyetlen sorsát, megbocsátott a lánynak.
A valóságban az érsek csak Mátyás halála után szabadult.
A vár a királyok kegyeinek megfelelően váltogatta a gazdáit, majd 1556-ban a Thurzó család kezébe került, akik átalakították a régi építményt. 1611-ben kapta meg mai külsejét.
A várat a várszikla alakját követő épületegyüttes alkotja.
A vár három szinten emelkedik, területét ma az alsó, középső és felső vár együttese alkotja palotával, erődítményekkel és tornyokkal együtt. Magassága miatt sok-sok lépcsőn át vezet az út a megtekintéséhez, néhányan nem vállalták a fáradságot.
A vár kútja 91 m mélyre nyúlik bele a sziklába.
A várban különböző kiállítások vannak, mi a történelmi kiállítást néztük meg, ami a várkomplexum és tulajdonosai történetét mutatja be, főként a környékbeli kastélyokból gyűjtött többnyire XVIII.-XIX. századi bútorokkal berendezett termekben.
A felső szinteken kisebb néprajzi kiállítás mutatja be a helyi folklórt, és egy természettudományi gyűjteményt is láttunk, a környéken honos állatok preparátumait kiállítva és egy ornitológia tárlattal kibővítve.
A várból, 112 méterrel a folyószint fölött, káprázatos kilátás nyílik a környékre, ami a várba feljutás fáradtságáért bőven kárpótolt bennünket.

Visszaszálltunk a buszba, és átmentünk Lengyelországba.
Egy Zakopane melletti Gurál faluban volt a következő pihenő, Chochołówban, amit az idegenvezető Hoholovnak mondott.
Chochołówban a hagyományos, gyönyörűen díszített, fából készült házakat, kapukat, melléképületeket néztük meg. A házak fél farönkökből készülnek, a farönkök közé vagy mohát tömködnek, vagy háncsfonatot raknak közéjük. Alapjuk kő, meredek tetejüket fazsindely borítja.
A házak építésekor nem használtak fémszögeket vagy csavarokat, az építőanyag összeillesztéséhez, rögzítéséhez.
Mai napig élő hagyomány, hogy a házakat kívülről évente többször lesúrolják szappanos vízzel és kefével, hogy tiszták legyenek. Az eléggé forgalmas út mellett még ma is harminc olyan ház áll, amiket ma is laknak, ilyen értelemben nem egy hagyományos skanzen.
Maga a falu nem szerteágazó, hanem egy hosszú T elágazás, a központban egy templommal.
A faházakat gyönyörű kertek veszik körül, a legtöbb olyan, mint egy mesebeli házikó. Furcsa anomália a kőből épült gótikus templom a sok faház között.

A következő állomás már Zakopane volt, a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa, Lengyelország téli központja, a legmagasabban fekvő lengyel város.
Sokáig csak a hegyi legelőkön állattenyésztéssel foglalkozó gurálok lakták a környéket, tanyaszerű településeken. Zakopane a felvirágzását, a 19. században kialakult egészségturizmusnak köszönhette. A tüdőbetegeket eleinte a helyi pásztorok vitték fel a legelőkön álló pásztorházaikba.
Később panziók, szanatóriumok épültek a betegek fogadására.
A 20. század elején megjelentek a sportolók is, itt rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot, majd 1925-ben megépült a síugró sánc is. Zakopane a turizmusból él, nyáron a túrázók, télen a síelők keresik fel.
Tettünk egy rövid sétát Zakopane főutcáján a Krupówkin. A busz parkolóból a sétáló utcáig vezető úton megismerkedtünk a Zakopane jellegzetes építészeti stílusával.
Egy ideköltöző krakkói színházi díszlettervezőnek, Stanislaw Witkiewicznek köszönheti, aki a fafaragásos gurál házak alapján tervezte meg a fából készült villáit. Az új igényeket kielégítő épületeken a helyi motívumokat használta fel, szecessziós díszítő elemekkel kombinálva.
Ezek a nagy faépületek díszesebbek, mint a mintául szolgáló gurál házak. Erkélyesek, tetejük meredek, a meredek tető alá van "elrejtve" egy vagy esetleg két emelet is, ami hatalmas újításnak számított. Alapozásukhoz nagy folyami köveket használtak, ez lehetővé tette, hogy a házakat alápincézzék, és jóval nagyobb épületek épültek az akkor szokásoshoz képest, és mégsem ríttak ki a környezetből. A Witkiewicz által kitalált stílust hívják zakopanei stílusnak, nagy népszerűségnek örvend, láttuk később, hogy sok új nyaralót, lakóházat, panziót építenek most is így.

Első nap a Krupówkiból csak egy pénzváltót néztünk meg tüzetesen, mert voltak olyan útitársaink, akik úgy jöttek el Lengyelországba, hogy itthon nem váltottak pénzt. Így az egész csoport őket várta jó sokáig, hogy elintézzék a pénzváltást.
Egy jegesmedve jelmezes fickó társaságában toporogtunk, azt nem sikerült megfejteni, hogy ő mire várt.
Aztán visszamentünk a buszhoz, ami kivitt minket a Hotel Skalny-ba, ahol a szállásunk volt öt napon át. Egy kulturált, rendes szobát, és fürdőszobát kaptunk, jó magasan, a negyedik emeleten, gyönyörű kilátással a környező hegyekre.
Az étteremben egy nagyon kedves monori házaspárral kerültünk egy asztalhoz. Kellett is az élvezetes társaság, a sokszor élvezhetetlen vacsorához.
Az első este még viszonylag ehető dolgokat kaptunk, bár én a húsleves kockából készült húslevest, ha lehet messziről elkerülöm. A második fogás egy összehajtogatott csirkemell volt kirántva, azt hittük azért van összehajtogatva, hogy van benne valami töltelék, de nem volt. Sült krumpli volt hozzá, és reszelt répa. A desszert mákos bejgli volt, de szerencsére nem karácsonyról maradt, egészen finom, és kiadós volt. Leöblítettük egy pohár lengyel sörrel, és elmentünk sétálni.
Felfedeztük a boltot, mert másnap délelőtti program Nedec várának megnézése volt, aztán egy tutajozás a Dunajec folyón, de arról semmit sem szólt az idegenvezető, hogy lesz-e hely és alkalom venni valami ennivalót közben.
Így biztos, ami biztos alapon elhatároztuk, hogy reggel készítünk szendvicseket, és elvisszük magunkkal. Visszatérve a szállásunkra lezuhanyoztunk, és bedőltünk az ágyba. Nem kellett ringatni bennünket, hulla fáradtak voltunk.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4664
Időpont: 2018-07-17 18:58:54

válasz Kőműves Ida (2018-07-13 22:20:44) üzenetére
Kedves Ida!

Valóban gyönyörűek a chochołówi faházak, de én nem vágyom bennük lakni. Nemcsak a súrolás miatt, a mohatömködés sem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé, amiket a falakat alkotó gerendák közé kell tenni, ha kipotyog a régi. Ráadásul a fa élő anyag, vetemedik, reped, hézagosodik, jó étvágyú gombák, és rovarok támadják. Sokat kell vele foglalkozni, hogy ne menjen tönkre. Egy téglaháznak 20 év meg se kottyan, árában el lehet adni, no de egy 20 éves faház már nem értékálló.
Kicsit nyaralni benne, azt nem bánnám, de folyamatosan gondját viselni... :(

Judit
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
574
Időpont: 2018-07-16 10:56:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Ez is nagyon érdekes fejezet volt. Sokat tanulhat belőle aki elolvassa. Leírásod alapján az ember úgy érzi mintha ott járna az ódon falak között.

Csak egy észrevétel: A "volt" szóval vigyázni kell, mert ha nem figyel az ember, akkor hajlamos a szükségesnél sokkal többször használni. Ebben a rövid részben (nekem, főleg az utolsó 1/3-ban tűnt fel) 12-szer szerepel.

Ettől függetlenül élvezettel olvastam, várom a folytatást, üdvözlettel: János
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7003
Időpont: 2018-07-15 20:57:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Újdól részletes a beszámolód és igényes, mint mindig. Régen voltunk mi is Lengyelországban. (nem mi voltunk a monori házaspár:)))én ott születtem Monoron)
Ilyen faházakat nem láttunk, éredekesek és szépek lehettek. Köszönöm a sok infót, mert már el is felejtettem sok mindent, csak a filmkocka maradt meg a fejemben.

Szeretettel: Ica
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5397
Időpont: 2018-07-13 22:20:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Mindig elvarázsolsz a beszámolóiddal. Itt a leginkább a díszes faépületek ragadták el a képzeletem. Biztosan nagyon szépek lehetnek, mindig szerettem volna faházban lakni. :)Az már nem annyira csábító, hogy évente többször kell súrolni szappanos vízzel :), de egy masszív faházban kellemes lehet lakni, melegséget, békét sugároz.
Kíváncsian várom a folytatást.

Ida

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Romlott áru címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Az utolsó vakáció című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pillanat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pillanat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Pillanat című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel A Balaton vihar után címmel a várólistára

Pecás bejegyzést írt a(z) A babonás tanítónő című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Az utolsó vakáció című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A nyárhoz című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szerkesztők üzenik fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Az utolsó vakáció című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Beköszönt az ősz című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Lakat-lan című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Fehér a táj című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Naplemente című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)