Tél

Regisztrált:

Összes értékelés:

Első két sor: hangulat, tél, jég, lassan szálló, széllel kavargó hó, el tudod képzelni?
Második két sor: ÉN érzem, félelem az elmúlástól, reménykedés, hogy sosem lesz vége (persze vége lesz)
Harmadik két sor: emlékek az agyamban, az ENYÉMBEN
Negyedik két sor: lefagyasztom emlékeim, mert azok olyan JÓK, de nem tehetek a sors ellen semmit, hogy tovább éljek, felmelegítem (nem gáztűzhellyel)

Folytatás:

első két sor: ismét félelem, hogy jól döntöttem-e, koszos jég= nem makulátlan az ÉN múltam sem!
második két sor: reménykedés, magasban talán a jel, kívülről nézem itt magam, nekem ÍGY tetszik.
harmadik két sor: jöhetne már valami melengető érzés, ezért akarom a langyosat, de persze fázom, mert ez egy ILYEN vers, itt most borúskodom...
negyedik két sor: végre tovább lépek, megbékélek, de azé szomorkás vagyok, így megyek haza, hiába, én is öregszem, de azért nagyon jó otthon...

Hát ennyi.
Ha így sem jön le, nem baj, én sem mindig érzem át, ha egy verset olvasok mástól, mert annyira személyes tud lenni egy-egy érzés, élmény.
Ezért ilyen jó írni.
Ha már az író érti, mit ír, már az nagy eredmény.
Erről szólnak a sorok: bizonyos betűket meghatározott, az író által elképzelt sorrendben levetni papírra, aztán majd csak lesz belőle valami.