HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1851

Írás összesen: 47551

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2019-01-09 08:10:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2018-10-16

Hétköznapi történet

Az öregember nagyon elfáradt a temetésen. Sokan voltak, rokonok, ismerősök, ismeretlenek.
A szertartás is hosszú volt. Amikor kellett, felállt, amikor kellett, leült, ahogy az elő volt írva. De úgy érezte, hogy valójában nincs jelen. Mert minek is lenne? A könnyeit elsírta. Egy suta simogatással elbúcsúzott a feleségétől is. Még el is csodálkozott, hogy milyen szép halott. Kis, öreg arcán kisimultak a ráncok, mintha letett volna valami nehezen cipelt, nagy bánatot. Talán az utolsó órában - bár nem kérte -, neki is megbocsátotta, amit ellene vétett.
Az utóbbi öt évben csak éltek egymás mellett. Keveset beszéltek, a legszükségesebb szavakkal. Mások öreg korukra összecsiszolódnak, ha nem is volt nagy a szerelem, összeszoknak. Náluk fordítva történt. A nagy érzelmek elmúltával egyre távolabb kerültek egymástól. Már alig volt miről beszélniük. A fiuk felnőtt, elment idegenbe, ott is nősült. A menyét most látta először, a temetésen. Unoka nem volt, vártak még vele a fiatalok. Pedig a felesége hogy örült volna!
Aztán egyszer megtörtént az, aminek nem kellett volna megtörténnie.
Az az asszony a házban lakott, a harmadik emeleten. Egy reggel meglátta kombinéban az erkélyen, attól fogva nem volt nyugta. Mindenféle hírek terjedtek a nőről, hogy elvált, egyedül él meg hogy "olyan". Régebben meg sem hallotta az efféle szóbeszédet, de a kombinés eset óta érdekelte, mit mondanak az asszonyról.
Egy este aztán bement hozzá. Mikor kilépett tőle, az ajtóban a feleségébe botlott. Szegény gyalog vánszorgott fel a hatodikra, nem működött a lift. Csak ránézett a férjére, de nem szólt semmit. Megindult tovább fölfelé. Se egy kérdés, se egy megjegyzés, gúnyos vagy bántó, felháborodott vagy kétségbeesett. És ettől kezdve nem beszéltek.
A fiától tudta meg, hogy a felesége az eset után el akarta őt hagyni, oda szeretett volna költözni a gyerekéhez. De a fiú akkoriban nősült, ezért hát maradt. Haláláig.
A temetés utáni toron kevesen voltak. A fia, a menye, a feleségének a húga meg annak a férje. Többen nem is nagyon fértek volna el a csöpp lakásban. Az ételt a fia rendelte, szendvicsek voltak meg valami salátaféle. Ő nem evett. Ivott egy pohár bort, aztán kiment az erkélyre rágyújtani. A fia követte.
- Aztán most hogy lesz tovább, apám? Itt marad egyedül?
- Itt.
- Elvinnénk magunkhoz, de... de tudja, jövőre terveztük a gyereket. Meg Mary-t nagyon zavarja, hogy nem tud magával beszélni. Otthon csak angolul folyik a társalgás.
Így mondta: otthon. Az öreg ránézett. Hasonlít az anyjára, jobban, mint őrá. De most volt rajta valami ismeretlen vonás is. Megint erőt vett rajta a fáradtság, mint a temetésen.
- Elleszek itthon. Én idegenek közé nem megyek - mondta.
Elnyomta a csikket, és visszament a szobába a boldog-boldogtalan emlékei közé.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
714
Időpont: 2018-10-26 11:25:09

Kedves Bödön!

Köszönöm, hogy elolvastad. Nem tudom, hogy megtörtént-e, de ha úgy érzed, hogy megtörténhetett volna, akkor az jó.

Üdv: Kati
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8178
Időpont: 2018-10-26 09:23:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati! Jól megírt történet. Olyan, mintha valóban megtörtént volna. Ez az írót dicséri! Üdvözlettel: én
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
714
Időpont: 2018-10-25 19:26:23

válasz Haász Irén (2018-10-25 18:00:22) üzenetére
Kedves Irén!

Köszönöm, hogy elolvastad a novellámat. Miért is ilyen az emberi természet? Pedig másképp is lehetne élni.
Üdv: Kati
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3321
Időpont: 2018-10-25 18:00:22

Szomorú. De szívesen olvastam.
Sokszor mi magunk tesszük nehézzé az életet. De hát az sem egyszerű ám...
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
714
Időpont: 2018-10-25 14:03:00

válasz Finta Kata (2018-10-25 12:02:49) üzenetére
Köszönöm Kata, hogy elolvastad.

Az emberek gyakran hordoznak megbocsátott vagy meg nem bocsátott bűnöket. Vajon kinek a nehezebb? Aki megbocsáthatna, de nem teszi, vagy akinek nem bocsátottak meg?

Üdv: Kati
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12046
Időpont: 2018-10-25 12:02:49

Kedves Kati!

Ilyen egy magányos ember élete ha megöregszik. Gyakran előfordul, már semmi más nem érdekli,
elvan egymaga a jó vagy rossz emlékeivel...
Érdeklődéssel és szeretettel olvastam:

Kata

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Majdnem címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Hallgatás-dal című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Igazán (részletek II.) című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Insalutatus című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel Modus vivendi címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Fridolin Hofer: Cseresznyefácska a hegyen című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Rablás Cipruszka városban - befejező rész című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Rablás Cipruszka városban - befejező rész című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Érzem című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Ti kis Horgerek - Evokáció című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Ti kis Horgerek - Evokáció című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Insalutatus című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Insalutatus című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Üres(s)ég című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Fridolin Hofer: Cseresznyefácska a hegyen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)