HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 34

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47732

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Versek / műfordítás
Szerző: TóniFeltöltés dátuma: 2019-01-18

Szendrey Júlia: A "Virrasztók"-hoz / Zu den Leichenwärter

A "Virrasztók"-hoz

Halkabban szóljon az ének,
Még halkabban a panasz;
Hagyjátok a szendergőket,
Minek vón felverni őket,
Vájjon, mit használna az?

Vagy zavarni a mulatók
Kedvét, vájjon mit segit?
Mért venné ki kezeikből
A telt pohárt? hadd hajtsák föl
És ürítsék fenékig!

Hejh, ki tudja, a halottért
Mennyi könnyűt sirtanak,
Ki tudja, mennyit szenvedtek,
Míg igy végkép kimerültek,
Akik mostan alszanak.

És a dőzsölők szemében
Ki sejti a könnyeket,
Miket a habzó serlegnek
Italával ők lenyelnek,
És szivökbe rejtenek.

Nem segit már itt az ének,
Nem segit ily nagy bajon;
Kik alusznak, meg nem hallják,
Kik mulatnak, tulkiáltják,
Hasztalan a siralom! —

Messze, messze még a hajnal,
Talán meg sem éritek,
Hátha megölnek a rémek,
Mielőtt a hosszú éjnek
A nap véget vethetett:

A mikoron majd elválik,
Hogy ez annyit siratott,
Megért-e már a halálra,
Ütött-e már végórája,
Vagy pedig csak tetszhalott;

Elválik, hogy a harangszó
Temetkezést hirdet-e,
Vagy pedig föltámadásra,
Hálaadó imádságra
Hijja-e a népeket?

Írta: Szendrey Júlia (Pest marc.1858)


Zu den Leichenwärter

Leiser soll das Lied halt tönen,
noch leiser als die Klage;
lasset ihr die weiter schlummern,
wir wecken sie jetzt noch ungern,
was nutzt jetzt diese Plage.

Oder die feiernden stören
was sollte das noch helfen?
Warum nahm es aus den Händen,
denen weg, die vollen Gläsern
die sollen das selber leeren!

Ach, wer weiss es, für den Toten
wie viel Tränen vergiessen,
wer weiss, wie viel Pein, die noch prellt,
und am Schluss sind ganz verzweifelt,
‘d jetzt die Ruhe verdienen.

Und in Augen den Bacchanten
wer vermutet noch Tränen,
mit welchem die schäumende Kelche
giessen in durstige Kehle,
und in das Herz vergrämen.

Hier hilf auch kein Lied doch weiter,
hier hilft nichts in grossen Not;
die noch schlafen, hören es nicht,
so ein Gesang alles erstickt,
das Weinen bringt nichts in Lot.

Noch so weit ist noch der Morgen
gar erlebt ihr das gar nicht,
vielleicht der Tod dort vor euch steht,
bevor der lange Nacht, zu Ende geht
'd auf einmal alles zerbricht.

Und dann wird es endlich zeigen,
das, die so fest gelobte,
ob es jetzt schon reif zu sterben,
aufgebraucht sind alle kerben,
oder, nur noch scheintote.

Man sieht, ob die grosse Glocke
läutet für das Begräbnis,
oder für der Auferstehung
um eine betende Danksagung
ruft ohne Gewissensbiss.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hausen, 1019 Január 18 https://infostart.hu/images/site/articles/inline/2018/12/1544212679-rcw6fkIvz_md.jpg

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Soroló címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egyenlő súly címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/3 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gazdátlan csend című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/1 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Majd ha című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Óh, te költészet! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)