HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1862

Írás összesen: 48114

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Jártó Róza
2019-04-21 18:59:58

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: HorvajaFeltöltés dátuma: 2019-04-10

A baleset

Nem akarta megbántani a lányt. Elfordult, hogy ne lássa, ahogy a lány sírni kezd.
- Most mi bajod van? Miért sírsz? Nem mondtam semmi rosszat, de tudod, hogy nem bírom, ha érzékenykedsz.
- Nem tehetek róla. Tudod jól, hogy nekem mennyire fontos a biztonság. Megbeszéltük, hogy védekezünk.
- Jó, hát nem sikerült. Tudod, nem olyan könnyű.
- Én nem azért szedem a gyógyszert, mert élvezem a mellékhatásait, de tudod jól, hogy ez sem teljesen biztonságos.
- Azért nem olyan vészes. Eddig még semmi baj nem volt.
- Eddig.
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Terhes vagyok. - mondta a lány, és közelebb húzódott a férfihoz.
Gábor megfordult, és a lány szemébe nézett.
- Mondd még egyszer!
- Gyerekünk lesz, Gábor.
Gábor azt hitte, Éva csak tréfál vele. Megbeszélték, hogy most nem jöhet a gyerek. Nem régen nevezték ki, a karrierje miatt semmiképpen nem akart kötöttséget. A család mindig fontos volt számára. Nehezen tudta elképzelni, hogy a munkája miatt lemondjon a gyerek életének erről az időszakáról, jelen akart lenni az első mosolynál, az első szó kimondásánál. Meglepte Éva érzelmi állapota.
- Megbeszéltük, hogy várunk még.
- Mit akarsz ezzel mondani, Gábor?
- Azt, hogy nem szülheted meg ezt a gyereket.
- Ugye, tréfálsz?
- Nem. Tudod, hogy amikor összeházasodtunk, ez volt az egyik feltétele a közös életünknek. Te befejezed az egyetemet, én pedig elfogadom a vezető pozíciót, amit felkínáltak nekem, és ami fontos lenne a karrierem szempontjából.
- Igen, Gábor, de ezt én most már másképpen látom.
- Feláldoznád a tanulmányaidat? Egészen jól ment eddig. És mit akarsz kezdeni az életeddel? Anya leszel?
- Értem én, hogy ez felborít mindent, de ha nem most, akkor mikor lesz gyerekünk? Nem lenne jó fiatalon családot vállalni? Egyáltalán, mikor lenne alkalmas? Szüljek negyvenévesen?
- Akkor miről? Az évek múlnak, Gábor. Egyszer csak észrevesszük, hogy magunkra maradtunk.
- Ma már a nők egy része, és egyre többen, csak később vállal gyereket. Meg kell alapozni az életet, nem lehet az elhatározásunkat egyik pillanatról a másikra megváltoztatni.
- Nem okollak, Gábor, de azt hiszem, nem érted a lényeget.
- Pedig teljesen tiszta a képlet, nem gondolod?
- Ha egy nő gyereket vár, akkor megváltozik az élete.
- Miért változna meg? Amikor beszéltünk erről, te voltál, aki ragaszkodtál ahhoz, hogy befejezd a tanulmányaidat. Ehhez én hozzájárulok, és nem kizárólag az anyagiakra gondolok. Az első évet sikeresen befejezted, jelesnél nem volt rosszabb jegyed. Tehetséges vagy, és nem kallódhatsz el. Éva, ha most abbahagyod az iskolát, többé már nem lesz alkalmad befejezni. Ezzel tisztában vagy?
- Igen. Végiggondoltam mindent.
- Nem úgy néz ki.
- Gábor, te túlságosan is racionális vagy. Most inkább érzelmi döntést kellene hoznod.
- Problémát jelent elvetetni?
- Nem. Orvosi szempontból csak rutin. De nagyon megviselne engem, Gábor.
- Nem hiszem, hogy lenne más választásunk.
- Pedig, lehetne.
Gábor egész nap nem tudta kiverni a fejéből, amit Éva mondott. Megpróbálta összeszedni magát, és nem gondolni rá, de látta a lány arcán, hogy milyen nehezen szánja rá magát a műtétre. Amikor bement a kórházba, sokáig zokogott a búcsúzásnál. Gábornak egy fontos értekezlete volt, nem tudta elkísérni őt. Taxit hívott.
- Egy napig bent kell feküdni, de másnap, ha tudsz, gyere értem. Gyenge leszek, nem árt, ha mellettem vagy.
- Nem haragszol, hogy nem megyek most veled?
- Nem, persze, hogy nem. Tudom, ez a megbeszélés fontos neked.
- Szeretlek. - mondta férfi, és neki is eleredtek a könnyei. - Hidd el, nehéz nekem is, de most jó döntést hoztunk.
- Nem tudom, Gábor. Én nem így gondolom. Én is szeretlek, tudhatod.

Az értekezleten nem tudott figyelni. Egy fejlesztési beruházásról kellett dönteni, de képtelen volt összeszedni magát. Időt kért, még át kell néznie néhány szerződést, több információra van szüksége. Ezzel időt nyert. Ahogy kiment a tárgyalóból, felhívta Évát, de a lány nem válaszolt, nem vette fel a telefont. Furcsa gondolatok kavarogtak a fejében. Lehet, hogy rosszul döntött? Talán már késő. Leszaladt a parkolóba, beszállt az autójába, és sietősen elindult a kórház felé. Egyre csak Éva meggyötört arca jelent meg előtte. Soha nem akart fájdalmat okozni a lánynak. Mindig ő volt a határozottabb, megfontoltan döntött, de most kétségei támadtak. Nem vette észre a lámpát, amely közben pirosra váltott, amikor beért a kereszteződésbe. A kamion már nem tudott megállni. Az ütközésnél elvesztette az eszméletét.

Hat hónapig volt kómában. Amikor kinyitotta a szemét, Évát látta egy újszülöttel a karjában. Az orvosok tették a dolgukat, de ő nem tudta levenni a szemét a lányról és a gyerekről.
- Nem tudtam megtenni. - mondta Éva elcsukló hangon. Eleredtek a könnyei, de közben mosolygott.

Budapest, 2019. március

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
108
Időpont: 2019-04-19 16:47:45

válasz Finta Kata (2019-04-19 12:42:25) üzenetére
Kedves Kata!
A kulcskérdés mindig az, tudunk-e szakítani a konvenciókkal, megértjük-e, hogy férfi és nő csak egyenrangú félként élhet boldog párkapcsolatban. A döntések együtt születnek. Itt a nő képes volt rá, és hogy ne legyen banális a történet, kellett egy kis idő, hogy a férfi is ráébredjen, nem dönthet a a párja helyett. Már az elhatározás megvolt, de a baleset megakadályozta, hogy eljusson a kórházba.
Szerintem, ilyen "apró" csodákból áll az élet.

Szeretettel,
Janó
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12394
Időpont: 2019-04-19 12:42:25

Kedves Janó!
A gondosan, szépen megírt történeted nem egyedi, sajnos, nagyon sokszor
előfordult, de általában mindenkinek gondokat okoz. Hiába, ez most - sajnos -
természetes, korábban csak ritka eset volt. Mégis az a legjobb, ha azok, akik
komolyan akarnak házasodni, előbb jöjjön a lakodalom, s utána a család, s akik
szeretnék, a gyermekeik.
Jelen esetben is nem gondoltak rá, mert ha úgy is döntenek, lehet, hogy nem
az történik, és a nőknél nagyobb gond és fájdalom, ha az első gyermekük nem
születhet meg. S vannak férfiak, akik a nő gondjait, fájdalmát semmibe veszik.
Szépen tártad elénk a történetet.
Üdvözlettel: Kata

meg.
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
108
Időpont: 2019-04-12 13:05:22

válasz inyezsevokidli (2019-04-12 08:41:45) üzenetére
Köszönöm szépen, kedves Ildikó!
Örülök, hogy tetszett.

Üdvözlettel,
Janó
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1431
Időpont: 2019-04-12 08:41:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mondom, beleolvasok, aztán választok verset.

Megkönnyeztem!

Nagyon szép történet!

Gratulálok hozzá!

Üdv, Ildikó
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
108
Időpont: 2019-04-10 19:44:39

válasz Bödön (2019-04-10 17:36:34) üzenetére
Kedves Bödön!
Valójában soha nem lehet tudni a jövőt, mert ahogy mondod, az Úr útjai kifürkészhetetlenek. Mivel én ateista vagyok, úgy fogalmaznék, hogy a leggondosabb tervezést is romba dönthetik a véletlenek. Persze, nem hiszek a véletlenekben, mindennek megvan a maga szükséges, és elegendő oka. A történet viszont, megtörtént eseten alapul. Köszönöm kedves szavaidat!

Szeretettel,
Janó
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8331
Időpont: 2019-04-10 17:36:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Janó! Lehet, h nem is volt baleset? A lány (fiatalasszony) úgy tűnik, nem bánja. De a srác, nagyon is, hiszen megbeszélték! Ismert szitu, hány ilyen van! ??? Aztán, ahogy sokszor közbelép a sors, vagy ki tudja, a Gondviselés. Mire az ifjú férj szerencsésen túlélve, felébred, ott a baba. A lány a szíve szerint döntött! Erre mondják, az egész esetre: Isten útjai kifürkészhetetlenek! Nagyon jó lett! Üdv: én

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az ember fia című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A Locsoló(k)nak... című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Születés című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az ember fia című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tavaszi pillanatok című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Születés című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ékkövek címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) A világ tetején című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Locsolóversek című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Locsolóversek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Az édenkert után című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Ti poéta lelkek! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)