HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1851

Írás összesen: 47544

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2019-01-09 08:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2018-08-28

Menekülés, VI.

Pillanatra álltak csak meg, néztek vissza; kellett sietniük tovább. Tulajdonképpen, kicsit meg is sajnálta "Őket keresőt" - nevezte így magában, de leginkább sajnálta meg kicsi lámpást. Annyira vágyott rá! Gondolta magában csak: jó lenne az inkább nékik, adna meleget, biztonságot, vezethetné őket, rájuk váró sok-sötétben. Biztos helyre. Lehetne jó társuk, összes reménytelenségben. Meneteltek csak tovább, összes lámpásuk nélkül.
- Merre, hová most?
- Biztos helyre - válaszolt, de gondolta magában, most fogalma sincs már.
- Hazudsz, de nem baj, egyáltalán nem baj már, megszoktam, szeretem hazugságaid is.
Jó volt menetelni, hiábavaló menekülésben. Remélte csak, hajnalra támad fel sivatagi szél, szeretkeznek, kapaszkodnak egymásba, sivítnak, sikítnak összes porszemek megint, szokásos kavalkád-karneválban, aztán állnak össze új összevisszaságba, ő nyomaikat elfedő rendetlenségbe.
Meneteltek hát ritmusra, fémdobozba rejtett kalimpáló, csörgő-zörgő dögcédulák ritmusára. Volt fogalma semmi, merre mehetnének; jártak már, majd mindenhol. Mert jártak már világ összes helyein; fordultak elő mindenütt, menekülés közben.
Evezett fel esőerdők övezte, vízgyűjtő nagy folyón; egyre feljebb, lassan elmaradtak összes pálmakunyhós kicsiny települések; mezítelen gyerekek integettek utazóknak, nékik, ők meg vissza; jelezték, megyünk, megyünk, utazunk, és ez jó! Legyetek boldogok, ti is! (Ez nálunk, csak egy menekülés.)
Keresett mellékfolyót, evezett egyre feljebb, egyre feljebb csak; aznap éjjel, nem volt kedve már partra húznia a csónakot, kedves sikítása ébresztette, gyorsan belepuskázott az ökölnyi sárgás szemek közé. Ez nem "az" lehetett, gondolta magában. Túl könnyű volt az elbánás.
Mindegy, eveztek tovább; csónakot húzták partra, melegítettek kávét, volt forró, áztak esőben szedett-vedett, naponta összeeszkábált, szánalmas pálmalevél sátruk alatt.
Onca! Ő látta meg először, csodálatos fenevadat. Letette az évezőt, kotorta elő csak a winchestert gyorsan, evező-pad alól. Az unottan rájuk nézett, víz-lefetyelés közben, aztán lassan, álomszerű-puhán eltűnt a dzsungel sűrűjében. Ölt már az éjjel, volt szomjas csak, ők meg mehettek békével tovább. Ő sem az lehetett, ki elől menekülniük kellett. Mert ő nézett rájuk csak unottan, mintha mondta volna csak: "nem kell félnetek tőlem, jól laktam mára, nem előlem menekültök, így hát nékem sincs tőletek semmi félnivalóm".
Puska evező-pad alá, evező kézbe, mentek tovább.
Gondolta magában: "ide aztán már, senki se jöhet utánunk, itt már igazán senki se találhat ránk." Aztán egy nap, táborbontáskor, vette észre csak eldobott csikkeket, lábnyomokat csónak körül a sárban...
Gondolta csak, álmodik; hívta kedves ragadozóit, kérte, segítsenek! Szabad vadmadárra amúgy se számíthatott... Szeretett volna ébredni fel, vagy aludni el?
/folyt. köv.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
749
Időpont: 2018-09-06 21:46:21

válasz Kőműves Ida (2018-09-03 13:43:15) üzenetére
Szia Ida!
nem fecsegtél!
és, köszönöm, hogy olvastál, magam is kíváncsi vagyok, mi lesz ezzel a két szerencsétlennel...

szeretettel:
túlparti
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5635
Időpont: 2018-09-03 13:43:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia túlparti!

Megvilágosodtam! Ez a menekülés magát az életet hivatott jelképezni. Örök menekülés az életünk, keressük mindig a jobbat, szebbet, és sohasem leljük... Tele van borzalmakkal, ahogyan a valóságban is... Ne is figyelj rám, hogy mit fecsegek, csak hangosan gondolkodom... :)
Jövök még, mert nagyon tetszik. (olyan, éppen, mint ez a rongyos élet)

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
749
Időpont: 2018-09-01 16:25:41

Üdv. neked is, kösz., hogy elolvastad.
A bús fene se tudja mán ezeket követni, de megpróbálom.

túlparti
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1457
Időpont: 2018-09-01 05:29:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hirtelenjében sivatagból dzsungelben vagyunk, kunyhók, emberek, jaguárok, élők, civilizáció, de a menekülésnek nincs vége. Van már csónak, puska, mi egyéb, na, és persze a változatlan feszültség, amely a nyújtózással növekszik. :) Sok minden változott, de a lényeg változatlan.

Üdv: Laca :)

Legutóbb történt

mandolinos bejegyzést írt a(z) Fridolin Hofer: Cseresznyefácska a hegyen című alkotáshoz

Baranyai Attila alkotást töltött fel Árpád bölcsőjében címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Modus vivendi című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) Óriási felfedezés a Hold sötét oldalán című alkotáshoz

zsike bejegyzést írt a(z) Van egy dal... című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) Óriási felfedezés a Hold sötét oldalán című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) Óriási felfedezés a Hold sötét oldalán című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) A Nobel díjért versengve című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) Hat hét gipszben című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 16. Éjszakai-sark című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Temető-tündér című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szent legyen című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Hallgatás-dal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hallgatás-dal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Modus vivendi című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)