HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46822

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2018-08-05

Lengyelországi úti beszámoló, harmadik nap délelőtt Krakkó I.

A harmadik nap reggelén megint csodálatosan szép időben gyülekeztünk a szálloda előtt, és izgatottan vártuk Lengyelország egykori fővárosába, Krakkóba a kirándulást.
Krakkó a lengyel királyok hajdani bölcsője és nyughelye, egyben a lengyel nemzeti öntudat jelképe.

Délelőtt tíz órakor már a Wawel aljában álltunk.
A Wawel tulajdonképpen egy mészkő kiemelkedés a Visztula folyó bal partján Krakkóban, aminek a tetejére épült a királyi palota, és a székesegyház, amiket bástyák, és várfalak öveznek, itt kezdtük krakkói sétánkat.

A mészkő domb alatt egy barlang található, amelyben a legenda szerint egy sárkány élt, a város megalapítása előtt.
A legenda úgy szól, hogy Krak herceg uralkodása idején az ismeretlenségből egy szörny tűnt fel és a Wawel-domb barlangjában telepedett meg.
Gyíkszerű, rövid lábú, éles fűrészfarkú lény volt, amely éjszakánként a falvakat járta és a baromfi- és állatállományt dézsmálta, a kerteket, földeket tönkretette. Krak herceg elrendelte, hogy a barlang bejárata elé mindenki élelmet vigyen, ám ez is kevésnek bizonyult és a sárkány tovább garázdálkodott a környéken.
Végül egy leleményes cipészmester egy birkának a bőrét kitömte szurokkal, és kénnel, amit a sárkány megevett és szörnyű szomját oltva a Visztula folyóhoz ment, ahol olyan sokat ivott, hogy végezetül nagy robajjal szétrobbant.
Krak herceg a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.
A legenda másik változata szerint a sárkány békében élt a barlangjában, egészen addig, amíg Krakkó városa évente háromszáz ifjú szüzet adományozott neki. Miután ezt megtagadták, elkezdte pusztítani a vidéket, majd a legenda előző változathoz hasonlóan itt is egy cipészmester ölte meg.

A várdombhoz vezető hosszú feljárón elsőként a vár vöröstéglás falán elhelyezett, felirattal ellátott kőtáblák sokasága tűnt a szemünkbe, melyek a palota két világháború közötti felújításához adományaikkal hozzájárulók neveit örökítik meg. A fal fölé állították 1921.-ben a lengyel szabadsághős Tadeusz Kosciusko lovas szobrát.

A feljáró végén először a lengyel, litván és orosz címerekkel díszített Címeres-kapun, majd a svéd származású királyi család nevét viselő Waza-kapun, amelyet az első Waza-házi király, III. Zsigmond építtetett 1595-ben, haladtunk át.
A Waza-kapun belépve balra látható a Waweli székesegyház hatalmas épülete. A ma álló székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején, 1364-ben fejezték be.
A háromhajós, gótikus templom épület köré évszázadok alatt különböző stílusú kápolnák koszorúja épült, a kápolnák közül a leginkább figyelemre méltó a székesegyház jobb oldalához simuló Zsigmond-kápolna, amelyet a Jagelló Anna királynő utasítására készített, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni.

A várudvaron lévő kerthelyiségnél vártuk az időpontot, amikor csoportos belépővel bemehettünk a katedrálisba.
Addig a várudvart, és az alul kőből, felül vörös téglából épült kerek, húsz méter magas Szenátori tornyot - ami a legmagasabb bástya a Wawel dombon - fotóztuk. Sok kép készült kívülről a katedrálisról is. Valamint a katedrális teljesen különböző három tornyáról a Zsigmond-toronyról, az Óra-toronyról, és a Vikárius-toronyról, vagy más néven Ezüstharangok-tornyáról /mert a benne lévő bronz harangok anyaga tartalmaz némi ezüstöt is/.

Végre felléphettünk a katedrálisba vezető lépcsősorra, a főbejárattól balra három nagy "sárkánycsont" függ egy láncon, és a legenda szerint, ha egyszer leesnek, eljön a világvége. Hogy ez be ne következzen, a láncot időről időre kicserélik.
A csontok egyébként nem a Wawel sárkányának csontjai - mint feltételezték sokáig - hanem mamut, gyapjas orrszarvú és bálnacsont.

A waweli székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét szarkofág található.
Ebben a templomban koronázták a lengyel királyokat, és itt van végső nyughelyük is.
A katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték, aki szintén a templomban nyugszik.
Ide temetkezett I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király, de a mai napig ide temetik a krakkói püspököket is. Fotózni tilos bent.

A székesegyház főhajóját kétoldalt végig kápolnák szegélyezik, ezekben, illetve a székesegyházban látható a lengyel nemzet több uralkodójának síremléke.
A turistáknak kijelölt látogatási útvonal első megállója a főhajó közepén álló ezüstkoporsó, ebben nyugszanak Lengyelország védőszentje, Szent Szaniszló (1030-1079) mártír püspök földi maradványai. A mauzóleumtól balra, a főhajó pillérei között található III. Várnai Ulászló (1424-1444) lengyel, I. Ulászló néven 1440-1444 között magyar király 1906-ban készült szimbolikus szarkofágja, aki a várnai csatában Hunyadi János oldalán esett el. Valójában a királyt, a csatatéren, egy tömegsírban temették el.

A mauzóleum mögött található az 1650-ből származó barokk főoltár, előtte koronázták meg a lengyel királyokat.
Az oltárhoz vezető lépcsőktől balra, fekete márványtábla mögött találhatók Szent Hedvig királynő földi maradványai.
A főoltártól balra, a sekrestyével szemközt áll az 1306-tól uralkodó I. Ulászló, az első Krakkóban koronázott lengyel király síremléke. A homokkőből faragott gótikus szarkofág a XIV. század első feléből, a neogótikus baldachin a XX. század elejéről származik.
Pár lépéssel hátrébb, a sekrestye bejárata mellett álló éjfekete márványoltáron látható az ezüstlapon függő, tüllel borított, gótikus Hedvig-kereszt, amely a XIV. századból származik, a legenda szerint előtte imádkozott a kegyes életű királynő. Az oltár alatti fülkében, üveglap mögé zárt bronzládikóban Hedvig relikviái vannak elhelyezve.

A főoltár mögött található a XIV. század második felében épült Báthory-kápolna. 1594-1595-ben Jagelló Anna királynő kívánságára 1586-ban elhunyt férje, Báthory István (1533-tól erdélyi fejedelem és 1576-tól lengyel király) sírkápolnájává alakították.
Báthory volt a férfiágon kihalt Jagelló család utáni első választott király, aki Jagelló Annát feleségül véve szerzett jogot a lengyel trónra. A bal oldali falon látható a király homokkőből, vörös márványból és alabástromból készült síremléke, melynek középső részét korinthoszi oszlopok osztják három részre.

A főoltártól jobbra látható az 1501-ben épült János Albert-kápolna, ebben egy reneszánsz díszítésű fülkében található az 1492-ben megkoronázott János Albert szarkofágja.
Ezzel szemközt áll az 1333-tól uralkodó Nagy Kázmér gótikus szarkofágja, síremlékének oszlopai piszkei vörös márványból, a baldachin homokkőből készült.

A szentélykörüljáró déli szárnyán található a reneszánsz stílusú, 1517-1533 között épült Zsigmond-kápolna, amelyet a firenzei Bartolomeo Berecci alkotott.
A bejárattal szemben látható Báthory István felesége, Jagelló Anna királynő (1523-1596) síremléke, e fölött a lengyel királyok jelvénye, a sas jelzi, hogy uralkodó nyugszik a sírkápolnában.
A reneszánsz motívumokkal díszített jobb oldali fülkében látható a két utolsó Jagelló-király, alul az 1506-tól uralkodó I. (Öreg) Zsigmond (1467-1548), míg felette fia és utóda, Zsigmond Ágost (1520-1572) síremléke. A négyzet alaprajzú kápolna kazettás kupoláját az 1575-1586 között férjével, Báthory Istvánnal együtt uralkodó Jagelló Anna boríttatta be csillogó, aranyozott lemezekkel.

A Zsigmond-kápolnával szemben áll Nagy Lajos magyar király leánya, a Lengyelországban rendkívüli népszerű, fiatalon elhunyt, 1384-től uralkodó Szent Hedvig lengyel királynő (akinek mindkét nagyanyja lengyel volt) szarkofágja.
A következő pillérközben található üvegvitrinben Hedvig királynő koronázási jelvényeinek fából faragott másolatait láthatjuk, az eredeti jelvényeket a Jagelló Egyetem újjáalapítása céljából a királynő eladta. Az 1902-ben, carrarai fehér márványból készült szarkofág üres, a királynő földi maradványai 1949-től a főoltár előtt balra látható márványlap mögött nyugszanak.

A székesegyház déli mellékhajójában található, 1676-ban felszentelt, fekete márvánnyal burkolt Waza-kápolnával szemközt, a főhajó pillérei között látható az 1386-tól uralkodó, dinasztiaalapító II. (Jagelló) Ulászló (1362-1434) magyar vörös márványból készült gótikus síremléke.
A templom bejáratától jobbra található Szent Kereszt-kápolnában álló baldachinos szarkofágban nyugszik az 1447-től uralkodó IV. Jagelló Kázmér.

A sekrestyéből keskeny folyosóról nyíló lépcsőkön másztunk fel a székesegyház egyik tornyába a három közül, a Zsigmond-toronyba.
Az első "harang-emeleten" a mindössze 1800 kilós Waclaw-haranggal kezdtük az ismerkedést, majd a két emberderék vastagságú gerendákból ácsolt szerkezet falétráin felszaporázva megtaláltuk a harmadik "harang-emeleten" az Öreg Zsigmond harangot is.
A Zsigmond tornyot a 14. század második felében kezdték el építeni, és eredetileg a vár védelmi rendszerébe szánták, 1520-ban alakították át harangtoronnyá, amikor felfüggesztették ide a Zsigmond harangot, mely hosszú ideig a legnagyobb lengyel harang volt.
Megszólaltatásához 8-12 ember szükséges. Számtalan falépcsőt megmászva jutottunk fel a közel 11 tonna súlyú Zsigmond-haranghoz, amelyet I. (Öreg) Zsigmond utasítására 1520-ban öntöttek zsákmányolt ágyúkból.
A lengyel és litván címerrel díszített harang átmérője két és fél méter, kerülete csaknem nyolc méter, magassága két méter, a nyelvének súlya három mázsa.
A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a nap, egy másik legenda szerint viszont, ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan férjhez fog menni.
A harangot napjainkban csak jeles egyházi ünnepnapok (karácsony, húsvét) alkalmával kondítják meg. Azt nem tudom, hogy eladó sorban lévő lányok hogyan tudják megérinteni a harang nyelvét, mert magasan a látogatók feje fölött függ.

Készült a magasból néhány szép kép Krakkó óvárosáról, aztán visszamentünk a számtalan falépcsőn, amiknek fa tartó oszlopai ott-ott meg voltak faragva, hogy a testesebb turisták is átférjenek közöttük. Az idegenvezetőnk aggódott, hogy a székesegyházat ellepő áttekinthetetlen tömegben hogyan fogjuk megtalálni azokat, akik nem vállalkoztak a Zsigmond torony megmászására.
Felesleges volt aggódni, a lenn maradt csoporttársak hiánytalanul vártak bennünket a lépcső ajtajánál.

A székesegyházból kilépve egy tölcsérszerűen szűkülő átjárón jutottunk a királyi palota reneszánsz udvarába.
A kecses árkádok második emeletének ablakkeretei felett többé-kevésbé fennmaradt az eredeti falfestés, hogy legyen elképzelése a mai látogatónak arról, milyen pompás lehetett valaha a most fehérre festett fal.

Sajnos a látogatásunk a Wawelben itt véget ért, nem nézhettük meg sem a királyi palota belsejét, sem a várat nem sétálhattuk körbe, pedig én nagyon szerettem volna még a sárkány barlangját is megnézni.
E helyett ugyanazon az útvonalon, amin feljöttük, lekocogtunk a várból.
A füles hiánya most is nagyon idegesítő volt, mert az idegenvezető egyfolytában mesélt, de a szétszóródott csoport tagjai közül nem sokan hallották így, hogy mit mond.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4696
Időpont: 2018-08-20 14:09:17

válasz oroszlán (2018-08-12 20:11:38) üzenetére
Kedves Ica!

Köszönöm, hogy jelezted - még olvasod a beszámolómat.
Remélem a következő rész is érdekes lesz a Wieliczkai Sóbányáról.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4696
Időpont: 2018-08-19 14:09:00

válasz efmatild (2018-08-08 14:38:18) üzenetére
Kedves Matild!

Bizony, a sárkány barlangjába is szívesen lementem volna, kedvelem a sárkányokat. Van is egy kb. 50-70 darabos sárkány gyűjteményem. :)
Most egy kicsit nyaraltam, de hamarosan folytatom a beszámolót.
Köszönöm, hogy hűségesen velem tartasz Lengyelországban!


Judit
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7050
Időpont: 2018-08-12 20:11:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Élvezettel olvastam a beszámolódat Krakkóról. Elvarázsolt a legenda ismerteteése! Köszönöm.

Szeretettel gratulálok: Ica
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
421
Időpont: 2018-08-08 14:38:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Nagyon alapos és körültekintő munkát végeztél a jegyzeteléssel és az uralkodók idejének felkutatásával. Nagyszerű történelmi felidézés! Elámultam a sárkány legendája és a harangok mérete olvasása közben, és arra gondoltam, milyen nagy munka lehetett egy olyan óriási méretű harangot létrehozni. . Természetesen nemcsak ez tetszett nagyon, hanem az egész úti leírás. Ennyi látnivaló után még a sárkány barlangját is szeretted volna megnézni? Nagyon jó kondícióban vagy! Mint írtad, sokan nem vállalkoztak a Zsigmond torony lépcsőinek megmászására. Kíváncsi vagyok a további programokra. :) Olvasás közben arra gondoltam, ezt a harangot biztosan nem használják már, de megkaptam a választ rá
Köszönöm a válaszodat az első résznél, és azt, hogy tájékoztattál, Besztercebánya környékén játszódik Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regény. Szintén szeretem a Mikszáth regényeket, a Szent Péter esernyőjét különösen. :)
Szeretettel olvastalak. Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4696
Időpont: 2018-08-06 22:48:17

válasz Kőműves Ida (2018-08-05 21:32:32) üzenetére
Kedves Ida!

Igen, szoktam jegyzetelni, de nem mindent. Az évszámokat nem szoktam megjegyezni, ahhoz kell a segítség. ;)
Pécsen a Zsolnai mauzóleumot ismerem, de csak hírből, még soha nem jártam benne. Egyszer a húgom el akart vinni oda, de nem volt kedvem. Azóta - úgy tudom - felújították, és nagyon szép lett. Ha Pécsen járok bepótolom a látogatást. A dzsámival sem volt szerencsém, ahányszor ott jártam - és ráértem volna megnézni - pont mindig zárva volt.
Így aztán Krakkónál maradok. :)

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5459
Időpont: 2018-08-05 21:32:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Azt hiszem, Te már nyugodtan felcsaphatnál idegenvezetőnek. Csak azt nem értem, hogyan tudsz ennyi évszámot megjegyezni (esetleg jegyzetelsz közben?), tudod, én meg a számok... :) Magam is szívesebben sétáltam volna körbe a várat, mint a mauzóleumot. Itt Pécsen is van mauzóleum a dzsámiban, sőt, ma is temetnek oda (fogalmam sincs kiket, még soha nem néztem), ha Pécsen jársz, azt is megnézheted, majd elmeséled nekem, esetleg megírod. :)
Itt nem éreztem túlságosan jól magam, de remélem, tart még Krakkó meglepetéseket számomra is. Amúgy, szép és alapos munka volt.

Ida

Legutóbb történt

Hayal bejegyzést írt a(z) Feladni című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Itt senki... című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Mea culpa című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Ünnep után címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Lépteid nyomán című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Theodor Storm:Junge Liebe című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Ravasz róka című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) én még emlékszem című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A kívánságok súlya című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Elmélkedés II. ! című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Csókhiányban szenvedünk című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel temető címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Még álmodom ébren... címmel

Hayal bejegyzést írt a(z) Méreg című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)