HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48546

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: ermi-enigmaFeltöltés dátuma: 2019-01-05

Egy kis nyelvtan

Egy másik portálon írt versem alatti bejegyzésem hoztam ide. Talán tanulságos.

..ezzel kapcsolatban kevés egy pár mondat. Egy életen keresztül lehetne beszélgetni a nyelvészetről, akár a helyesírás szempontjából is. Természetes, hogy tanultunk helyesírást, több-kevesebb sikerrel el is sajátítottuk, de ha néha tévesztünk az még nem ütközik a BTK-ba. A prózai írásoknál szigorúan kell venni a szabályokat, nincs mese. Én is lektorálok elég sok anyagot. A hátamon a szőr feláll amikor azt az értelmetlen szabályt kell alkalmazni, hogy a tagmondatokat még az "és", "s", "meg", "vagy" kötés ellenére is vesszővel kell elválasztani, holott ez a mellérendelt mondatok esetében ellentétes. A helyesírási szabályok ezt írják elő, tehát nincs apelláta - de senki nem tudja megmagyarázni, hogy miért. Egyszer már kérdeztem tőled, hogy mi a véleményed az ikes ige rendhagyó ragozásáról. Nem válaszoltál. Azért kérdeztem mert nekem sok bajom volt vele. Általános iskolásként (nem most volt) megtanultam, tudtam...de csak azért is - a természetesebb alanyi ragozást használtam beszédben és írásban is. Ezért lettem folyamatosan kettes nyelvtanból, holott magyarból már akkor is a jobbak közé számítottam. Nem olyan régen találtam rá egy 1953-as tanulmányra Lőrincze Lajostól ahol így ír róla: "Az ikes ragozás paradigmarendszere már annyira megromlott, megbomlott, hogy ezt a ragozási formát bűn volna védeni. Pusztul is, elég erőteljesen, de még kell egy nemzedéknyi idő, amíg végleg kiszorul a nyelvből. Nem kár érte, hiszen semmi szerepe sincs. ", de még visszább is mehetünk. 1914-ben Simonyi Zsigmond így vélekedik a kérdésben "Minden a mellett szól, hogy rázzuk le az i k e s i g á t, beszéljünk és írjunk úgy, ahogy a magyar népnek legnagyobb része: eszek, iszok, aluszok, enne, inna, ehetek, ihatsz stb. stb. ". És ugye még napjainkban is rá-rá szólnak az emberre, hogy helytelenül ragozza az ikes-igét. Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy hagyjunk helyet a nyelv önfejlődésének is és ne kötözködjünk ha a "standard" sérül időnként. Persze a "suk-sük" forma hibákat irtani kell (néha a gazdájukkal is megtenném). De hagyjuk ezt. Maradjunk a "verselésnél". Ott ne követelj szolgai módon szabályzat-elvet. Nyelvhelyességet igen, de engedd "írni" a "költőt". Emlékezz csak, hogy hány nagy klasszikus volt akik a jambikus verselés követelményei miatt vagányul a rövid magánhangzót hosszúként írták..így aztán meglett a jambus és a nyelv se sérült nyolc-napon túlian. Vagy vegyük a központozás kérdését. Én csak "Magyar tanár"-okként aposztrofálom azokat akik nem hajlandók "befogadni" egy verset központozás nélkül (lásd. Élő Magyar Líra), holott például mi lett volna Apollinaire csodálatos alkotásaival (képversek), vagy akár visszamehetünk időszámításunk előttre is. A tekhnopaignionok i. e. 300 körül már falakra kerültek. A dadaizmust hagyjuk, nem sokra becsülöm, de a szürrealizmus se központoz általában és nagyon élő költészet ma is. Szóval. Én nem vagyok híve a gyakorlatilag értelmetlen nyelvészkedésnek. Sokkal inkább szeretném azt, hogy legalább a költészet szempontjából számító alapok legyenek tiszták mindenki előtt. Például sokan azzal sincsennek tisztában, hogy hány fajta magánhangzónk van (nem darabot mondtam), vagy éppen nem tudják besorolni hangzásilag a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat. Pedig egy vers írásánál arra kell figyelni, hogy miként is hangzik az elmondva. Hogyan lehet úgy rímeket alkotni, ha csak a szó jelentésével foglalkozunk a hangzásával pedig nem? A szemantika és gerantív nyelvészet rendkívül fontos, de béklyót ne fonjon ránk, hanem segítse a munkánkat. És akkor még nem is beszéltem a fonetika, fonémia, morfológia jelentőségéről. Amit nagyon lényegesnek tartok az a szintaxis és a pragmatika szerepe mai nyelvünkben. Hogy miért azt ugye nem kell neked elmagyaráznom. Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, de ezekről a dolgokról nem lehet sommásan véleményt írni.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12540
Időpont: 2019-04-20 23:42:25

Kedves Imre!
Én arra gondolok, hogy sokaknak nehéz a magyar helyesírás. Nem azt akarom
mondani, hogy nincs igaza, mert én örülhetek, hogy olyan családban születtem,
ahol mindenki ismerte, megtanulta a helyesírás SZABÁLYAIT.
MERT szerintem érthető, és jó. Baj van az írásjelekkel is, nekem azzal sincs
bajom, természetesnek tartom, hogy azokat kihagyni nem jó, főleg verseknél.
Fontosnak tartom, a hangsúly elmaradása miatt.
Születni kell hozzá, hogy minden magyarnak legyen könnyű a helyesírás jó
ismerete, mert megtanulni sem könnyű, jó, ha van hozzá érzék. Mivel sokan
nem ismerik a helyesírás szabályait, sokan olyan verseket írnak, ahol
elhagyják, a cím és a vers első mondatáról is a nagybetűt, elhagyják az
írásjeleket, tehát az egész vers csak VALAMI, nem teljes vers.
Szégyellik, mert nem ismerik a szabályokat s azokat utánozzák, akik, szintén
nincsenek tisztában a szabályokkal.
Üdvözlettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2018-03-18
Összes értékelés:
64
Időpont: 2019-03-04 19:27:26

Kedves Imre!

Az "eszem, iszom, alszom" stb.-től én is csihét kapok, mert miért is kell tárgyas ragozásba tenni azt, amit alanyinak szánunk? Ez félrevezető lehet, de amúgy is fölösleges affektálásnak tűnik ma már... amolyan "játsza az eszét" hangulata van egy kicsit.
Újabb negatív tendencia, hogy kezdenek mindent külön írni. Az, hogy nem tesznek kötőjelet oda, ahova kellene, az még "hagyján", de külön írnak igekötős igéket, sőt, külön írnak összetett szavakat! Hát miért? Föl nem foghatom. Gyakran cégek pecsétjein is ott virít a cég neve, ami egy összetett szó, külön írva... és ez már tömegjelenség sajnos.

Üdvözlet: Attila
Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1164
Időpont: 2019-01-07 22:03:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A nyelv valóban állandóan változik, akár belső törvényszerűségei alapján, akár külső ráhatásra. A belső törvényszerűség az egyszerűsödést szolgálja, azaz minél egyszerűbb nyelvi jelekkel kifejezni ugyanazt. Jó példa erre az ikes ige háttérbe szorulása. Ám ezt nem lehet siettetni, főleg, hogy irodalmi művekben ennek még stilisztikai szerepe is van. Külső hatás a mesterséges beavatkozás, azaz nyelvújítás. Ez lehet a nyelv kifejezőbbé, gazdagabbá tétele. Akkor van szükség rá, ha a belső fejlődés valamilyen oknál fogva veszélyeztetve van /Kazinczy kora/. Lehet a nyelv rongálása, pl. idegen szavak indokolatlan átvétele, főleg akkor, ha az a magyar nyelv hangzásától teljesen idegen. Vannak viszont olyan helyesírási hibák, amiket kerülni kell, hisz félreértésre ad okot. Pl. magyar tanár, ha magyar a nemzetisége. Magyartanár, ha magyar nyelvet és irodalmat tanít. A "sincsenek" rövid n, stb...
A vesszők használatában nincs semmi logika. De miért pont a helyesírásban keresnénk logikát?
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2019-01-07 16:16:23

Kedves Imre! Jó, h idehoztad ezt a témát! Kíváncsi vagyok hányan fognak (mernek) hozzászólni. Én, bevallom nem sokat konyítok hozzá, így nagy okosságot ne várj. Kicsit se. Igazuk lehet azoknak, akik azt mondják, h a nyelv önfejlődő folyamatába nem szabad, de nem is lehet beleszólni. És azoknak is igaza van, akik azt mondják, h muszáj beleszólni, alakítgatni, nyesegetni, mert különben olyan ferdülések uralkodhatnak el a nyelvben, mint pl. a sztem, meg a h, és nem csak a leírt szavakban. Hogy a többiről ne is beszéljek. Az irodalom jó eszköze lehet ennek. Attól függ from kitől? (Nem feltétlenül tőlem! ) DE izgi. Tényleg kíváncsi lennék. És arra is, h 500 év múlva az akkor élők megértenék-e a ma beszélt nyelvet, vagy úgy lesznek vele, mint mi a Halotti beszéddel? Üdv: én

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) A Szonetthez... című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Az én apám című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Plagizáció című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Találkozás egy kék szajkóval címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Penészvirág kalitkában című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Penészvirág kalitkában című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) szárnyaló idő című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) szárnyaló idő című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 19. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - A nagy ház 03. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Kicsit másképp 12. címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság V. rész című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: A Papagáj dala címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nagyanyó angyala című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)