HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 48995

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-02 16:42:57

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: BeyaFeltöltés dátuma: 2007-02-15

Múltbéli hajsza

"Mindenkinek megvan az időgépe. Ami visszafelé visz, az az emlék. ami előre az az álom"


Ez a nap is olyan volt mint a többi de mikor hazament olyan látvány fogadta amire sose akar többet emlékezni. De sajnos mindig fog. Az ember ilyet sose felejt el. Legrosszabb rémálmaiban kísérti a látvány és mindig emlékezni fog egy ilyen szörnyűségre. Zack 13 éves volt mikor ezt át kellett élnie. Éppen iskolából ért haza mikor szörnyű látvány fogadta őt. Édesanyját és öccsét vérben feküdve találta meg a konyha közepén. Apja a konyha sarkában ült egy széken késsel a kezében, még mindig csöpögtek le róla az apró vércseppek és vörösre festették a padlót. Az apja csak nézett maga elé, másik kezében a boros üveggel és egyre csak ezt hajtogatta: - Nem tudom miért tettem, nem akartam!
Zack csak állt némán a táskáját ledobta és percekig egy szót se szólt csak nézte testvére és anyja holttestét. Az apja nagyon sokat ivott, ilyenkor sokszor veszekedett és dulakodott bárkivel aki csak az útjába került. Zacknek szerencséje volt , hogy aznap nem volt otthon. Az esetről számos kihallgatás és bírósági tárgyalás után úgy döntöttek az apját életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. Zacket a nagyszülei nevelték föl. Nagyon okos, jó tanuló fiú lett belőle. A gimnázium elvégzése után egyetemre ment. Mindig érdekelték a tudományok és a kutatások. De mégis mindennél jobban az érdekelte, hogy megváltoztassa a múltat és anyja és öccse ma is éljenek. Huszonegy éves korában már számos találmánya volt, melyeket díjakkal is jutalmaztak. Majd elkezdett dolgozni egy találmányon mely talán megváltoztathatja az életét ha sikerül kiviteleznie. Négy évig tervezte és építette találmányát. Majd végül 2004. Szeptember 12-én megszületett a nagy mű. Zack megtervezte és felépítette azt ami előtte embernek még soha nem sikerült, az időgépet. Hatalmas nagy szerkezet volt, egy vasból, fémből készült tárgy ezüstes színben pompázott és középen volt egy ajtó, az ajtón belépve egy fajta fülke volt amelyet valami féle műszerfal irányított. Sokféle gomb volt a műszerfalon. De a legfontosabb az időszámláló volt, melybe az ember beírhatta, hogy hányas évekbe szeretne visszamenni. Majd a start gombbal elindíthatta az időgépet. Az időgéphez egyébként volt egyfajta távirányító is, melynek ugyanaz volt a funkciója mint a műszerfalnak. Leginkább egy televízió kapcsolójához volt hasonlítható. Zack nem félt egy kicsit se, hogy mi lesz, mindennél fontosabb volt számára, hogy megváltoztassa a múltat és újra boldog család lehessenek. Minden bátorságát összeszedte és belépett az időgépbe. Megnyomta a dátumot: 1950. Majd elindította az időgépet a start gombbal. Hirtelen nagy nyomást érzett, talán egy pillanatra mintha el is ájult volna majd a következő percekben egy utcán találta magát. Kilépett az időgépből majd körülnézett. Az utca teljesen más volt mint ahol most lakott. Régi épületek, furcsa építésű házak, macskaköves utcák és olyan régi filmekben látható éjszakai lámpák és parkok voltak láthatóak számára. Kétszer megdörzsölte szemét, majd ki nyitotta.
-Sikerült! Hát tényleg a múltban vagyok, ez nem csak egy álom.- mondta magában.
Majd odasétált a helyi újságoshoz megnézte az újságon található dátumot és tényleg 1950 volt ráírva. Egyszerre öntötte el az izgalom, a meglepődöttség és talán a boldogság is. Hiszen véghez vitte azt amit eddig ember még soha. Visszament az időben. Már csak egy feladat várt rá, meg kellett keresnie az ekkor körülbelül vele egykorú anyját. Anyukája sokszor mesélt neki a kis házról ahol lakott a város szélén. De ez nem volt elég ahhoz, hogy megtalálja őt. Beiratkozott tehát a város egyetlen iskolájába. Nehézkésen ám de fölvették, össze vissza hazudozott a családjáról meg szüleiről de végül sikerült bejutnia a gimnáziumba. Az osztály ahova bekerült számára elég furcsa volt. Csupa régi módi öltözékű ember, furcsa zenéket hallgattak és furcsa frizurákat hordtak. Szerencséje az volt, hogy ő is eléggé fiatalosan nézett ki így elhitték, hogy körülbelül velük egykorú. Telt múlt az idő egy nap leült egy pár diákhoz az ebédlőben és megkérdezte ismerik-e Mary Stevensöt (az anyját). Az összes fiú egyértelműen bólogatott majd egy barna hosszú göndör hajú lány felé mutattak aki az ebédlő másik végében lévő asztalnál ült pár lánnyal beszélgetetett. Zack odanézett és rögtön felismerte édesanyját. Bájos arcát és hatalmas barna szemeit senkiével nem lehetett összetéveszteni. De sose tudta, hogy szólítsa le. Egy nap fogta magát és odaült az ebédlőben Maryhez és beszédbe elegyedett vele. Nagyon barátságos és kedves lány volt. Úgy tűnt jól megértik egymást Zackkel. Teltek a hetek, hónapok, Mary és Zack egyre jobb barátok lettek. De Zack sose akarta túllépni a barátság határát hisz ő tudta, hogy mégis csak az édesanyja a lány. Habár most ebben a korban semmi féle rokonság nem volt köztük. Eljött a karácsony és a szokásos bál időszak, Zack nem igazán tudott mást hívni a bálba így elhívta Maryt. Aki persze boldogan elment vele. Aznap este gyönyörű volt. Csak úgy sugárzott tekintete a holdfényben. Haja fel volt fogva és göndör tincsei lágyan omlottak csupasz vállára. Ruhája mélyen kivágott selyem ruha volt. Melyet hozzá illő nyaklánccal és fülbevalóval viselt. Zack tudta, hogy anyja a karácsonyi bálon ismerte meg az ekkor még leendő apját. Sokszor mesélt róla milyen romantikus volt mikor találkoztak. Tudta ez lesz az a nap amelyet meg kell változtatnia, hiszen ha nem szeret bele az apjába akkor sosem történik meg a végzettes eset. Boldogan végigtáncolták az estét egészen addig míg egy fiú oda nem sétált Maryhez és fel em kérte táncolni. Ő volt az a leendő apa, Jacknek hívták. Magas, jóképű, hátrafésült hajú kék szemű fiatalember volt. Mary szemében egyben látszott az a fajta szikra vagy boldogság amelyet a szerelmesek éreznek mikor meglátta Jacket. Pár percig táncoltak, de Zack észrevette és gyorsan odasietett a lányhoz. -Mary haza kell mennünk. Nagyon fontos dolgot kell mondanom neked, most azonnal induljunk el. - mondta Zack, majd kirángatta a lányt a táncparkettről. Marynek még annyi ideje se volt, hogy elbúcsúzzon Jacktől, olyan gyorsan elviharzottak az estről. Hazafelé úton a lány végig egy szót se szólt Zackhez olyan mérges volt rá. De mikor hazaértek Zack mesélni kezdett neki. -Tudom furcsa lesz amit mondok, talán el se fogod hinni, de én a jövőből jöttem és azért jöttem vissza mert meg kell mentselek. Sose ismerheted meg Jacket mert ő egy nagyon rossz ember és meg fog téged ölni. - mondta Zack. -Ugyan már miről beszélsz? Ezért kellett kirángatni a bálról? Ilyen butaságért kellett eljönnünk? Te nem vagy normális. - mondta Mary teljesen felháborodva. Zack előkapott pár fényképet is és próbálta meg győzni anyját az igazságról, de hiába ő nem hitt neki. Még a szüleiről is beszélt, hogy mi a nevük milyen emberek stb..(vagyis az ő nagyszüleiről) Mary néha kicsit mintha elkezdett volna hinni neki, de aztán mégse. Hiába való volt minden próbálkozása. Pontosan fél évet töltött ebben a korban, számára teljesen más emberek között és próbálta győzködni Maryt, hogy ne randizzon Jackkel, míg nem egy nap Mary felkereste őt. - Zack. Lehet igazad van. Már pár hónapja járunk Jackkel és képzeld megütött egy alkalommal mikor ivott egy buliban. Én inkább veled szeretnék lenni. Mióta megláttalak érzek valami furcsa kötödést kettőnk között. Mondta a lány.
-Jaj Mary azt nem szabad, mi sose lehetünk egymásé, de a lényeg az , hogy hagyd el Jacket mert ő nem jó ember. Nekem mostmár hamarosan el kell utaznom innen örökre.
-Légy szíves hagy menjek veled én is különben Jack örökké zaklatni fog, ő nem bírná elviselni ha elhagynám őt.
Zack hosszas gondolkodás után így felelt.
- Jól van gyere velem, de akkor még ma el kell indulnunk.
Válaszolta a fiú. Majd megfogta Mary kezét és elkezdtek futni arra ahol Zack lakott. -Biztos , hogy jönni akarsz velem? Más világ lesz ám mint ahol most élsz és sose jöhetsz vissza.
A lány hosszas gondolkodás után úgy döntött elmegy Zackkel, és mivel a fiú mindent meg akart tenni annak érdekében, hogy megmentse édesanyját így hát besétáltak az időgépbe, Zack beütötte a dátumot: 2004. Majd megnyomta a start gombot. Hirtelen megint furcsa nyomást érzett és elájult majd felébredt. Mikor felébredt Mary ott hevert a padlón mellette. Elkezdte felébresztgetni de hiába a lány nem reagált. Végül már pofozgatta, rángatta de semmi. A lány továbbra is ott feküdt a padlón élettelenül. Apró törékeny testét elhagyta az élet. Bájos arca most is úgy sugárzott mintha életben lenne. De a teste hideg volt, jéghideg. Ekkor Zack rájött arra, hogy nem próbálhatja meg istent játszani, ha Marynek (az anyjának) meg kellett akkor halnia akkor ennek így kell lennie. Akkor ő nem élhet tovább mert a sors úgy akarta, hogy haljon meg. Ekkor Zack rádöbbent, hogy nem változtathatja meg azt ami eleve el van rendelve. Meg símogatta Mary arcát majd elsétált. Maga mögött hagyva a múltat, a jelent és csak a jövőre koncentrált mostmár.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Beya
Regisztrált:
2007-01-25
Összes értékelés:
331
Időpont: 2007-03-28 22:05:10

Tudom,tudom, hogy nem tökéletes a helyesírásom de hát talán minél többet írok annál jobban fejlődik! Köszi a hozzászólást
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
703
Időpont: 2007-03-28 21:31:40

Kedves Beya, a történeted jó, csak kicsit "zanzásítottad".Én azt hiszem, ebből valami hosszabb lélegzetű dolgot lehetne írni, jobban kifejtve a fiú gyermekkorát, és esetleg azt az időszakot, amit az iskolában töltött a mamája meggyőzésével. A fantáziád jó, de a kivitelezésen még csiszolnod kéne, főleg a helyesíráson.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Mária/A rovancs címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Költőnek lenni... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

Selanne bejegyzést írt a(z) Bosszantó butaságok 7. Telefon árvák című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Költőnek lenni... című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Miben higgyünk miben ne? Egy beszélgetés apropóján) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Évszakok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A kezdetek(nem befejezett) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fanni című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)