HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48856

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-09-19 18:50:17

Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: hundidoFeltöltés dátuma: 2018-12-13

Remény

Rég volt. Még nagyanyám mesélte ezt a történetet...
Faluvégen laktak Mihályék. Ínséges idők jártak akkortájt, ők meg aztán a szegényebbeknél is szegényebbek voltak. Néha még tűzifára sem jutott nekik. Pedig, Mihály Péter rendesen eljárt dolgozni, nem volt finnyás, minden munkát elvállalt, csakhogy a csak jusson ennivalóra. Mihályné otthon kimosta mások szennyesét. A teknőben sikálta lepedőket, ingeket, majd ropogósra keményítve, hófehéren, patyolattisztán vitte házhoz a megrendelőknek. Szerették az asszonyt, panasz nem volt a munkájára, pontosan szállított mindig.
Mihályék lánya Erzsike, vékonydongájú, beteges leányka volt. Arca márványosan fehér. Nagy, barna, őzike szemeivel olyan bánatosan tudott nézni, hogy az embernek belesajdult a szíve. Időnként segített édesanyjának, de nagyon gyengécske volt, hamar elfáradt.
- Ülj le lelkem! - simította meg lánya haját az anyja.
- Édesanyám, ha mozgok akkor legalább nem fázom - felelte Erzsike.
Szomorúan nézte sápadt leánykáját. Szürke ruhájában úgy festett, mint egy riadt kis veréb. Pedig idén se biztos, hogy telik cipőre, meleg kabátra.

Beköszöntött az ősz. Abban az évben, a mogorva arcát mutatta ez az évszak. Hideg széllel, esővel érkezett. A fák hamar ledobták lombruháikat, mert a viharos szél gyorsan lecibálta róluk.
Erzsike szülei még több munkát vállaltak, csakhogy előteremtsék a lányuknak a cipőre, kabátra valót. Mihály Péter a másik faluban kapott munkát. Vidáman indult kora reggel és így szólt:
- No, anyjuk, lehet hogy lesz cipő Erzsikének. Tán még egy melegebb vállkendőre is futja! - mondta mosolyogva. Estefelé hozom is neki.
Erzsike még az ágyban volt de a motoszkálásra felébredt és hallotta apja szavait. Madarat lehetett volna vele fogatni! Ha lesz cipőcske és meleg kabátka, vagy kendő, és akkor mehet télen is iskolába! Hisz a nagy hidegben nem járhat mezítláb, kabát nélkül! A teremben szerencsére mindig jó melegecske volt, a tanító úr pedig olyan sok érdekeset mesélt, hogy Erzsike itta a szavait. Jól ment neki a tanulás.

Kipattant az ágyból, egész nap segédkezett a házimunkában. Sepert, kavargatta az ételt a tűzhelyen. Nem érzett fáradságot. Anyja boldogan nézte, hogy milyen szorgosan tesz-vesz lánya. Akinek arca kipirult, nyoma se volt a sápadtságának.

Erzsike pontban négy órakor kiállt a házuk elé. A nap még gyengéden cirógatta az arcát, mintha az is vele örülne. Rózsaszín fejkendőt kötött a fejére, vékony, kopott, rozsdaszínű takarót terített magára, amit a molyok már itt-ott kikezdtek. Mezítláb ácsorgott a résnyire nyitott ajtó előtt, onnan kiszivárgott egy kis meleg. Izgatottan várta az apja érkezését. Hozza neki a cipőt és tán a vastagabb vállkendőt is! Kezdett lehűlni a levegő, fázósan húzta össze magán a vékony takaróját. Arra gondolt, hogy milyen jó lesz, ha megkapja a cipőcskét és a berliner kendőt. Nem fog ám akkor fázni! Az iskolában meg majd csodálkoznak, milyen jó cipője, kendője van az idén.
Kémlelte az utat, hátha feltűnik az apja. Már vacogott, de kitartóan várt. Várt, várt, de hiába.

Az apja helyett a hír jött. Mielőtt indultak volna haza, baleset érte. A kórházban még tudott beszélni, meghagyta társának, hogy vigye el piacon vásárolt cipőt és meleg kendőt Erzsikének. Aztán lecsukta a szemét, egy nagyot sóhajtott és örök nyugovóra tért.
Erzsike némán állt az anyja mellett, szeméből peregtek a könnyek.

http://polgarportal.hu/fazo-kislany-szonyi-istvan-festmenyehez/Fázó kislány

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1437
Időpont: 2018-12-18 15:59:50

válasz túlparti (2018-12-18 14:56:22) üzenetére
Szia!
Köszönöm kedves és biztató szavaidat! Időnként, kell a megerősítés(nekem legalábbis)
Örülök, hogy tetszett ez a novellám- üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1115
Időpont: 2018-12-18 14:56:22

Csak mondom neked! Elvarázsoltál.
"Abban az évben, a mogorva arcát mutatta ez az évszak." Ilyen sorokért érdemes itt lenni.
És novellád minden soráért. Az hogy szomorú? Már nem is bánom!
Nehogy meggondold magad! Bocs a bizalmaskodásért, de szerintem, itt van a helyed, összes meséidnek.
sok tisztelettel: túlparti
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1437
Időpont: 2018-12-18 09:14:23

válasz oroszlán (2018-12-17 15:59:51) üzenetére
Szia! Köszönöm, hogy elolvastad! Üdv hundido
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7672
Időpont: 2018-12-17 15:59:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Hundido!

Ahogy meghatott téged a festmény, úgy hatott rám az írásod.
Szeretettel voltam,
Ica
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1437
Időpont: 2018-12-17 15:16:56

válasz Kankalin (2018-12-16 19:17:32) üzenetére
Szia!
Köszi a segítséget, a biztatást. Tudod, most kicsit magam alatt vagyok, de ilyen mindenkinél van. Azért írogatok a fióknak és ide. Üdv hundido
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6722
Időpont: 2018-12-16 19:17:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia hundido! :)

Örülök, hogy feltetted ide ezt a novellát. Kár, hogy a képet nem lehet, mert nagyon illik hozzá a történet.
Lehet, hogy érdemes lenne megadni a linket, ahol látható, mert műved értékét növeli, hogy a fantáziádat egy festmény indította el.
Nagyon tetszik, az pedig főleg, hogy írsz.
Azt a kérdést nem is láttam lejjebb. :)

Szeretettel: Kankalin
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1437
Időpont: 2018-12-14 05:38:06

Szia!
Köszi, hogy elolvastad. Mesélek, mesélek...mostanában nem is tudom, hogy minek. Sok gondolat kavarog a fejemben: írni vagy nem írni?
Üdv hundido
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8393
Időpont: 2018-12-13 16:47:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia! Jó, h újra itt vagy. Csak ülj éle és mesélj, kicsiknek, nagyoknak! Élmény olvasni :) Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

Horvaja bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Hazugság című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel memóriazavar címmel a várólistára

Szem Eszkör alkotást töltött fel Essz levele (7.fejezet) címmel a várólistára

Erdős Anita Andrea bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Győri barangolásom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi gondolatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ti régi lombok! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Álarc című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Zománc című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mária/A gyerekek címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Babavárás című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)