HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 48991

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-02 16:42:57

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2019-01-25

A te házad az én váram - A nagy ház 01.

2010. április

‒ Hát, itt vagyunk - cövekelt le a fiatalember a pompás kovácsoltvas kerítés előtt. A mellette masírozó leányzó persze neki ütközött, azután hitetlenkedve hunyorgott föl rá. Már akkor gyanakvóan méregette, amikor befordultak a Huba utcába, ebbe az impozáns, csendes közegbe, de most már valósággal csúfondárosan nézett. A rusztikus téglaoszlopon igényes réztáblácska hirdette: Huba utca 526.
Míg a lány tamáskodón pásztázott körbe, a fiatalember előhalászott a táskájából egy tekintélyes méretű kulcscsomót, és idegenül babrálni kezdett vele. Az ifjú hölgy szájtátva nyújtogatta a nyakát, mert látta, a fiú valóban arra készül, hogy valamelyik kulcsot belepróbálja a zárba. Bekémlelt a kapu rácsai között, és elképedve hápogott ‒ Te jó ég! Hiszen ez egy palota! Biztos, hogy ez az?
‒ Ó, igen, kislány. Egészen biztos - kacsintott rá a fiatalember, és újabb kulcsot illesztett a zárba. A lány mintha kissé megjuhászodott volna, türelmesen vizsgálódott ismételt próbálkozásai fölött, aztán hátrább lépdelt, egészen a járdaszegélyig, és onnan fürkészte az épületet, amelyből az udvart benépesítő növényzet takarásában csak keveset lehetett látni. Az ifjú a szeme sarkából látta rajta a kellemes ámulatot, látta, amint a lány mosolyogva csóválja a fejét. ‒ Nem hiszem el, hogy ezt megszerezted.
‒ Naná, hogy nem hiszed el. Mert szerintetek én semmit nem tudok elintézni.
‒ Áruld már el, amikor többes számban utalsz "ránk", olyankor mégis kikre gondolsz? Csak én vagyok. Nem játszom csapatban, jól tudod.
A fiatalember kihúzta magát, egymásra meredtek, majd egyszerre kezdtek nevetni. - Ne haragudj - mondta végül, visszatérve a zárhoz. - Próbálok leszokni róla.
A lány visszalépdelt mellé. - Én egyáltalán nem hiszem azt, hogy te semmit nem tudsz elintézni. Anyánk az más tészta, de én soha nem mondtam ilyet. Nem is gondoltam. Csak hát... ez most meglepett.
Erre a fiatalember már nem válaszolt, feleletként inkább önelégült mozdulattal belökte a kaput, amely méltóságteljes nyikordulással tárult föl előttük.
‒ És nyitja!
‒ Nyitja, bizony.
‒ Hát mégis ez az. Ez őrület.
‒ Nem hitted?
‒ Még most sem hiszem.
‒ Pedig nyitva van.
‒ Látom. Ez fantasztikus!
‒ Hát, igen. Nos... azért vagyunk itt, mert az egyik régen volt munkatársam a közelmúltban felhívott. Képzeld! Megörökölte ezt a házat. Csak ő. Semmi megosztás. De a srác évekkel ezelőtt kiköltözött Norvégiába. Ennél fogva most nem is tud mit kezdeni a házzal. Mert ő már megtelepedett Bergenben, ott él és dolgozik idestova öt éve, és esze ágában nincs hazajönni. Havi másfél milliót keres, forintra átszámolva.
‒ Rendben. A haverod mázlista. Rohadt jó neki ott Bergenben. De mondd csak, mennyiben érint téged az ő életének napos oldala?
‒ Gúnyolódj csak. De, ha nem látnád, épp ebben érint. Engem, sőt téged is. Nézz csak körül. Mindig erről álmodtál, nem?
‒ Nem, én arról álmodom, hogy Brad Pitt dobja végre Angelinát, és begördül értem a chopperén.
‒ Én a valósághoz fűződő álmaidról beszélek! Mindig egy szép otthonról álmodtál. Létbiztonságról. Építő környezetről. Tessék, ez az álom most végre valóra válhat. Gondolj csak bele: válság van. Mit jelent a válság itt Borsodban? A saját szemeddel láthatod. De neked van munkád. Nekem is van. A válság pedig nem tart örökké, egyszerűen nem tarthat, és mi itt vészelhetjük át, ebben a házban. Nézd, milyen jó a környék, milyen szép ez az udvar. Végre beköltözhetsz a városba, és nem egy "panel-cellába", ahogy mondogatod, hanem egy - minek nevezted? - egy palotába. Engem eddig nem vonzott a város, tudod jól, de ez a ház... meghozta a kedvem. Itt végre elkezdhetjük az önálló, felnőtt életünket.
‒ Te még el sem kezdted?
A lány nehezen tudott kilépni a szerepéből, de a fiú ismerte őt. Látta félmosolyát, amiből tudta, hogy valójában vívódik, és a darázscsípéseivel csak leplezni igyekszik ezt.
‒ Tudod, ezerszer elnyafogtad már nekem, hogy addig vagy szép és kulturált közegben, amíg dolgozol. Utána azonban egy lehangoló, sivár kis lyukba térsz haza, ami eleve tönkretesz, és ahol ráadásul épp csak megtűrnek téged. És tudod, mit? Ez így igaz. Lerí rólad, sajnos rád van írva. És én ezt nem akarom az arcodon látni többé. Nézd! Ha akarod, ezek után ide térhetsz majd haza munka után. Nem a mennyországból a pokolba, hanem a mennyországból a hetedik mennyországba.
A lány durcásan emelte föl a mutatóujját. - Én nem is szoktam nyafogni. És hogy lerí rólam? Ez komoly?
‒ Halálosan komoly - tolta félre a figyelmeztetően meredező ujjat az orra elől a fiatalember. - Sokat panaszkodsz emiatt. És kilométerekről látszik rajtad a boldogtalanság. Ó, igen, kemény csaj vagy, és szépen tartod magad. A világot be is csaphatod, de engem soha. Én látlak téged, kislány. És tudod, minden derék megroppan előbb vagy utóbb. Előbb-utóbb belerokkansz. De ennek itt egyszer, s mindenkorra vége szakadhat, itt új életet kezdhetsz. És én is itt leszek. Itt leszünk egymásnak, érted? Az igaz, hogy a bérleti díj elég borsos. Nekem, egymagamnak sok is, épp ezért van szükségem lakótársra. De ha te is beköltözöl, és beszállsz a költségekbe, úgy már nem is olyan vészes. Ráadásul neked ez egyáltalán nem nagy ügy, a borravalódból is megoldod. A jövedelmed nagy részét pedig... jóval nagyobb részét, mint eddig, hiszen tudom, milyen gátlástalanul leszednek téged a nagynénédék... pakolhatod szépen a bankszámládra. Zavartalanul gyűjtögethetsz...
- Maguk hittérítők?!
A rideg, ostorcsapásszerű hang gazdája, amely kettévágta a fiú mondatát, egy megtermett matróna volt, aki úgy meredt rájuk, mintha a két fiatalt valami rosszaságon kapta volna. Arcán mérhetetlen gőg, szemében töméntelen előítélet. A fiatalember nem állhatta meg, hogy ne méltóképpen válaszoljon - Nem, kérem, mi csak egyszerű, hétköznapi betörők vagyunk. Épp betanítom az ifjú kolleginát. Apropó, zsivány tanonc, jól megfigyelt minden apró mozzanatot?
Mivel a matróna azon nyomban igen látványosan elvörösödött, a lány sietve közbelépett. - Elnézést! Az öcsémnek kissé döglött a humora. Tetszik tudni, lehet, hogy kivesszük ezt a házat, és azért jöttünk, hogy megnézzük. Eszter vagyok.
Az idős hölgy nem is látta a sértődöttségtől a felé nyújtott kezet. - Úgy! - fújta föl magát, mint egy óriási béka, s azzal elrobogott. Vágtáját vad csaholás kísérte. Hiába, a kifinomult érzékkel bíró ebek csalhatatlanul felismerik a gonoszt.
‒ Igazán bájos - nézett utána a fiatalember.
‒ Szerinted itt lakik az utcában? - kérdezte Eszterként bemutatkozott nővére.
‒ Naná, hogy itt lakik. Ez az egész túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. Ennyit az idillről. Ha ez a nő itt lakik, akkor amondó vagyok, ez itt nem Miskolc, hanem Salem.
‒ Ugyan már! Csak egy fontoskodó nagypolgár. Majd szépen kikerülöd.
A fiú fejcsóválva sajnálkozott nővére naivitásán. - Csak várd ki a végét. Nézd, már eltűnt a sarkon, de nekem még mindig áll a szőr a hátamon. Utoljára akkor éreztem ilyet, amikor erőszakkal elhurcoltál arra a balett előadásra.
‒ És? Azt is túlélted.
‒ Épp csak hogy. A nyomában visszamaradt poszttraumás stresszről nem is szólva.
‒ Már belátom, nagy hiba volt a balett. Ígérem, többé nem fordul elő.
‒ Az lehet, hogy nem. De ezzel a hárpiával akár minden nap is összefuthatunk.
‒ És akkor mi van? Talán tud másmilyen is lenni.
A fiatalember újra csak a fejét csóválta. - Drága, szép, ártatlan angyalkám, ezek nem tudnak másmilyenek lenni. A fondor, az ármány, a métely, ami élteti őket. Ezek nem egyszerűen szeretik, sőt imádják a konfliktust, nem. Ők maguk a konfliktus. Nekik erről szól az életük. Mindenbe beleütni a vasorrukat, átkokat kántálni, mérget keverni, amivel megkeseríthetik mindenki más életét.
‒ Rémeket látsz. Különben is, te bosszantottad fel - kacsintott rá nővére, majd elslisszanva mellette, végre belépett az udvarra.
A fiú követte őt, majd gondosan bezárta a kaput. - Szerinted az ilyenek mivel tölthették az idejüket előző életükben?
‒ Előző életükben?
‒ Ja. Tudod, mielőtt a biciklit seprűre cserélték.
Nővére most már leintette a fiút. ‒ Nőj fel, Tomi.

***

Eszternek nem állt módjában további energiákat pazarolni, egy kötekedő, kihűlt idegenre. Melegebb valóságokat keresett, hogy azokkal töltse meg az életét. A hely, ahová érkeztek, alkalmasnak bizonyult erre. A kapu mintha egy másik világra nyílt volna, a lány egy buja tündérkertben találta magát. A fű itt zöldebb volt a zöldnél, s noha megérett már a nyírásra, Eszter legszívesebben fölfeküdt volna rá, mint egy zöld tenger selymes hullámaira. A bokrok és fák bájos rengetegében kőpadok fehérlettek és akadt egy szökőkút is. Körül a sövények örökzöldje labirintusra emlékeztetett, járdaként ovális kőkorongok szolgáltak, amelyek mintha erdei nimfák lépteinek nyomát őriznék, és a kert királyaként egy agg szomorúfűz óriás lengette feléjük üdvözlőn aranyfüzéreit. A lány óvatosan lépkedett egyik kőlapról a másikra, mintha attól félne, fölébreszti a szunnyadó kert lakóit. Sejtelmes mosoly lopakodott az arcára, és az a benyomása támadt, mintha a ház felé közeledve, azt mindegyre növekedni látná. Olyannyira magával ragadta a park légköre, hogy szinte már meg is feledkezett mögötte lépdelő öccséről.
A rejtett kis éden a fiatalembert is elcsitította. Mintha illetlenség volna, ódzkodott megtörni a park meghitt csöndjét, egyszersmind a varázsát. Inkább némán követte nővérét, aki szinte megdelejezve közeledett a nagy ház felé. Erről eszébe jutott, hogy gyermekkorukban is mindig így követte őt játékban, bajban, a felnőttek rideg világában, ami oly' hamar a nyakukba zúdult. Eszter hirtelen megtorpant, öccse beleütközött. - Mi az? - hajolt nővére füléhez, és maga sem értette, miért suttog.
‒ Azt nézd meg - nyögte fojtott hangon a lány, és előremutatott. Tomi elkémlelt a válla fölött. Elképedt. Ott emelkedett a ház, és valóban óriási volt. Smaragdtuják gyűrűzte fürdőmedence hivalkodott előtte, homokkő sétány ágazott szerte, a közelben egy grillpark, padokkal, asztalokkal, és mindenfelé virágágyások emelkedtek antik téglával keretezve, kissé távolabb pedig egy alpesi faházikó. Eszter, aki az imént még pisszenni sem mert, most visongva iramodott meg előre, és szélvészként csörtetett át a haraszton. Öccse mosolyogva lépkedett a nyomában, s egy pillanatra meg kellett állnia. Mert ahogyan nővére ujjongva berontott abba a kis szelet paradicsomba, a fiút érzések és hangulatok rohanták meg, amelyeknek komolyságára nem volt felkészülve. Ez az idilli kép, a közepén Eszterrel, azt sugallta: otthon. Amit csak az tud értékelni igazán, akinek nincs otthona.

A szereplők bármelyikének hasonlósága valóságos személyekhez nem a véletlen műve.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-05-19 15:21:55

válasz Horvaja (2019-05-17 19:51:00) üzenetére
Üdvözletem, Janó!

Szóval az elejéről...
Örülök, hogy itt vagy. Jó utazást! Remélem, nem bánod meg, hogy belevágsz. Kívánom, hogy a rászánt időért, energiáért cserébe (legalább) a kikapcsolódás egy pozitív formáját kapd cserébe.
Ha a kikapcsolódás élménnyé emelkedik, akkor pedig én nagyon boldog vagyok.

Üdv: Laca :)
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
295
Időpont: 2019-05-17 19:51:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Ez óriási élmény volt. Sikerült felkelteni az érdeklődést, jól indul a történet. Már korábban is feltűnt, hogy beleéled magad a szituációba, és érzéseket közvetítesz, miközben zajlanak az események. Hamarosan, olvasom a többi részt is.

Barátsággal,
Janó
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-02-04 04:57:40

válasz hundido (2019-02-03 07:10:58) üzenetére
Kedves hundido!

Nagyon jók a meglátásaid, és egy alkotónak külön jól esik, amikor az olvasó eleve így közeledik a történetéhez. Köszönöm figyelmedet, örülök, hogy itt vagy, és remélem, kellemes kikapcsolódást találsz ebben a borsodi modern mesében. :)

Laca
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1448
Időpont: 2019-02-03 07:10:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Most volt időm olvasgatni és örülök, hogy hozzád is eljutottam. Tetszik a stílusod, a történet indítása. A Borsodban élők nincsenek könnyű helyzetben. Egy ilyen lehetőség, amit kaptak a szereplők, álomszerű. Kíváncsi vagyok a folytatásra! :)
üdv hundido
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-02-03 04:46:45

válasz Kankalin (2019-02-02 21:51:06) üzenetére
Kedves Kankalin!

Ez valóban egy kicsit új oldal. Egyrészt személyes időutazás is, másrészt olyan kirándulás, amihez fiatalok bőrébe kell bújni. (Még épp, hogy emlékszem rá, milyen az.) :)
Jólesik, amit a lélektani kifejtésekről írsz. Az igazság az, hogy ez nem tudatos, egyszerűen mindig így jön belőlem. Ez esetleg gondot jelenthet ennél a műnél, mert a dialógusok gördülékenyen megszaladnak, de a narrátor esetleg megtorpanást okozhat. Szóval figyelek az egyensúlyra, és enyhén bekeverem egymással a két különböző stílust, de még nem annyira, hogy teljesen egybeolvadjon.

Szeretettel: Laca :)
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-02-03 04:37:13

válasz oroszlán (2019-02-02 15:51:58) üzenetére
Kedves Ica!

Örülök neked, mindig szeretettel látlak prózáimnál. Bár ez talán nem annyira hálás darab. Ilyen hangvétellel, nyelvezettel még nem próbálkoztam ezelőtt.

Szeretettel: Laca :)
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6780
Időpont: 2019-02-02 21:51:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laca! :)

Annyira szépen írsz és tisztán, hogy bármiről szólnak is a történeteid, mindig szívesen olvasom őket, mert nemcsak kikapcsolóak, szórakoztatóak, hanem tanulságosak is.
Már ebben az első fejezetben is találtam bölcs gondolatokat.
Kiemelem a lélektani megközelítéseket, amelyeket alkalmazol, és szinte kivétel nélkül, az összes művedben megtalálom.
Az még külön adalék a jóhoz, hogy valóságos szereplők a hőseid. :)
Kíváncsian olvaslak tovább, bár már felületesen ismerek néhány részt, mert nem tudtam kikerülni az engedélyezés miatt, hogy találkozzak velük.
Bevallom, azért írtam a "felületest", mert csaknem teljesen igaz. Úgy olvastam el az említett fejezeteket, hogy ne kötődjek hozzájuk, mert egymás után szerettem volna, ahogy következnek. :)
Örülök, hogy megmutatod ezt az írói - emberi oldaladat is. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7731
Időpont: 2019-02-02 15:51:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Beállok a sorba és én is elolvasom a történetedet, kiváncsi vagyok!
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-01-30 04:51:59

válasz Bödön (2019-01-29 08:51:59) üzenetére
Üdvözletem, Bödön!

Örülök, hogy látlak. S remélem, nem csalódsz majd a folytatásokban.
Kicsit már kezdek aggódni az epizód címválasztása miatt, mert úgy tűnik, legtöbben a háztól várnak valami rendhagyót. Igazából ő mindössze helyszínéül szolgál majd a történéseknek; persze számos jelképes értékkel is bír, különösen hőseink számára. Ennek az első epizódnak a témája az új kezdet, a szereplők egy új élet-fejezet nyitása, a szereplők bemutatása.
Valamiféle folytatásos lett belőle, amiről még nem tudom, mi is lenne valójában. Talán végül kifaragok belőle egy kisregényt.
Köszönöm figyelmedet, remélem, nem adod fel, és még látlak a "A te váradnál".

Laca😊
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8408
Időpont: 2019-01-29 08:51:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Sas! Végre belevágtam, s örülök, h így tettem! Nagyon ígéretesen indul. Jó mesélőkédről már tanú-bizonyságot tettél, mégis meglepett, milyen egyszerű természetességgel vezeted be az olvasót ebbe a világba. A történet hangulata felidézi egy régi kedvenc könyvem hangulatát: a "Titokzatos birtok" -ét. Az is ilyen rejtelmesen, sejtelmesen indul. Nagyon érdekel, merre fut tovább! Sok minden sejlik fel! Megyek tovább!!! Üdv: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-01-29 04:44:47

válasz eferesz (2019-01-28 21:44:44) üzenetére
Kedves Szabolcs!

Mi vesszük körbe a házat, vagy a ház vesz körbe minket...
A kör így is, úgy is kör marad.

Szeretettel: Laca :)
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2702
Időpont: 2019-01-28 21:44:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!
Hát kíváncsi lettem én is erre a háznak kinéző várra.
:)
Szeretettel: Szabolcs
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-01-28 16:43:28

válasz túlparti (2019-01-27 17:47:28) üzenetére
Kedves túlparti!

Talán a sors akarja így. :)
A lényeg, hogy itt vagy, és megy az adok-kapok (csakis a jó értelemben).

Üdv: Laca :)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1134
Időpont: 2019-01-28 12:21:55

nem tudtam pontozni :(
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1134
Időpont: 2019-01-28 12:21:13

megint...
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1134
Időpont: 2019-01-27 17:56:41

és, bocs, majd elfelejtettem :(
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1134
Időpont: 2019-01-27 17:47:28

Szia! :)
Most kezdtem olvasni, asszem, "lecövekelek", de nem csak az első résznél.
üdv neked:
túlparti
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-01-27 15:11:54

válasz inyezsevokidli (2019-01-27 09:06:58) üzenetére
Kedves Ildikó!

Jó, hogy jöttél. Nagy örömmel látlak. 😁
Olyan utazásra jössz hát most velem, velünk, ahol egy kicsit én vagyok a tapasztaltabb. (Mondom, kicsit.) Mert hát anya vagy, gyönyörű gyermekeket neveltél fel; láttad az ő kis világukat. Ami valójában egy nagy világ.
Valóban fölbecsülhetetlen az az idő, amit a testvérek egymással tölthetnek, de erre mindig csak a gyerekkor elmúltával gondolnak.
Örülök, hogy itt vagy. Remélem, vévig kíséred majd a történdtet.

Szeretettel: Laca ☺
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1517
Időpont: 2019-01-27 09:06:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia, Laca!
Hát, én nagyon irigyellek, hogy van testvéred. Többszörösen is. Mindig volt kivel beszélgetned. Ez látszik a párbeszédeiden, és a metakommunikációk izgalmas leírásán. Plusz, jó megfigyelő, értő, érző testvér lehettél. Azért írok erről, mert a szövegről csak annyit tudnék, tökéletesen megírt, izgalmas, érdekes alkotás, pedig igazából, a cselekmény még alig bontakozott ki, ha jól sejtem.
Nagyon tetszett! Gratulálok!
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-01-27 07:11:36

válasz Finta Kata (2019-01-26 21:54:09) üzenetére
Kedves Kata!

Örülök, hogy látlak, köszönöm, hogy megtisztelsz a figyelmeddel.
Bevallom, kicsit izgulok a mű miatt, mert fiatalokról szól, ezért a dialógusok nyelvezete ennek megfelelő, amitől azonban eltér a narrálás szövegezése, az inkább engem tükröz, ahogyan már megismerhettek írásaimból. Ezt a kettőt ötvözi az írás, amelyet nem tekintek se novellának, se regénynek. Talán a regényhez állna közelebb, mert sok epizódra tagolódik, de a regény megnevezést túl merésznek gondoltam, maradtam az "egyébnél"; döntse el ki-ki maga, miként kezeli.
További jó olvasást! Remélem, a folytatások is tetszeni fognak.

Üdvözlettel: Laca
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1846
Időpont: 2019-01-27 07:03:45

válasz Kőműves Ida (2019-01-26 20:40:46) üzenetére
Kedves Ida!

Hogy "honnan jön és hová tart", az nálam mindig menet közben derül ki, a bekezdésnyi, közbevetett gondolatokból, kisebb kitérő jellemábrázolásokból, amelyek egyeseknek unalmasnak tűnhetnek, de észre sem veszik, hogy mennyi információhoz jutottak belőle, és voltaképpen ezektől lesz igazán kerek az egész. A történetet itt in medias res kezdtem, a többi majd előjön menet közben.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.

Szeretettel: Laca :)
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12635
Időpont: 2019-01-26 21:54:09

Kedves Laci!

Érdekesen kezdődik a novellád, bár nem tudom, hogy novella vagy regény lesz-e belőle. valóban
jól írsz, tisztán érthetően fogalmazol, ami nagyon fontos. Kiváncsi vagyok a folytatásra.

Üdvözlettel:
Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6019
Időpont: 2019-01-26 20:40:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laca!

Izgalmasnak ígérkezik. Nem tudom még, honnan jön és hová tart a történet, de hogy roppantul jól fogalmazol, nagyon élményszerűen írsz, az tuti.:)
Megyek is a következőhöz...

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Füst című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Költőnek lenni... címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Galambok a tetőn című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Van című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Félek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szavad ne feledd című alkotáshoz

Berill Shero bejegyzést írt a(z) A fehér ruha című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Beteljesületlen című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Vigyázat, bohóc című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Valami történt... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Füst című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) időutazás a b osztállyal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) félek a mától című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Légy értelmül! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)