Megy a gőzös Makóra,
elöl ül a pilóta,
fűtő rajta a Pósa
ki a veje apósa.

Következik Szoboszló,
fel fog szállni Otelló,
Dezdemóna úticél,
Szajolnál ő célba ér.

A kalauz Eduárd,
utas ötszáz walesi bárd,
átlyukasztja jegyüket,
elfoglalják helyüket.

Megy a gőzös, zakatol,
az Alföldön araszol,
Dobó dühöng leverve,
"Mikor érünk Egerbe?"

Szomjas lett Bornemissza,
Tisza vizét megissza,
annak vize oly tiszta,
vágyik majd szíve vissza.

Csokonai Lillához
utazik úgy határoz,
kéz a kézben merészel
felülni a Reménnyel.

Ki van még a vonaton?
Petőfi a peronon,
ránézett egy szép lányra,
s rágyújtott a pipára.

Ady szökik Párizsba,
kifekszik a pázsitra,
amikor megérkezik,
ott Lédával vétkezik.

A fülkében Attila,
vonatozik majd vissza,
Szegedre, hol ő tanul,
ott a rektor Horger úr.

Úriember Berzsenyi,
első osztály jár neki,
bámulja a ligetet,
onnan kaphat ihletet.

Tompa Mihály gólyája
felszállott egy órája,
"Szabad a hely? - kérdezte"
s ott magát jól érezte.

Megy a gőzös Ceglédre,
odaérünk fél hétre?
Már mindjárt leszáll az est,
közeledik Budapest.

Tovább robog a vonat,
gyorsan, mint a gondolat.
Nyugatiban leszállunk,
s ott hamburgert zabálunk.