HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 21 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51254 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Finta Kata Feltöltés dátuma: 2019-02-18
5. Novellák, történetek, gondolatok, életemből merítveIma lelki békességért (2012. november 13) Lelkem háborog a bántalmakért, szivem fáj védtelen fiamért, mert vele úgy elbánt egy gonosz némber: 'mit a kutyájával sem tesz igaz ember. Kegyetlenségét hasonló módon megtorolnám, amit tett, ugyanazt kapja meg, - ha van egyáltalán lelke - fájjon neki is, tudja meg, mit művelt egy magatehetetlen emberrel! * Ó, milyen jó lenne, ha bánatomban, egekig érő segély-kiáltásaim helyett, leborulnék előtted Istenem! Szeretném érteni, miért kell nekem más gonoszságát eltűrnöm? Tudom, megbocsátani kellene, de nekem csak az jár eszembe,' hogy aki ellenünk ilyen nagyot vétett, kapja duplán vissza azt, a fájdalomért! Szenvedek, mert fáj nagyon, amit tett, hiszen gonoszsága nem csak nekem, de gyermekem élete nyugalmát vette el! * Uram, kérlek, bocsáss meg, tudom, vétettem ellened! Bocsánatod nélkül nyugalmam nem lelem. Kérlek, igazítsd el védtelen sorsát gyermekemnek és fogjad mindig szorosan a kezem, mint tetted eddigi életemben; adj erőt most is, hogy mit rám mértél, ha nem is türelemmel, de elviseljem. ZAVAROS ÁLOMRA ÉBREDTEM 1947.11-12 ÉJSZAKA zavaros, rémes álmot láttam. Talán azért, mert kicsit később vacsoráztunk? "Hekus Döncivel" és Gyurkával egy hegyről lefelé jövet, a bokrok közül gyanús alakok lestek ránk, el akartak fogni minket. Visszafordultunk, próbáltunk menekülni. A vőlegényem elől szaladt, én nem bírtam, csak a kezemet nyújtottam feléje, de nem várt meg. Később egy kertben találtuk magunkat, őt megint verték, de én nem tudtam rajta segíteni. Ez az álom talán azt vetítette elénk, hogy nem vagyunk egymáshoz valók. (Sajnos, bevált!) Utána egy sovány, csapzott kiscicát kínoztam (én, a nagy állatbarát!), mintha mindennek az lett volna az oka. Aztán megsajnáltam, lefektettem, és simogatni kezdtem. Mindez olyan zavaros, érthetetlen, és nagyon kellemetlen volt, örültem, hogy már hajnali ötkor fölébredtem. (Hekus Dönci Marosvásárhelyről ismerős diák, aki sérült lába miatt egylovas kocsival közlekedett az iskolába is azzal járt, de nem abba az iskolába, ahol én, csak baráti ismeretség volt köztünk. Furcsa, hogy most ennyi év után álmomban találkoztam vele.) **-.-** Sérültek sorsa... (megtörtént) Gondolkodom sorsokon... (2012. június 26) Sérült-rokkant ül magában, sötét, bezárt, szűk szobában. Vajon miért büntetik? - amiről ő nem tehet! Éheztetik, fáj a gyomra, meddig tartják ott, ki tudja? Szabadságát ki hozza? Zártságát titokba' tartva rideg szobába bezárták, 'hol nagyon érzi árvaságát. Gyomra korog, szeme könnyes, nem evett, most nagyon éhes. Jóemberek társasága kellene, vigyázzon rája... Megbüntetik szívtelenül, s most hideg szobában ül. Ki tehetne az ellen, (hogy) született betegen? Ki gondoskodik most róla, mint kiskorában anyuka! Édesanyja sem vigyázza, nincs ereje gondozásra. Otthon könnyei hullanak fájdalmai el nem múlnak. De eljő az a pillanat, fia innen szabadulhat. a Jóisten majd rátekint úgy vigyázna rá megint, mint kisgyermekkorában, mamája meleg szobájában.' Gondozóit Isten ostora rút vétkeikért megtorolja, szenvedésért elégtétel jár! Zárkában ülnek nemsokára, akik vele rosszat tettek. Bűnbánatra lesz idejük, tetteikért megbűnhődnek, hogy el ne feledjék sosem: a Jóisten nem bottal ver! Buday Attila festményei láthatók lányom nappali szobájában. *-* Szivárvány (Prózavers, kislány koromban írtam; idézet naplómból) Úrnapját ünnepeljük. Szörnyű zivatar tört ki, csak úgy dörög az Ég, villámok cikáznak köröskörül, zeng és félelmetes. Ilyenkor irgalmatlan a természet ereje. Amikor elcsendesedett a vihar, elővettem a könyvemet, címe: A Természet csodái, ma már befejezem. Mindig csodálom a természetet. A mai eseményeket is, azt, hogy az egész világmindenségben mi emberek milyen icipici porszemek vagyunk! És mégis - milyen nagyok lehetünk! Most kezdem érezni, milyen rövid az élet. Állandóan azon töröm a fejem, mi lesz belőlem? Szeretnék iparművész lenni (Nemsokára jött a második világháború, ezért nem sikerült.) De ebben a megnyomorodott helyzetben lehet-e ilyenre gondolni? Elképzeltem, hogy beálljak-e apácának? Nem, erről már letettem. Sok minden szeretnék lenni. De ehhez rövid az élet. Mihez kezdjek? Mi lesz velem? Elhessegetem magamtól a gondolatokat azzal, hogy majd eldönthetem érettségi után. Ilyen gondolatokba merülve látom, hogy odakint kiderült az Ég, kisütött a Nap és az udvaron túl, a friss esőtől csillogó zöld mező felett gyönyörű szivárvány ragyog, mintha benne a szép magyar színek: a piros-fehér-zöld - különösen megerősödött volna... A fákon, bokrokon megvillanó esőcseppek csillognak a ragyogó napsütésben. Egyszerre elmúltak a kellemetlen gondjaim, mindjárt jókedvre derültem... Ó, be szép ez a világ! **--*--** Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
túlparti bejegyzést írt a(z) Macska-mese című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Fény és árnyék című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Beavatás című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz sailor alkotást töltött fel utunk kószáló álmodozás címmel a várólistára Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Üzennek éveink című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Alkonyat című alkotáshoz black eagle alkotást töltött fel Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 71. címmel sailor bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Fogatlan Ferkó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |