HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 34

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47068

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2018-10-08

A szánandó

Az ablak előtti fa levelei fény-árnyék bújócskát játszottak a gyenge szélben. Meg-megtörték a redőny keskeny résein leselkedő nap sugarait. A reggel is szép lehetett volna, de Gábor rosszul ébredt.
A szobában rendetlenség volt. A tegnapi ruhadarabok összekeveredve jegyzetekkel, könyvekkel, néhány piszkos, ragacsos pohár, tányér, borosüveg az asztalon.
- Sajátos halmaz - dünnyögte a fiú, és a párnát a feje alá gyűrve befordult a falnak.
Ekkor hirtelen megcsapta a tegnap esti lány testének ágyban maradt illata. Más volt, mint Judité. Kicsit fanyar, idegen, zavaró. Szeretett volna visszaemlékezni az arcára, de csak a hosszú, egyenesszálú, szőke haját meg vékonyka alakját tudta visszaidézni. A neve Andrea vagy Adrienn? Valami hasonló. Hamar felöltözött és elment. Mintha sírt is volna.
Gábornak az egészből csak valami nyomasztó érzése maradt, mint ahogy az a rossz álmok után lenni szokott.
- Hogy te micsoda vadbarom vagy! - nyitott be hozzá Máté, évfolyamtársa és a lakás tulajdonosnőjének a fia. Olyan barátja-féle volt Gábornak az alacsony, szemüveges, szeplős fiú.
- A kis csaj nálam bőgte ki magát. Azt mondtad neki, hogy rossz szaga van. Büdös.
- Juditnak nem ilyen volt az illata.
- Hát mi vagy te? Kutya? A szaguk alapján válogatod meg a nőket? Akkor szaglássz már körül egy kicsit a szobádban is! Ha anyám meglátja, mi van itt, kirakja a szűröd, akárhogy sajnál. Úgyis sápítozik, hogy már két hónapja nem fizeted az albérletet.
Gábor egyszerre szánalmas képet vágott.
- Tudod, hogy most halt meg az apám. Eddig ő küldte a pénzt. Anyámnak meg eszébe sem jut, hogy mi van velem, miből élek.
Közben, mintha fel akart volna kelni, az egyik lábát kidugta a takaró alól.
- Menj el dolgozni! Ebben a félévben bőven van szabadidőnk. Más is így csinálja.
- Dolgozni?! Hol a francban? - mondta Gábor, és gyorsan visszahúzta a lábát a takaró alá.
A kis szeplős srác vállat vont.
- Adjál órákat, vagy vállalj fordítást! Ha én úgy tudnék angolul, mint te...
Meg ha fele olyan jóképű lennék! - tette hozzá gondolatban némi irigységgel.
Gábor nem válaszolt. Jó ideig hallgattak, majd mikor Máté kiment, kikászálódott az ágyból.
Valamennyire rendet rakott a szobában, de nem volt kedve otthon maradni. Bemegy az egyetemre, a könyvtár olvasótermében fog tanulni.
Az egyetem díszudvarának folyosóján sokan ültek az asztaloknál. Legtöbben tanultak, vizsgaidőszak volt. Gábor körbenézett, lát-e valahol ismerőst. Az irodalom tanszék előtt észrevette a tegnap esti szőke hajat, rálátott a törékeny lányalakra is, ahogy a korlát melletti széken ült. Egy füzetbe írogatott.
Gábor egy kicsit tétovázott, de aztán mégis csak elindult felé.
- Helló!
- Mit akarsz? - kérdezte a lány köszönés helyett, ahogy Gáborra nézett.
Kicsit szabálytalan arca volt, csupa ellentétekből összerakva. Világosszőke hajához sötétbarna szemek, orra kicsi, szája nagyobb a kelleténél, főleg a felső ajka. A bőre világos rózsaszínű volt, apró pihékkel. Mint egy csupasz kismalac - gondolta Gábor. Judit egész más volt. Fekete, göndör hajú, a szeme mindig nevetett, hol jókedvében, hol gúnyosan, hol kéjesen szeretkezés közben. Magasabb is, erősebb testalkatú is volt ennél a kislánynál. Ez itt egy kislány, igen. Elsőéves lehet. Biztos imponált neki, hogy egy negyedéves pasi ágyba vitte, aki még ráadásul jól is néz ki.
Közelebb lépett hozzá, de a lány rászólt:
- Menj innen arrébb!
- De miért?
- Elfelejtetted? Büdös vagyok.
Gábort megállította ez a majdnem sírásba fulladó hang.
- Ne haragudj! Részeg voltam. Elment a barátnőm, én meg teljesen magam alá kerültem - kezdett volna panaszkodni.
A lány nem szólt, a füzet fölé hajolt, hosszú, szőke haja az egész arcát eltakarta. Csak a keze látszott ki, ahogy írni próbált valamit.
Gábor nézte az enyhén remegő, bizonytalan kicsi kezet. Tömpe körmök, kis, fehér ujjak, a kézfejen szinte látszott a vékony bőr alatt az erek lüktetése. Mint egy kisgyerek keze. Az egész lány olyan törékeny. És ő bántotta. Ekkor valami szokatlan, eddig számára teljesen ismeretlen érzés fogta el. Összekeveredett benne a szánalom és a bűntudat. Eddig elvárta, hogy őt sajnálják, hogy neki segítsenek, hogy őt kedveljék, szeressék mások.
Most mintha valami testvéri érzés támadt volna fel benne a lány iránt, és ösztönösen közelebb lépett hozzá, hogy megsimogassa lehajtott szőke fejét.
A lány felnézett, könnyes volt a szeme. Ellökte magától a simogatásra emelt kezet.
- Hagyjál! Hozzám ne érj! - mondta. Felállt a székről, és elment.
Gábor először meglepődött. Őt még nő nem hagyta így faképnél. De érezte, hogy ez most így volt rendjén, ennek most így kellett történnie.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
439
Időpont: 2018-10-08 22:54:14

válasz túlparti (2018-10-08 21:29:05) üzenetére
Köszönöm túlparti az értékelésed. A történet teljesen kitalált, a személyek valósak. Én hoztam össze őket egy novella erejéig.

Üdv: Kati
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
439
Időpont: 2018-10-08 22:50:12

válasz Kankalin (2018-10-08 21:13:46) üzenetére
Szia Kankalin!

Köszönöm, hogy elolvastad és véleményezted a novellát. Miután leírtam és újraolvastam a szöveget, engem is zavart a 10. sorban szereplő lány szó, mert már a 8. sorban is benne volt. De akkor féltem javítani, mert volt már, hogy elszállt az egész addig leírt szöveg, és újra kellett kezdeni.
Szeretettel: Kati
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
697
Időpont: 2018-10-08 21:29:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Pontosan, jól megírt történet. Nincs túlragozva a sértődés, az igazságszolgáltatás sem, ez különösen tetszett. Mindenből pont annyi, amennyi kell. Lehetett volna címe akár a "Lecke" is. Lám, még egy ötödéves is kaphat leckét egy "kis elsőévestől". Csak remélni tudom, életre szólót...
gratulálok:
túlparti
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6285
Időpont: 2018-10-08 21:13:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kati! :)

Igényesen írtad meg, jól sikerült novella.
Nagyon szeretem az írásaidat amiatt is, hogy szabatosan fogalmazol, és nincsenek helyesírási hibáid.
Szakmai "ártalom". :)

Olvastatta magát a történet, egy helyen állított csak meg valami. A 8. sorban a "lány", mert előtte is volt egy belőle. Szerintem a második elhagyható, mert van annyi utalás, hogy ne legyen félreérthető.
Lehet, hogy csak engem zavar, de gondoltam, elmondom. :)
Feltétlenül kiemelem, hogy szemléletesek a leírásaid, pont annyi van belőlük, aennyi szükséges a bemutatáshoz.
Ezen kívül a zárás is tetszik, mert a fiatalember némi átalakuláson megy keresztül.
Egyébként valószínűleg sok iylen eset van, de sajnos legtöbbször nem jut el addig a főhős, hogy átgondolja cselekedetét, tetteit, megnyilvánulásait, és azt pozitív tulajdonsággá alakítsa.

Örömmel vettem, hogy ismét megmutattad magad prózában. :)

Szeretettel: Kankalin

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A régi hegedű című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/7 című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Fent és lent címmel a várólistára

Kőműves Ida alkotást töltött fel Ég veled! 15/7 címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/6 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/6 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/5 című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Nekem dalolt a nyár című alkotáshoz

aron bejegyzést írt a(z) immár című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nincs évszak, csak fétis... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Októberi reggel című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) immár című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nem mondtad címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/3. című alkotáshoz

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Minden nálunk van című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)