HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1849

Írás összesen: 47210

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / tudósítás
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2018-09-06

Útinapló II.

Második nap

Utazni jó, mert jó várakozni, vágyakozni ismeretlen megismerése után. És ebbe csak kicsit segít akármilyen bedekker, idegenvezető pedig egyáltalán nem. Az kizárt! Kell érezni a helyet; rajtad múlik csupán. Ha van kedved, maradj, ameddig Időd engedi. (Ha meg unatkozol, azonnal állj tovább!) DE "ízibe"! Vannak eszközök minden város megismerésére; ne erőltesd a dolgokat, hagyd, hogy közel kerüljetek egymáshoz, engedd, hogy megkeressen ő is. Fontos: sose légy türelmetlen, tapintatlan, tolakodó! Mert, akkor annyi neked, véged, elvesztél...

A szemközti büntetés-végrehajtási intézménybe reggel hét, fél nyolckor lehet a személyzet váltása. Benti alkalmazottak ki, a kintiek meg be. (Elítéltekkel, nem ez a helyzet. Szeretnék pedig ők is az ilyen rendszerű váltást - gondolom.) Különbe' szemközt lakó ügyvédek nem kelhetnek korán; érnek rá, akták megvárják őket, kávézás után. De "tartósan" bennlakók hozzátartozói szeretnének már látogatni, zsivaj, leginkább "feltuningolt" lepusztult, leszedált ladák parkolnak ide csak, reggelente, hörghurutos kipuffogókkal.

Felkelés, tollászkodás, készülődés reggelihez. Rövid, meddő vita arról, ki horkolt leghangosabban az éjjel. (Én ugyan nem, legalábbis nem hallottam magam.)

Apa intelmei: "a tartalék WC papírt semmiképp se elővenni! Mert a végén még elbízzák magukat! És legyen ez a helyzet a törölközőkkel is! Szállodai picurka szappan - személyenként úgy sincs, pedig lehetne legalább, valami elvihető szuvenír. Most aztán mit viszünk haza innét emlékbe? (Csak valami illatos, műanyagba adagolt, amolyan spriccelhető katyvasz-féleség van.)

Reggeli: szerencsére nem svédasztalos. Nem igen kedvelem a svédasztalos reggelit; mielőtt az ember észbe kapna, a "nagy Ő" már zsemléjére illeszti a dominóként eldőlő szalámi -, és sajt szeleteket, mind összeseket. Maradna csak éhkopp, míg a személyzet bénult csodálkozása után próbál "újratölteni". Mások meg szendvicseket készítenek - lehetőleg több napra, előre. Aztán, a maradék kerül szemétbe, vész el potyára, másnap meg kezdik elölről az akciót. Maradna csak éhkopp, míg a személyzet bénult csodálkozása után próbál "újratölteni". A "harmadik típusú állatfaj" a rántottára nyomul; a melegen tartó edényt megfordítja, aztán annak tartalmát, elegánsan tányérjába üríti. Mindösszeset! Maradna csak éhkopp, míg a személyzet bénult csodálkozása után próbál "újratölteni". Ilyenkor aztán mindig sietni kell, megelőzve a további atrocitásokat. Mármint, ha nem akar éhen maradni az ember. Szerencsére, itt nem ez a helyzet; van választék bőven, személyre szabott, rendes adagok. Én: rántotta, sajt, sonka nélkül - egyelőre; család többi tagja: hidegtál. Hidegtál tartalmas: kétféle sajt, felvágott, szalámi, paprika, paradicsom. Legközelebb én is megpróbálom majd. (Kávé, tea, meg, el ne feledjem, vaj, pici jam, kockákba.) Némi gond: a tompa késekkel a kifli nem szeletelhető. Asszem', ezekkel a késekkel az öngyilkolási kísérlet is tartana minimum, életfogytiglan.

Apának ugyan van speciális "horgász-kése"; csorbíthatatlan fűrészfogas éllel, konzervnyitóval, dugóhúzóval, sörnyitóval (!), no meg led-lámpával. Utóbbira jelenleg semmi szükség, vakító a napsütés. Sajna a kés biztos helyen, otthon.

Délelőtti program: Róma-villa, a város szélén. Sok "nevezetes ember" fordult meg itt annak idején, festők, írók, a művész vendégeként. (Akit érdekel, utánanézhet, nem sorolom fel őket; kölönbe' is nagyon meleg van már.) A parkban fiatal szobrász - a festőt ábrázoló - szobra. A mester megörökítette a szobrászt, amint épp őt mintázza. A kép "kukoricás" korszakából való, a szobrász a képet amúgy "kockacukros" festménynek nevezte.

Fényképek; ábrázolják a festőt családtagjai, barátai körében, ravatalán... Másik teremben levelek, kiállítási megnyitók, egyéb kordokumentumok. Aztán meg a festmények, és a rajzok!
Rekonstruált - grófi megrendelésre készült - ebédlő, annak berendezésével, bútorával - eredetije pusztult el háborúk folyamán. A bútorokat, a palota színes üveg ablakait, a kandallót a művész tervei alapján míves mesterek készítették; a fiatal (gyönyörű!) grófnét ábrázoló kárpit az ő munkája. Némi büszkeség tölt el, hogy a grófi étkészlet szülővárosom porcellán-manufaktúrájában készült.

Lépcsőzés: lépcsőn fel, lépcsőn le; elég keskenyek ezek a falépcsők. Apának van egyfajta betegsége, mélységérzéketlenségként definiálták annak idején a szakorvosi rendelőben. (Tudományos megnevezését nem tudja.) Lényege, szédülés mindenféle lépcsőn: akár szemüvegben, akár anélkül, akár józanul, akár "anélkül". Tudományos magyarázata - mármint, amit megértettem abból - az idegpályák nem közvetítik megfelelően az ingereket a talptól az agyberendezésig, így akadozik a visszacsatolás. Gyógyszer nincs ez ellen, csak a kapaszkodás.) Kapaszkodok is rendesen. Különben a közlekedést kötelező mamuszhasználat teszi még bonyolultabbá. ("Hendikep" a lépcső javára.)
Jut eszembe erről, kedves kolleganőm, panaszkodásom hallgatva, némileg megvigasztalt a következőképp: "Tudod jól, van itt pár munkatárs, akiket nem kedvelünk. Készítek egy listát, aztán te meg majd, jól fenékbe rugdosod őket. Utána felmutatod a szakorvosi leleted."

Mindegy, araszolok falépcsőn felfelé. Némi vigaszul szolgál, mikor arra gondolok, hogy a Mount Everest meghódítása azért jóval több nehézségbe ütközött annak idején - a hegy csúcsa jóval magasabb volt, mint itt a felső emelet. Azért Edmund Hillarynek, és Tendzing Norgajnak, sokkal több nehézséggel kellett megküzdenie annak idején. Örök tiszteletem, mély csodálatom nékik! (Igaz, ott nem lehetett ilyen kurva meleg, és mamuszt se kellett húzniuk.)

A villa személyzete készséges, más látogató híján foglalkoznak velünk, tisztességgel. Majd, akad közöttük akadékoskodó is, próbál keresztbe tenni. Kérdése: "Meg akarják nézni a festő műtermét is? Amott, a túlsó pavilonban." (Kezd lilulni a fejem; tódulna nyelvemre a válasz: "Á, ugyan hová gondol? Nem azért vettük a különbe' "nemolcsó" jegyet, nem azér utaztunk ide, város szélére, világ végére ebbe a melegbe' hogy megtekintsük. Hogy is ?") Mindegy, uralkodok magamon. Így aztán kényszerült kinyitni, megnéztük.

Pihegünk parkban, padon, "petpalackból" Isszuk a langyos vizet. Haditerv, most haza, kicsi pihenés, mert délután, lesz végre már, igazi múzeum!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
710
Időpont: 2018-09-28 17:29:14

válasz oroszlán (2018-09-13 21:43:54) üzenetére
Büszke lehetsz a városodra!
üdvözlettel: túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
710
Időpont: 2018-09-28 17:28:28

válasz T. Pandur Judit (2018-09-09 15:13:15) üzenetére
Jó rejtvényfejtő lehetsz! :)
De érdemes ellátogatni oda!
túlparti
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7235
Időpont: 2018-09-13 21:43:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez az én városom. A festők városa.
Többször voltam a villában, olyan jól írtad le, hogy ráismertem! Hogy kukoricás azt tudtam, de hogy kockacukros...mindig tanul az ember!

Szívesen olvatam ezt a részt is.
Üdvözlettel: Ica
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4803
Időpont: 2018-09-09 15:13:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Végre sikerült beazonosítani a várost: Kaposvár ! :D
Még soha nem jártam ott, de most végre látom a te szemeden keresztül. ;)

Judit

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Félelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) N. L. halálára című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) N. L. halálára című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel Jose Martinez vitorlázós történetei 5. címmel

festnzenir alkotást töltött fel Őszi képek egycsokorban címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fluktuáció című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)