HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 35

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47732

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2019-02-07

Egy régi történet 3.

Zsuzskának városi asszony létére sem volt idegen a föld, lánykorában is gyakran dolgozott kinn a tanyákon napszámban. De ez most más volt! Ugyan csak bérlője lett ennek a darab szántónak, de tudta-érezte, most tőle függ, mi és hogy terem majd rajta. Ahogy szemügyre vette a "birtokát", egyre jobban hitte, itt most el tud kezdeni egy új életet. Ha szegényeset is, de tisztességeset. Nem mások kénye-kedvétől függ majd a sorsa.
Estére úgy-ahogy rendbe hozták a deszkából, tengeriszárból eszkábált csőszkunyhót. Tüzet raktak kinn, amolyan pásztortüzet. Zsuzska slambucot főzött bográcsban vacsorára. A kis Lajkó elfáradt, hamar elaludt odabenn. Jóska a tüzet piszkálta, hadd világítson még egy kicsit.
-Anyukám nem fél itt?
-Mitől kisfiam?
-Hát a rossz emberektől.
-Rossz emberek a városban is vannak. Itt meg, lásd, nincs senki. A szomszéd tanya is üres, ahol a vizet húztuk a kútból. Eridj be az öcsédhez. Aludjatok.
Ő kinn üldögélt még egy jó darabig a csillagvilágos ég alatt. Felnézett, de csak a bamba hold bámult vissza rá a buta képével. Furcsa a puszta csendje. Néhány szállongó bogár repdesése a tűz körül, valami madárpittyegés a fáról. Szinte hallani a föld sóhajtását is. Megcsapta a friss szántás semmihez sem hasonlítható illata. Nem tudta megfogalmazni, hogy mi is ez, csak érezte, ez lehet az élet szaga. Meg persze a halálé is, de az még olyan messze van.
-Hónap már lehet a palánták alá kíszíteni a físzkeket - adta ki magának a parancsot. Eloltotta a tüzet, és aludni ment.
A dinnye, ha jól aládolgoznak, meg ha olyan az időjárás, hálás növény, sokat tud adni. Zsuzskának az első két évben termett is bőven. Alig győzték a parasztgazda szekerére felrakni, aki hetente kétszer is vitt be terményeket a debreceni piacra.
Egy nap az öreg paraszt ezzel a hírrel állt elő:
-Láttam az urát a Vásártíren. A fuvarosok portékáját őrzi valami kis pízír, míg azok a kocsmában iszogatnak. Azt beszílik, összeállt valami kövér kofaasszonnyal, de az meg kizavarta a házból, mert mindig ríszeg vout. Vout egy nagy szekríny a kertbe kidobva, oszt abba bújt bele aludni Lajos. De onnan is kiebrudalta az asszony, mert ott is szítta a cigarettát. A kofa meg fílt, hogy tüzet csinál, oszt leíg míg a ház is.
Zsuzska nem szólt semmit. A szerencsétlen nyomorult. Pedig másképp is élhettek volna. Nem volt buta ember, könyvei is voltak. Ha józan volt, kedves tudott lenni. Nem is volt csúnya ember. Szőke, kékszemű, akár a Jóska gyerek.
Zsuzsóka meg Lajkó már inkább az ő fajtája. Barna hajú, barna szemű mind a kettő. Eltelt az idő. Ősszel már a legkisebb is iskolába megy. Milyen jó, hogy tudott nekik venni új ruhákat. Zsuzsónak meg azt a szép piros télikabátot, amit a kirakatban látott. Őrá is került egy csinosabb szoknya, szép mintás blúz. Igaz, hogy nem új egyik sem, a zsibogóban vette, de jól állnak rajta.
A harmadik "dinnyeév" is jól indult, de rossz vége lett. A palánták megindultak, a termés is szépnek mutatkozott már, amikor rájuk jött a nagy szárazság. Félő volt, hogy kiég az összes. Aztán egyszer csak nagy felhők gyülekeztek, szinte sötét lett a puszta. A gazdák reménykedve figyelték, hátha esőt hoz a borulás. Esett is, de nem eső, hanem jég. Gyerekökölnyi égi áldás.
Zsuzska a csőszkunyhóból nézte, hogy megy tönkre a keze-munkája. Nem sírt, nem átkozódott, de nem is borult térdre. Szárazon égett a szeme, és nagy-nagy fáradtságot érzett. Hát most aztán hogyan tovább?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
797
Időpont: 2019-02-16 15:09:10

Szia Túlparti!

Nem egyformán reagálunk a veszteségekre. Általában a férfiakra jellemző, hogy átadják magukat az indulataiknak, a nőkben talán mindig ott van a "hogyan tovább".
Örülök, hogy tetszik.
Üdv: Kati
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
809
Időpont: 2019-02-16 12:35:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Szilkati!

Különösen az tetszett ebbe' a részben, hogy: "Nem sírt, nem átkozódott, de nem is borult térdre. Szárazon égett a szeme, és nagy-nagy fáradtságot érzett."
Magam részéről káromkodtam volna ezerrel.
Szeretem olvasni ezt, ha szomorú is...

túlparti
Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
797
Időpont: 2019-02-14 09:42:31

válasz Bödön (2019-02-14 08:40:30) üzenetére
Szia Bödön!

Köszönöm a biztatást. Valóban az élet az alapanyag, csak bele kell "hímezni" ezt-azt.

Üdv: Kati
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8238
Időpont: 2019-02-14 08:40:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kati! Mintha maga az élet írná! Sztem tényleg jó választás ez a sodorvonal. A vége is bejön, amikor a jég elveri a dinnyét. Csak így tovább, hajrá! Üdv: én
Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
797
Időpont: 2019-02-08 20:58:00

kedves Kata!

Köszönöm, hogy elolvastad. A Hajdúságban az íző és a kettőshangzós nyelvjárás élt, sőt él még ma is az idősebbek körében. Ezt próbáltam egy kicsit érzékeltetni.

Üdv: Kati
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12144
Időpont: 2019-02-08 13:20:47

Kedves Kati!
Jó a történeted, bár nehéz olvasni a - gondolom, hogy odavalló - beszéddel igyekeztél nekünk nehezebbé tenni. tudom, sok helyen beszélnek ilyen furcsa-módon. Olyan ez a rész, hogy várja a történet folytatásán. Én legalább is várom, mert ezt szeretettel olvastam:
Kata

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Soroló címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egyenlő súly címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/3 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gazdátlan csend című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/1 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Majd ha című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Óh, te költészet! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)