HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48850

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2018-07-21

Menekülés

Ragadozó vadmadár csapott le, épp. Álmos galambok reppentek fel a toronyból, egyikük zuhant földre, nyakát törve. Lett sorsa csak ilyen.
Ő hitte, álmodik csak; szemét dörzsölte. Utóbbi Időkben gyakran keveredtek már álmai, ébrenléttel. Nem tudta, mikor álmodik, mikor van ébren, szakadt szét tudatában az Idő!
De aznap éjjel, valahogy-is, csak leesett a hó. Igazából. Csodálkozott, bámulta, ahogy felébredt. Cseresznyevirágok ríttak, fáztak, vacogtak, integettek kétségbeesetten, őket dédelgetni, melegítni vágyó, ügybuzgó, rájuk telepedő, készséges, oly szeretetre vágyó, nékik igazán jót akaró, kapaszkodó-ragaszkodó hópelyhek alatt... A tanyát körüldédelgető tuják ágain meg voltak huncut, kapaszkodó hópamacsok. Szóval szép volt a táj. Volt mindenütt, olyan "naggyon-naggyon" szép. Mindenütt az a csupa hallgatag fehérség. Képzelte csak magában az éjszakai hó halk zizegését, hallotta szinte. De reggelre a havazás elunta magát, gondolta: "elfáradtam, betakartam összes fázóst, összes vacogóst, összes kétségbeesett menekülőt, a többi, a ti dolgotok most már. Takarjátok be, melegítsétek egymást ezután már magatok." És lett nagy-nagy csönd. Álomban, valóságban...
Ragadozó, éhes vadmadár lecsapott; álmos galambok reppentek fel; ijedtségük is volt csak olyan álmos, egyikük zuhant a földre, érte utol valami különleges dolog, a zuhanás, azután, nyakát törte. Vadmadár tépte összes tollait.
Két napja találták meg a tanyát. Tűnt barátságosnak, ablakában pislákolt kicsi fény, mentsvárképp, világuk összes sötétségében. Megörültek akkor. Kopogattak, udvariasan, jó szokásuk szerint. Kívántak kicsi menedéket csak, vágytak befogadókra, gondolták, megtalálják őket; annyira vágytak már rá. Mert barátságosnak tűnt az a hely, nagyon-nagyon... De a tanya volt lakatlan, nem lakta senki sem akkor már. Ő meg szimatolt körül, mint undorító, óvatos patkány, akart vigyázni összes veszedelemre, minden veszélyre - ki tudná, honnan is bújna elő -, ellenségre. Gondolta, elmenekültek a tanyalakók. Valami elől. Sajnálta őket kicsit, menekültek, ahogy ők, - mert van mindenkinek menekülni-valója. És különbe' is, gyanakvóvá vált utóbbi Időkben; volt rá oka sok, ezernyi; menekült ő is. "Mert, van mindenkinek menekülni-valója" - vigasztalta magát. Csak egyet nem tett hozzá, nem merte továbbfűzni a gondolatot. Mert van, akit utolérnek, megtalálnak Világ összes rejtekhelyein. Meg, van, ki szerencsétlen, vagy olyan szerencsés, találja meg, éri utol magát, kétségbeesett menekülése közben.
Vadmadár közbe tépte véres tollakat.
Jó volt elaludni azon a tanyán, volt nagyon fáradt ő is, régóta nem aludt ilyen jól. Parázslott még a hamu a kandallóban, gondosan odakészített fahasábokból szították fel gyorsan, együtt a tüzet. Igazából várhatta már őket valaki. Vendéglátójuk meg elmenekült, gondolta, jobb néki, jó messze innét; inalt szaporán. Ők mosolyogtak, melegedtek; fáztak oly régóta!
"Ugye, itt már, igazán nem talál ránk?" - kérdezte Ő. Akkor hazudott jó szokása szerint. Sok hazugságra kényszerült, utóbbi Időkbe, hazudott, hazudozott, ameddig bírta, fáradt bele lassan már, némiképp. És Kedves se hitte már a vigasztalást. Ő maga részéről - biztos volt ebbe - tudta, semmi remény, semmilyen menekülésre...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1115
Időpont: 2018-08-28 18:13:17

válasz inyezsevokidli (2018-08-02 13:42:24) üzenetére
Köszönöm, igyekezek!
túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1491
Időpont: 2018-08-02 13:42:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Remek ez az írás, kedves Túlparti!

Hoztad a legjobb formád!

Gratulálok, szeretettel:
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1115
Időpont: 2018-08-02 00:13:22

válasz Susanne (2018-07-22 11:24:38) üzenetére
igyekszem, és hálás vagyok, hogy olvastál!
szeretettel: túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1115
Időpont: 2018-07-27 21:47:02

szia Ida!
ígérem, folytatom, de jómagam is elborzadok néha, mi vár még rám :)
szeretettel: túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1115
Időpont: 2018-07-27 21:42:41

ígérem, folytatom!
szeretettel, túlparti
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5998
Időpont: 2018-07-23 20:08:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia túlparti!

Máskor szíves légy feltüntetni, hogy folytatása következik. Már ijedtem meg, hogy nincs tovább. Tudod, ráéreztem nagyon az ízére a mesédnek... alig várom...

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5619
Időpont: 2018-07-22 11:24:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nekem is tetszett, tényleg érdekes a nyelvezet.
Várom a folytatást.
szeretettel olvastalak : Zsu
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5619
Időpont: 2018-07-22 11:24:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nekem is tetszett, tényleg érdekes a nyelvezet.
Várom a folytatást.
szeretettel olvastalak : Zsu
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1115
Időpont: 2018-07-22 09:24:14

válasz black eagle (2018-07-22 08:25:31) üzenetére
szia! köszönöm, hogy olvastál. (ja: elfelejtettem megjegyezni, hogy "folyt. köv.", ez csak az első rész.) :)
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2018-07-22 08:25:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érteni csak félig-meddig értem, de a nyelvezete nagyon tetszik. És a "mindenkinek van menekülni-valója" üzenet elég dobbanós, mert igaz lehet.

Üdv: Laca :)

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) édes mézes című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Októberi momentum című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ami marad című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hóesésben című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A fényben című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mária/Babavárás című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Hervadás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)