HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 34

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47732

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2019-02-10

Akárki, szívemen egy szalámi...

Mindegy, mindegy már, beutaló, üldögélés jól fűtött rendelőkben, rossz Időkben, mindegy, jó így, otthon nem kell legalább fűteni; rezsicsökkentés, meg ha majd harapóssá válik a tél, visszajövünk melegedni, meg vérkép, meg pisi vizsgálat, hozott volna magával gondosan, előre, elhasznált gyógyszeres üvegben - volt maga is kimosott, elhasznált - nehogy szégyenüljön meg, ha WC hiánya miatt, felejtette otthon, maradt szégyenteljesen kapott picurka pohárt, hogy ürítse oda tesztelni valót, meg koszos mosdóba a maradékot, ha nincs már toalett, ugyan, hova lett; volt kedve semmi ehhez sok-semmiképp sem, mindegy, reggel se evett, se ivott, még, átmelegítő, forró teát se, lélekmelegítőt, no aztán azt meg plána nem, ült csak kocsiba, irány sorbaállás, figyelte a sort, Idő, rakott rá, elsuhanó pillanatot, ő figyelte összes, megannyi sorbaállót, szánalmas sorszámaik hirdették helyi alkalmazottak, gondjuk ezernyi; meg harsányan, Idő először csak mosolygott, aztán nevetett,nevette ki csak, rakott rá több-kevést, amoly fura dolgokat, rá ért még Idő - ritka szaladó pillanat - amúgy nem volt abba az intézménybe mosdó se, ahol kiüríthette volna a maradékot; sajnálta már, otthon tartotta magát vissza csak, bánta már ezerrel. De volt szerencséje... (Akárki, szívemen egy szalámi!)
"Bökök, szúrok, mindenkire figyelek, amúgy ön hozott kicsi vizeletet?" Hallgat Simon & Garfunkelt...
Aztán másnap betért leletért, "ítéletért", ment kicsi ablakhoz, adták át néki, vissza eligazításhoz; eredmény sokféle vizsgálati javallat, beutalók sora; Idő mosolygott, súgta újra: "lenne jobb, ha temetőt keresnél, Álomba bújva." Szédüljön mindenki, ne haljon meg senki, jönnek a mentősök, a dolguk most kicsit sok, mentenek mindenkit, nagyon rossz hajnalok, soha se mementó, halottak napi megázás, nyirkos novemberben, rossz ernyők alatt; hagyjuk inkább ezt, kopogtatjunk inkább ajtón be, nyitják ki, vagy nem, nem egyáltalán, ha nem akarják, amúgy ; mindegy, nyitunk be akkor is, ha megérett szándékunk, ha van zárva, kell hívni szakembert, net, vagy kisokos, tudja kinyitni majd, léphetünk be, akár akarja az Idő, akár nem; vagyunk kíváncsiak, várakozók, vágyakozók, vagyunk olyan semmifélék; jó így... Vagy rossz? Lehet, netán-tán...
"Bökök, szúrok, mindenkire figyelek, amúgy ön hozott kicsi vizeletet?" (Akárki, szívemen egy szalámi!)
Nna! Mindegy, lényeg az ajtó! Kell benyitni oda! ("Bökök, szúrok, mindenkire figyelek, amúgy ön hozott kicsi vizeletet?")
Mert be kell nyitni oda! Ajtón túl van összes évszak, minden Időben: rügybe szerelmesedő tavasz, szegény, ártatlan, semmit se sejtő, árva rügyecskék; jön ám tavaszi fagy; gazdák füstölnek gyümölcseseikben... volt régebben, hogy füstölnek ezerrel, mindegy, sikerült, vagy nem, mindenesetre, volt azér' nemtom milyen sorszámú, milyen csatornájú, semmi TV-be - nem reklám helye - mindenféle show műsor, de az Idő tartott gyümölcsérlelő nyárig; érett be cseresznye, még késő tavasszal, aztán meg ínyed próbáló meggy!, -lehet, kukacostul, de, kit zavar - mindegy, úgyis nyár (!) maradt a termésből, ami maradt, vetkőzhetünk gatyára, nem kell szégyenkeznünk pocakunk miatt, bámulhatjuk, mi öreg magunk, ahogy csobbanunk tó hűs vizébe - érkezett meg a víziló csapat - mindegy, élvezzük a vizet, csobbanunk, fröcskölünk életet, kopogtatunk be ajtónkon, van nem jó, ha nem vár ott senki, "bökök, szúrok, mindenkire figyelek, amúgy ön hozott kicsi vizeletet?" , nyáridő, vernek júniusi jegek végig életet, érni vágyókat, üti vágja cafrangossá érni vágyó, ízletes gyönyörűket gazda meg dob fejszét udvarra, nem ezt az Időt akarta, bámulja édeseit védeni próbáló, hozzájuk simuló leveleket, nádat hajlít tövig zivatar, pottyannak ki rigófiókák fészkekből, fuldokolnak, szeretnének életet, aztán meg lesz, jön szivárvány, gyönyörű, próbálja jóvátenni a jóvátehetetlent, mosolyog, kér bocsánatot mindenért, mi meg csak kopogtatunk nyárba, várunk, várakozunk... Nna! Mindegy, lényeg az ajtó! Kell benyitni oda! ("Bökök, szúrok, mindenkire figyelek, amúgy ön hozott kicsi vizeletet?")
Úgyis lesz ősz, levélhullató, dióverő, mindent összekeverő, nyikorgós ajtót benyitó, fázós, amoly vágyakozó, szomorkodó... És, nagyon sajnálom...
"Bökök, szúrok, mindenkire figyelek, amúgy ön hozott vizeletet?" (Akárki, szívemen egy szalámi!)

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5690
Időpont: 2019-02-12 21:08:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia túlparti!

Egy nyugdíjas élete görbe tükörben? Valahogy tényleg így néz ki ebben a mai tótágast állt világban. Meg az Idő, az az átkozott idő, ami elinalt úgy, hogy észre sem vettük...
Hmm, nagyon valószerű amit írsz, vigye el a kánya. :)
Tetszett morgolódásod... :)

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Soroló címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Egyenlő súly című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egyenlő súly címmel

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/3 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Gazdátlan csend című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/2 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csak illúzió 3/1 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Majd ha című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Zsuga Zsiga kalandja 5. rész című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Óh, te költészet! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Tavasz jele című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)