HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1849

Írás összesen: 47203

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2018-10-30

Jose Martinez vitorlázós történetei 2.

A fehér dingi

Ha agyonütnének, sem tudnám megmondani, mikor, melyik évben ismertem meg Jose Martinezt. Ültem a kocsmában, ittam a sörömet. Esett az eső, aznap nem volt hajózás. Egyszer csak, ahogy így ülök, kortyolgatok, és nézegetem a semmit, bejött egy ember. Ujjatlan zöld póló volt rajta, s fekete nadrág. Haja rövid sörte, őszes és ritka, sok dioptriás szemüveget viselt. Átlagos fickó volt, semmi különös. De igen, egyvalami első blikkre feltűnt: előreugró, hegyes kis pocakja, ami díszére válhatott volna egy terhes asszonynak is a kilencedik hónapban. Köszönt, körülnézett és nyíl-egyenesen odajött az asztalomhoz.
-Leülhetek? - kérdezte.
Hellyel kínáltam. Éreztem, hogy mondani, vagy kérdezni akar valamit. Mielőtt megszólalhatott volna, jött a kiszolgáló, hogy mit hozhat?
-Alkoholmentes sörötök van? - nézett rá vastag szemüvegén keresztül a gyerekre.
A kérdés megállt a levegőben, és vékonyan rezgett, mint pók fonata a gyenge huzatban. A fiú, Loise, eltátotta a száját, és úgy hagyta. A csapos a söntésben csuklani kezdett. Egy telepi fickó, egy ismerős horgász haver, fulladozva köhögött. Ő rumot ívott a párásság ellen, egy másik asztalnál sört ittak és tequilát.
A helyiségben szinte tapintani lehetett a kirobbanni készülő feszültséget.
-Nincs - mondta a gyerek ijedten.
A jövevény megvonta a vállát.
-Nem baj, hozz akkor egy nagy pohár szódavizet. Azt, gondolom, tartotok?

Messziről kezdte a kérdezősködést. Minden érdekelte, hány lakosa van a telepnek, sok-e a horgász, hol kötnek ki a ladikok és a vitorlások, van e rendszeres hajójárat, meg ilyenek. Főleg az érdekelte, mennyibe fáj egy vitorlás hajó éves kikötési díja, és hová lehet állni, cölöpre-e, vagy bójára?
Azt hittem, hivatalos ember, és a Részvénytársaságtól jött, vagy a közigazgatástól. Azt hittem, ő az, aki felméri, mi itt az ábra, aki rájön, hogy nem fizetünk senkinek, és majd jól bemázol a hatóságoknál.
Gyanakvásomat kiérezhette, rövid, kelletlen válaszaimból, mert egyszer csak kanyarintott egyet a dumáján, s előjött a farbával.
-Azért kérdezem ezeket a dolgokat, mert szeretnék én is idehozni egy hajót!
Ja! -esett le nálam a tantusz. Akkor ez más. Ez itt egy kolléga! - és elmondtam mindent.
Kiderült, egy hatvanlábas, swertkieles hajója van, aminek a felhúzható uszony miatt mindössze csak 40 centis a merülése. Azt javasoltam, hogy, ha ez igaz, álljon a móló és a part találkozásánál lévő kis öbölbe. -Ott ugyan alacsony a víz - magyaráztam neki - de az egy jó, szélvédett hely, egyedül csak a déli viharok a veszélyesek.
Így lett. Még azon a nyáron, vagy a következőn, hozott egy ütött-kopott hatvanlábast, amit elmondása szerint Patagóniában, a Chiloé tartományban vásárolt bagóért, és odaállt, arra a helyre, amit javasoltam. Abszolút nem volt az én hajómnak az útjában, viszonylag messze álltunk egymástól, a Santos feljebb volt kikötve, majdnem ott, ahol a Részvénytársaság járata szerdánként kiköt, - a leghátsó cölöppel egy vonalban.

Jose hozott magával egy tündéri, fehér dingit, amit bociként használt. Felajánlotta, használjam én is bátran, ha akarom. A móló elejénél tartotta, egyszerűen csak kihúzta a kövekre, s ott volt. Kipróbáltam, roppant élvezetesnek találtam vele a csónakázást, a legkisebb mozdulatra reagált, simán meg lehetett vele perdülni elég volt egy evezőcsapás, ha az ember farral akarta megközelíteni a hajóját, vagy a mólót.
Kérdésemre, hogy miért nem lakatolja le valamihez, azt mondta, felesleges, nem hiszi, hogy egy ilyen kis helyen, mint ez, bárki is ellopná.

Nem is lopták el jó ideig, sorsa másként teljesedett be.
Erős szél támadt egy nap, délkelet felől fújt, a Colombo sziget irányából. Jose reggeltől estig a vízen volt, mint ahogy én is. Éjszakára viharossá erősödött a szél. A Hatvanlábas a móló mellett állt, szokása volt Martineznek, hogy a hajóban alszik, bár alhatott volna a parton is valamelyik haverjánál.
Dobálta a hullám, ezért éjfélkor elhatározta, hogy átáll a nyugati oldalra. A dingit persze vitte maga után. Nagy valószínűséggel ekkor szakadhatott el a kis csónak kötele, később így mesélte. Amikor rájött, hogy nincs meg, kért Chistofer Adelindétől, aki szintén a hajójában aludt, egy gumicsónakot, meg egy fejre erősíthető lámpát, s a vaksötét viharos éjszakában elindult megkeresni. Végigjárta a part menti nádasokat egészen Bayamaguáig. Olyan szélben és szakadó esőben csónakázgatott, amilyenben mások még az ablakukat sem merik kinyitni.
Másnap reggel, amikor összefutottunk, csak annyit mondott:
-Eltűnt a dingi. Leszakadhatott az éjszaka. Kerestem, de nem lett meg sajnos.

Ellának este elmeséltem, mi történt a kis csónakkal, s hogyan kereste mindenütt Jose.
Vállát vonogatta.
-Mit törődök vele, ez a maguk baja. Egyszer úgyis ott pusztul valamelyikük.
Nem szóltam rá semmit. Ugyan mit mondhattam volna?
Várt, egyik lábáról a másikra állt.
-Na, akar még valamit?
-Nem -mondtam. -Most nem. Mehet a dolgára.
Néha igénybe vettem a szolgálatait, hozzáértő keze volt. Tulképpen ő ajánlotta fel, én csak elfogadtam. Megvarrta például a vitorláimat, ha elszakadtak. A házba nem engedtem be, ez egy ilyen koszos, büdös, izzadt, gusztustalan nőszemély, a kamrában aludt, jó volt ott neki. Övé volt a ház, én csak béreltem, de én fizettem érte.
Végigmért. Leírhatatlan megvetés tükröződött a tekintetében. "Vén majom" - mondta a szeme. Kiment, becsukta maga mögött az ajtót, s én egyedül maradtam egy jó, fél liter pálinkával.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8049
Időpont: 2018-11-18 08:35:30

válasz T. Pandur Judit (2018-11-17 21:54:13) üzenetére
Szia Judit! Ez valóban így van, de ettől szép! :) Köszönettel: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4803
Időpont: 2018-11-17 21:54:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Meg kellett néznem, hogy néz ki egy dingi, mert fogalmam sem volt róla. A hajózáshoz nem konyítok, így érdeklődve olvasom a történeteket.
Mindössze kétszer voltam utas vitorláson, az egyetlen élmény ami megmaradt, hogy mindig útban voltam, akárhol is voltam a kis hajókon, hol a vitorlának, hol valamelyik kötélnek, hol a hajósnak...

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8049
Időpont: 2018-11-12 08:06:43

válasz Kankalin (2018-11-10 22:36:31) üzenetére
Szia Kankalin!
Köszönöm, örülök, h tetszik, és hogy olvasod! Azt meg külön, hogy szólsz, ha észreveszel valamit. Bevallom, az igeidők közti utazás itt szándékos volt, azt akartam érzékeltetni, hogy ami az egyik pillanatban még jelen, az a következő pillanatban már múlt. A jelen ebben az értelemben tehát voltaképpen nem is létezik! :) Persze, annak ellenére, h ez tényleg így van, nem biztos, h stilisztikailag helyes a mondat! Még egyszer köszönöm: én
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6320
Időpont: 2018-11-10 22:36:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia "én"! :)

Jöttem vitorlázni. :)
Olvastatja magát a novella, nagyon tetszik. Mire a végére érünk, jól ki leszek művelve hajózásból. :)
Szemléletesek a leírásaid, a párbeszédek összerendezettek, a stílusuk igazodik a témához, az adott helyzethez.
Ahol valami megállított, az az első bekezdésben található. Ott az igeidők szerintem egy kicsit elkeveredtek.
"Egyszer csak, ahogy így ülök, kortyolgatok, és nézegetem a semmit, bejött egy ember." - innen múlt időben folytatódik, illetve már az idézett mondat utolsó igéje is úgy szerepel. Gondolkodtam, hogy szólna helyesen. Az utóbbit mindenképpen érdemes lenne igazítani az előző háromhoz: ülök, kortyolgatok, nézegetem, bejöN. Igazából úgy lenne jó, ha mind múlt időben lenne, mivel úgy folytatódik.
Meglehet, hogy más észre se venné, ezért csak jelzem, hogy nálam mi a helyzet. :)
Na, szétnézek, mi történt a főhősünkkel, miután magára maradt a sörözgetést követően fél liter pálinkával. :D

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8049
Időpont: 2018-11-03 17:07:13

válasz F János (2018-11-03 10:11:55) üzenetére
Kedves János! Örülök ennek a kérdésnek. Kedvenc olvasmányaim történetei erre felé (is)játszódnak, Fa Nándor könyvei, sire Francis Chichester könyve, a Gipsy Moth vitorlással a világ körül, stb.
A mi kis történetünk a Horn foktól több ezer km-re északra egy képzeletbeli kis kikötőben, Porto Almeidában játszódik, nem messze az Uruguay-Brazília határtól, illetve északon Porto Alegrétől. Erről majd lesz szó valamelyik epizódban. A szélviszonyokat tekintve, ez a zóna az un. Brazil áramlás és a pampai viharzóna határára esik. A B. áramlás gyenge szeles zóna, de a pampai viharzóna nagy viharai érintik Porto Almeidát. Így a történetünkben is lesznek nagy viharok, de szélcsendes forró napok is. A déli szélesség 35-36 fokánál vagyunk, míg az üvöltő negyvenesek zónája, vagyis a Horn fok negyven valahány. Üdv és köszönet: én
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
600
Időpont: 2018-11-03 10:11:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Lenne egy kérdésem. A történet szempontjából annak lesz jelentősége, hogy az Atlanti Óceán déli részén játszódik? A Horn-foktól északra, az, ha jól tudom elég viharos vidék. Lehet, hogy azért, mert itt elég eseménydús hajózásokat lehet átélni? Kíváncsian várom a folytatást, vagyis a következő epizódokat.

Üdvözlettel: János
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8049
Időpont: 2018-11-02 08:51:41

válasz hundido (2018-11-01 05:57:46) üzenetére
Szia! Örülök, h így látod! köszönettel: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8049
Időpont: 2018-11-02 08:49:40

válasz oroszlán (2018-10-31 09:51:44) üzenetére
Kedves Ica! Köszönöm az érdeklődést! Szeretettel üdvözöllek: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1152
Időpont: 2018-11-01 05:57:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Helló!
Tengerésztörténet nemcsak tengerészeknek. Kellemes, olvasmányos. üdv hundido
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7230
Időpont: 2018-10-31 09:51:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Látszik, hogy hajós kezében van a toll és a mese, a pálinka!
Szeretettel olvastam
Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8049
Időpont: 2018-10-31 07:45:35

válasz szilkati (2018-10-30 21:04:04) üzenetére
Köszönöm Kati! Örülök, h tetszett! Üdv: én
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
506
Időpont: 2018-10-30 21:04:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Igazi tengerésztörténet, amit egy kikötő kocsmájában mesél el egy sokat megélt, vén tengeri medve valakinek. Vagy a illető naplója, amibe pálinkázás közben jegyezgeti az emlékeit.
A mesélőről csak annyival tudunk meg többet, hogy már túl van élete delén.

Üdv: Kati

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Novemberi című alkotáshoz

Ready alkotást töltött fel A jövő hírnöke 01. címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel N. L. halálára címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Este van című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Este van címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elveszett szonett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Az albatrosz (Charles Baudelaire) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az albatrosz (Charles Baudelaire) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)