HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1862

Írás összesen: 48106

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Jártó Róza
2019-04-21 18:59:58

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2018-11-08

Jose Martinez vitorlázós történetei 3.

Vitorlás a nádasban

Nem a különleges örömök csúcsa az, amikor az emberre hajnali háromkor rátelefonálnak, hogy a hajóját az éjszaka közepén elvitte a vihar.
Ella riasztott e korai órán. A vacsora után elfogyasztott rumpuncstól úgy aludtam, mint a mormota, nem ébredtem fel, amikor bejött a házba. Lámpaoltás után tilos volt belépnie, ő tudta ezt, s most mégis megszegte a szabályt.
-Nem hallja, hogy már egy órája csörög a telefonja?! - kiabált két lépésről a fülembe.
Hálóing volt rajta, bár ne lett volna: a konyhából beszűrődő bágyadt lámpafény átvilágított szitaszerű ritka anyagán, s én mindenét láttam. Szörnyű látvány volt, idomtalan, dagadt, szőrös hústömeg, hátam közepére se kívánom az ilyesmit, ha józan vagyok.
Nyújtotta a készüléket.
-Felveszi végre? Na! Mi az ördög van magával? Feláll?
A telefonból Jose hangja szólt át hozzám irdatlan messziről.
-...a hajód...tessék? ...igen én...kivitte a szél a partra...nem tudom összetört-e, nem látok oda...
A dagad félvér nő még mindig az ágyam mellett téblábolt. A vonal megszakadt. Rászóltam.
-Mit akar még mindig itt?
Fölényes arckifejezéssel nézett vissza rám.
-Kér kávét?
-Tessék?
-Süket maga? Főzzek egy kávét? Mert gondolom, lemegy most a partra?

Visszahívtam Martinezt. Elmondott mindent újra. Olyan egykedvűen beszélt, mintha csak arról lett volna szó, hogy mit evett vacsorára. Óriási vihar csapott le az öbölre, elmondása szerint. A szél 120 km/ó sebességgel a túlpart felől fújt, a Colombo sziget felől. A fehér-tarajos hullámok szűnni nem akaró ostroma négy hajót leszakított a bójáról: a Santost klocnival együtt kivitte a partra, Marek hajója, a Basca, ami a móló túloldalán volt, a nádasban kötött ki, a Seneca a strandon a kisvízben verődött az oldalára dőlve, a Szt. Adalbert pedig a móló kövein trónolt, mint egy óriási felkiáltójel.
-Szólsz Mareknek? - kérdezte. -A többiek telefonszámát tudom, Chistofert és a másik srácot már értesítettem.

Marekkel majdnem egyszerre értünk le a mólóra. Pirkadt. Ő a Bascát kereste a tekintetével, én a Santost, de mielőtt megláttuk volna őket, olyan látvány tárult a szemünk elé, amitől még a lélegzetem is elakadt. A Szt. Adalbert ott volt fenn a sétányon, ahol a turisták szoktak mászkálni. Oldala betörött, kötélzete lógott, hosszú árbóca ferdén dőlve felmutatott az égre. Chistofer nem volt sehol, ellenben fél tucat lesipuskás fotós már a helyszínen lihegett, lelkendezve fényképezték a szenzációt. A szél még mindig vad erővel fújt, másfél méter magas acsarkodó, szürke hullámok csapkodták a móló oldalát, himbálták, emelgették a hajókat és a part mellé kikötött kis csónakokat. Olyan idő volt, amelyben az ember legszívesebben otthon dekkol, vagy a kocsmában ül a söre mellett.

-Csak délután van vitorláztatásom - közölte Jose Martinez kinn a mólón. -Négyig ráérek. Behúzom ide a Santost, aztán megpróbálom kivontatni a nádasból a Bascát. Remélem elég erős hozzá a motorom.
Délután fél háromkor még sehol nem tartottunk. Órák óta küszködtünk a Bascával, a nád azonban, ami éjszaka megmentette, most kéjes kárörömmel tartotta fogva.
-Maga alá gyűrte a nádszálakat, és fennakadt rajtuk - jegyezte meg José. -Várjatok. Megpróbálom a másik irányba. Evezzetek be a bocival, s kössétek át a kötelet a túlsó oldalára.

Így is lett, de abból az irányból se sikerült kihúzni. Megmozdult, előre jött másfél métert és újra megállt. Pokoli hőség lett délutánra, szakadt rólunk a víz. Tucatszor merültünk a víz alá a nádasban, megpróbáltuk megmozdítani - eredménytelenül.
-Nem úgy kell azt - csóválta a fejét elégedetlenül José. -Gyertek ki, majd én.
A hajó alá bújt, lebukott a nádszálak között. Vadászkéssel nyiszálta a növényt, amikor visszajött, csupa vágott, vérző seb volt a teste az éles, törött nádtól, tetőtől talpig. Rá se rántott.
-Most húzzuk meg!
Beindította a dieselt, húzni kezdte a kötelet. Ráadta a teljes gázt. A Basca, mint egy rosszindulatú, csökönyös ló, lecövekelt, nem mozdult. Fél-tucatszor rántotta meg egymást követően, míg el nem elszakadt a vastag vontatókötél.
Nem sokkal később az üzemanyag is elfogyott.
-Kimennél a benzinkútra a piros kannával? - pislogott rá Marekre, Jose.
A fiú ugrott.
-Máris!
Elment, kievezett a partra.
Kettesben maradtunk. Mintha a pokol tornácán lennénk, olyan forróság volt. Reggel óta nem ettem semmit, s egy korty vizet sem ittam még addig a percig. Rettenetesen szenvedtem a hőségtől, szájam összeragadt. José is ugyanezt érezhette, sőt, ő még jobban ki lehetett tikkadva, sokkal többet dolgozott, mint én. Ámulva néztem, egyáltalán nem látszott rajta a fáradtság.

Kérdezgettem erről, arról. Ki ő, honnan jött?
Az árbóc keskeny árnyékába húzódtunk. Nem tudtam róla semmit. Készségesen válaszolgatott. Elég őrült duma volt abban a vény nélküli forróságban....Gen, tényleg magyar, ye. Meg francia is, ott élt egy ideig. Iskolái? Hát, végzett, ezt azt. Nők, feleség, család, gyerekek?
-Négyszer nősültem - mesélte - elég volt. Gyerekem nincs, hál' Isten. Amikor rájöttem, hogy a nők szőröstől, bőröstől akarnak, tudod, hogy értem, elhatároztam, hogy háromévente lecserélem őket. Három év, maximum három, egy perccel se több...
Elhallgatott, pislogott, Izzadt a feje neki is.
-Most például van egy szőke csajom - folytatta merengve - ő még csak 19. Vettem neki lakást, kocsit. Jól kijövünk egymással, de, hogy is mondjam, kétszer annyit akar az ágyban, mint amennyi nekem kellemes. Jövőre kitelik az ideje, s akkor kidobom, mielőtt még ez ismert hisztérikává válik.
-Aztán persze perlekedsz a lakásért és a kocsiért - szúrtam közbe rezignáltan. -Tudom, hogy megy ez. Szar ügy.
Szelíden nézett rám.
-Én soha nem perlekedek Johnny fiú. Amikor lelécelek, otthagyok az aktuális csajomnál mindent. Az idegnyugvásom fontosabb, mint a koszos pénz.
Megjött Marek, hozta a gázolajat. Jose négykor elment vitorlázni a vendégeivel. Kilenc körül érkezett vissza.
-Van egy ötletem -esett nekünk a mólón. -Menjetek ki a partra, és egy hosszú kötéllel, a dirkkel például, döntsétek meg a hajót. Az oldalán fekve ki fog csúszni, meglátjátok!

Majdnem éjfél volt már, mire végeztünk.
A kocsma előtt megtorpant Marek Sielewiczky. Még nyitva volt.
-Gyertek, igyunk valamit. Porzik a vesém.
Mi ketten rumot ittunk, Jose, jó szokása szerint egyszázalékos citromos sört.

Koromsötét éjszakában értem fel a házhoz. Sziporkáztak fenn a csillagok. Innen fentről a tengeröböl a szemközti sziget fényeivel olyan volt, mintha csak egy tó lenne. Ella már az igazak álmát aludta a fészerben, hallottam a hortyogását. Felébresztettem. Nem tűnt túl boldognak.
-Mi a fene esett magába? -huhogott rám.
-Üljünk le ide a lócára, elmesélem a mai napomat.
Dohogva mellém telepedett, elmeséltem a küszködésünket. Hallgatta, hallgatta. Időnként oldalról gyanakvó tekintettel rám lesett.
-Ennyi? - kérdezte, amikor befejeztem.
-Ja. Buenas noches.
Közelebb fészkelődött, éreztem bűzös leheletét az arcomon. Vigyorgott. Rátette a kezét a nadrágomra.
-Mást akar maga, he, he, he! Miért nem mondja? Ó, Istenem, milyen nagy marhák maguk, férfiak!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-12-09 08:59:50

válasz black eagle (2018-12-09 04:39:07) üzenetére
Kedves Sas! Gyarló ember, mint ahogy mi mindannyian. És a többiek is azok, akik ott küszködnek egy brazil falucska kikötőjében a megélhetésért. Jól látod! Köszönettel: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1578
Időpont: 2018-12-09 04:39:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Üdvözletem, Bödön!

Jose történeteit olvasgatva arra gondolok, kitől is értesülünk minderről: ez a Jhonny fiú talán nem épp az a figura, akivel irodalomkedvelő, novellaolvasgató emberkék beülnének egy lármás, bagófüstös kocsmába, vitatható tisztaságú poharak fölött diskurálni. Tehát olyan közvetítőt választottál a szerepre, aki attól hiteles, hogy ennyire rendhagyó, mert igazi, gyarló a gyarlók között. Írásod ebben is értéket hordoz, nekem nagyon tetszik ez a megközelítés.

Üdv: Laca :)
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-11-20 09:23:56

válasz hundido (2018-11-20 09:04:47) üzenetére
Szia! Hát bizony...vannak tapasztalataim! :) Köszönettel: én
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1267
Időpont: 2018-11-20 09:04:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Helló!
remekül ábrázolod a szereplőket. A saját tapasztalataid sokat segítenek ennek a történetnek a megírásában. Gratulálok! üdv hundido
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-11-18 08:40:51

válasz T. Pandur Judit (2018-11-17 22:03:22) üzenetére
Szia Judit! Valóban kemény, még az olyan napok is, amikor minden sima, semmi nem történik. Csak vezeti az ember a hajót reggeltől estig tűző napsütésben, vagy metsző éles szélben. Akkor, amikor a hullámok majd lesodornak, és akkor, amikor teljes flaute van, s cserepes szájjal fohászkodsz egy kóbor szellőért! Köszönettel: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4889
Időpont: 2018-11-17 22:03:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Kemény élet ez a hajós élet, sok problémával. Még szerencse, hogy a problémák alkoholban oldódnak. :)

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-11-12 08:24:24

válasz F János (2018-11-11 06:21:53) üzenetére
Kedves János! Valóban, a Balatonon is vannak pusztító viharok. Láttam már pl. gumicsónakot, motorral, átrepülni a fejem felett! Egyes szám első személyben írom, de a mesebeli "én" nem én vagyok, csak beleviszem élményeimet a történetekbe. Ebből adódik, h úgy kell megírnom azokat a dolgokat, amelyek a többiekkel történnek, mint ha szemtanú lettem volna valóban, vagy, mint aki hallotta másvalakitől. Köszönettel: én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-11-12 08:13:36

válasz oroszlán (2018-11-11 00:01:51) üzenetére
Kedves Ica! Köszönöm, h olvasod, szeretettel várlak a folytatásnál is! -én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-11-12 08:12:05

válasz Kankalin (2018-11-10 22:58:23) üzenetére
Szia Kankalin! Hát bizony úgy tűnik, h aki elmeséli ezeket a történeteket, ( nem feltétlenül azonos azzal, aki írja :) )az egy rázós, részeges alak! Köszönettel: én
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
607
Időpont: 2018-11-11 06:21:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!

Még a Balatonon is előfordulnak olyan viharok amik megtépázzák a hajókat, de gondolom, hogy azon a környéken ez még nem is számított a legnagyobbnak.
Lehet, hogy rosszul teszem, de ha egyesszám első személyben beszél a mesélő, akkor én az íróval azonosítom a személyét. Gondolom, nem is így van, mert ez nem egy szeretetreméltó szerep neked.
Kíváncsi vagyok a folytatásra, mert itt több hajóról, és több kapitányról szól a történet, és egy lőre nem tudom, hogy a mesélő, hogy lesz jelen a szerteágazó eseményekben. Esetleg másodkézből származó információkat oszt meg velünk? Majd kiderül.

Üdvözlettel: János
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7463
Időpont: 2018-11-11 00:01:51

Kedves Laci!
Én meg csak olvasom, olvasom és jól szórakozom!

Szeretettel gratulálok
Ica
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6496
Időpont: 2018-11-10 22:58:23

Szia "én"! :)

Arra nem számítottam, hogy a sör és a pálinka után még rumpuncs is lesz elalvás előtt. :D
Nagyon jól alakítod a jellemrajzokat, tetszik a szereplők bemutatása.
Továbbra is tartom, hogy olvastatja magát a novellád.
Várom a következő részt. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8325
Időpont: 2018-11-10 08:02:21

válasz szilkati (2018-11-09 20:29:40) üzenetére
Kedves Kati! Köszönöm az olvasást és az értékelést! Örülök, h tetszik. Bevallom őszintén, nem gondoltam arra, írás közben, h erkölcsi vetületei is vannak a történetnek, én a kalandra összpontosítottam De hát, nyilvánvalóan vannak! :) DE az is igaz, h nincs teljesen fehér, vagy teljesen fekete ember (nem bőrszínre!) Köszönöm még egyszer: én
Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
980
Időpont: 2018-11-09 20:29:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!
Ez a José már most magasabb szinten áll egy fokkal az erkölcsi ranglétrán, mint a Johnny- fiú.
Segítőkész, az ügyeletes szeretőit nem hagyja ott semmi nélkül. És találékonyabb is az egész kompániánál. Johnny-nak meg a gusztustalan, bűzös Ella is megteszi, ha éppen úgy hozza a kedve.
Üdv: Kati

Legutóbb történt

aLéb bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

Ferger Jolcsi alkotást töltött fel Vízválasztó címmel a várólistára

Ferger Jolcsi bejegyzést írt a(z) Boldogság című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel Szonetben szeretni címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A föld vágya című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Április címmel a várólistára

sankaszka bejegyzést írt a(z) A föld vágya című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kellemes húsvéti ünnepeket! címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel A Locsoló(k)nak... címmel

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Piros tojást választok című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)