HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1885

Írás összesen: 49088

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-17 16:04:37

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: ermi-enigmaFeltöltés dátuma: 2019-01-17

Csillagok fénye

Csillagok fénye


A csillagok fénye általában kellemes emlékeket ébreszt fel. Szép szerelmek, boldog pillanatok jutnak eszünkbe. Ha azonban ezek a fények a könnyekben tükröződnek...



Közel ötven éve történt. Egy májusi este, úgy kilenc-tíz között. Nálatok voltam /másod-unokatestvérek voltunk?... jól tudom?... hmm... sose voltam tisztában az ilyen titulusokkal.../. Ültünk kinn az udvaron, Te egy padon én a favágó rönkön. Szép este volt. Csillagfényes ég, lágy meleg szellő, a természet neszezett köröttünk. Megnyugtató világ ölelt magához bennünket és befogadtuk ezt a világot.

Akkor még nem tudtam semmit sem!

Akkor még nem értettem semmit sem!

Akkor még talán Istenben is hittem!

Karodban kicsi lányod. Talán egy-két év körüli volt. Pici tündérke. Nem volt álmos. A maga módján csacsogott, kicsi kezével a hajad húzta, arcod simogatta, rád nevetett, az orrát az orrodhoz dörgölte, felkacagott mikor mímelted a prüszkölést. Ha egy irodalomkritikus "olvassa" a "képet" azonnal giccsnek nyilvánítja. Nekem nem az volt.

Emlékszem, ahogy magadhoz ölelted és végtelen szeretettel halkan dúdoltál neki dalokat és "meséltél". Talán nem tudom már szó szerint idézni, de valahogy így hangzott.

/Hiába vett körbe a világ, hiába voltam én is ott, Ti csak ketten léteztetek, Te és Ő, Ő és TE... sajnos nincs más kifejezés erre... pedig nem két lény voltatok... eggyé váltatok... együtt léteztetek/

-"kicsi lányom nézd a csillagokat... ott laknak az angyalok. Ott fönn édes pici angyalkák játszanak egész nap. Vidámak, nevetnek és soha nem lesznek felnőttek. Soha nem fáj semmi nekik, mindig egészségesek... és mindig tortát esznek... és nem mondja nekik anyuci, hogy - nem szabad, mert ártalmas! És mindent a kezükbe vehetnek, még a könyveket is bekenhetik csokival!! Tudod picikém, nem kell keserű gyógyszert bevenniük, nem kell a szurikat érezniük. Látod azt a fényes, nagy csillagot? Ott lakik biztosan Szent Péter. Ő egy nagy szakállú, morcos öregember, de a szíve aranyból van. Meglátod, mindig megsimogatja majd a fejecskéd, és ha nem látják a többiek ad puszit is arcodra. Amott meg arra északon, az a kék fényű apró csillag biztosan a télapó bolygója. Ott tartja a rénszarvasait, és mikulás napján elindul a világba telis-teli ajándékokkal. Emlékszel? Ő hozta neked a sok finom csokit és azt a nagy tigrist is, amivel alszol a kiságyban. Jézuska nem tudom hol lakik... ha létezik egyáltalán ...

/ezt furcsán, szinte szemrehányóan mondtad/

... nézd azt a fehér sok-sok csillagot... ami szinte egy hosszú, kanyargós útnak látszik... úgy is hívják, hogy tejút. Ott játszanak az angyalkák. És ott nem baj, ha elesel, nem ütöd meg magad, bárányfelhők vesznek körbe, vigyáznak rád. Az angyalok látnak mindent onnan fentről, minket is... engem is.

Tudod pici lányom, akik korán az égbe költöznek, azokból születnek az angyalok... Isten világának legszebb teremtései... én-kicsi-angyalkám... én-édes-szép-kicsi-angyalkám..."


És mondtad... mondtad... mondtad. Pici lányod már jólesően szuszogva aludt a karodban, de TE mondtad tovább, szinte már csak magadnak. Szemed furcsán fénylett. A csillagok fényének véltem.

Akkor még nem tudtam semmit!

Akkor még nem értettem semmit!

Akkor még talán Istenben is hittem!

Emlékszel Muci erre az estére?
Évtizedek óta nem láttalak, nem hallottam hírt felőled, de ma már tudom, hogy az az este, éjszaka soha nem múlt el, reggel nem kelt fel a nap.
Élsz itt a földön, de a lelked a csillagokban.Egy pici angyalra vigyáz féltőn, aggódó édesanyaként.


Pár hét múlva tudtam meg, hogy leukámiában meghalt édes pici lányod.

Ma sem tudom elfogadni. Ma is a csillagok fényét látom a szemedben és csillagok "fénylenek" az én szememben is.


Akkor még hittem Istenben!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2019-06-22 23:14:51


Igaz, hogy ezt a rettenetes esetet soha, soha elfeledni nem lehet. De nem csak a
feledés, hanem örök szívfájdalom. És éjjel és nappal... Kedves Imre, hogy bírtátok
ki ezt a fájdalmat?
Novelládban is érződik a fájdalom amit gyönyörű mondatokba foglaltál.
Sose fogom feledni ezt a rövid novellát.
Testvéri szeretettel fogok rá gondolni.
Finta Kata
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1467
Időpont: 2019-01-26 12:24:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Megrázó az írásod. Én nem éltem át ilyet, de hasonló hírekkel lehet találkozni, mikor kisgyermekek gyógyíthatatlan beteg lesznek hiába a küzdelem, nem mindig sikerül legyőzniük a betegség csúnya démonát. Ilyenkor bennem is felmerül a kérdés: Miért? Miért egy ártatlan gyermek. Persze felnőttet sem könnyű elveszíteni, de egy gyermek...
Nagyon megérintett az írásod.
üdv hundido
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3348
Időpont: 2019-01-25 17:18:58

válasz ermi-enigma (2019-01-25 16:42:47) üzenetére
Nem, csak szíven ütött...
Alkotó
ermi-enigma
Regisztrált:
2018-12-05
Összes értékelés:
190
Időpont: 2019-01-25 16:42:47

válasz Haász Irén (2019-01-24 18:48:46) üzenetére
csak nem átéltél ilyen helyzetet Irénke?
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3348
Időpont: 2019-01-24 18:48:46

Jajjj....
Orvtámadás volt nekem...

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Semmi címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télváró című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Vázába tuszkolt címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)