HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48426

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: Poós GergelyFeltöltés dátuma: 2019-05-18

Káin megölte Ábelt

Szemlélet és valóság

Nekem pedig a lélek felébresztésének lehetőségéről kell beszélnem. Mi mást is tehetnék? Az elmúlt években igen nagy krízist éltem meg, de most ismét foglalkoznom kell ezzel. Megváltozott minden, de egy dolog biztosan nem változott, még akkor sem, ha nem egyszer azt gondoltam, én nem veszek többé íróeszközt a kezembe. Többször kérdeztem magamtól: minek, kinek? Nem érdemes. De lassan felismerem, hogy mégiscsak segíteni kell. Tudom, az írás ma erre nem a legmegfelelőbb eszköz, de kevesek mindig lesznek, akiknek fontos a kimondott szó. Hiszen a világ is így lett teremtve. Ma sem a médiába, sem az első vonalba nem való, amit én csinálok.
Azt is megértettem, hogy a saját életemtől, kudarcaimtól, problémáimtól, igen nagy lelki és szellemi nehézségeimtől függetlenül kell ezt tennem. Mindenki hamis, aki élete példájával nem teszi azt, amit mond. Ezzel teljesen egyetértek. Mégis, mindezt, saját önvilágom kudarcait, nekem több okból is mégiscsak félre kell tennem. Ez az én harcom, s lehet, hogy nem is tudom most még megharcolni, amit szükséges lenne. De akkor sem lehet hallgatni. Pláne, ebben az időszakban nem.
A kimondott szóról beszéltem az előbb. Az emberek jó részének megtanították, hogy fecsegjen. Hangban, képben, posztban, mozdulatban, attrakciókban és sok egyéb másféle módon. Kezünkbe adtak különféle önkifejezést elősegítő eszközöket és megtanították, sőt trendivé, követendővé tették, hogy ezerféleképpen fejezze ki önmagát. A világban tehát nem folyik más, mint mindenki részéről egy összességében megszámolhatatlan mennyiségű önkifejezésre való törekvés. Ami még persze egyáltalán nem lenne baj. Miért is lenne?
A baj az, hogy gondolatok és önkifejezések hatalmas, ellenőrizhetetlen káosza jön létre, s hogy a káosznak a legfőbb értéke, a teljes értéknélküliség. Ez egyrészt az erkölcsnélküli - és intézményesített - emberi társadalom belső világának leképezését, másrészt a transzcendenciára való nyitottság lényegében teljes hiányát mutatja.
Mindezzel az értékek, és legfőképp az erkölcsösség devalvációját érték, s nem titkoltan ez is volt a globális cél. Jöhet - válogatás nélkül - minden, a lényeg, hogy fejezd ki önmagad! A gond csak az, hogy így 7,5 milliárd álprófétát gyártottak, akiknek morális értékrendjük, transzcendenciára való nyitottságuk semmilyen módon tetten nem érhető.
Az önkifejezésnek ez a hallatlan méretű és elsősorban a tömegek körében elterjedt formája azonban lepel csupán, amivel elfedik a globális viszonyrendszer álságos eszméit. Tömeghipnózis és az igazi értékek megsemmisítése folyik, mégpedig jól érthető okokból.
Valami dereng még, de mindent elront valami, ami az egész instrumentumot megfertőzi...
Mert voltaképp mi a legfőbb "érték", amit Káin óta az emberiség javarésze a másik kárán megtanult? Hogy is van ez? Káin megölte Ábelt. Sokat mondó mitológiai kép. Káin megölte Ábelt, a testvérét, hogy előbbre jusson. A másik ártatlan volt, s azt hitte Káin, ő csak akkor élhet, ha a másikat elpusztítja. Akarom mondani, annulálja, legyőzi, kifosztja, leigázza, elnémítja. Ez a mai társadalmi és gazdasági rendszer alapja. Az eszmeiség milliárdokat fertőzött meg. A "másokból élni", a "másokon való élősködés", a "siker mások kudarca árán" való szemlélet világméretű járványát éljük. Ez a mai pénzkultúra alapja.
De a káini eszmeiség (nevezzük mostantól így, de egyébként bárhogy nevezhetnénk) mentén lehetett létrehozni ókori birodalmakat, leigázni kontinenseket, kifosztani népeket, létrehozni gyarmatokat, kiirtani igaz - a káini szemléleten változtatni próbáló - vallásokat.
A káini eszmeiség következménye a pénzügyi világuralmi rendszer, s az a fajta szellemi hatalom, mely arra neveli gyerekkortól az embert, hogy a jelenségeken, az emberiség szellemi, lelki és történeti folyamatain el ne gondolkozzon. Tanulj és ne gondolkozz - oktatják ma minden órán az iskolarendszerünkben.
A hasznos morálisan jó - hirdeti Káin.
De, hogy igazán ne értsük, mi folyik itt, a káini modellt a tömegekkel elfogadtattuk, piedesztálra emeltük, széles körben sajátjaként tiszteli minden ember, hogy végül fel se merüljön, hogy ez a modell a szellemi, lelki és testi gyilkosságra alapul.
Erről nem lehet hallgatni. A farkasok megeszik a bárányokat, aztán nekimennek egymásnak is, a végén egy marad, aki legvégül győzedelmeskedik mind felett. S csak miután ez a farkas is szétnéz maga körül, akkor jön rá: ő is halálra van ítélve.
Hallgatást vállalni pedig azért nem lehet, azért nem akarnak sokan, mert más út is van, olyan, ami nem a kifosztásra, a sikerre, a győztes-vesztes párharcra, a gazdasági eredményekre épít. A másik szemlélet egyfajta szolgálat, olyasmi, aminek transzcendentális gyökerei vannak. Majd látjuk, miért.
Most a bárányok leöléséért folyik az utolsó küzdelem - a bárányok pedig mint tudjuk nem védekeznek, ez nem is tisztjük, nem is sajátjuk, nem fér össze az értékrendjükkel, mindent eltűrnek, mindent elhisznek, mindent remélnek, mindent elviselnek (a Szeretethimnusz részlete)- s ha ez sikerül, egymásnak eshetnek a farkasok, hogy a lehető legnagyobb erőszakba torkolljék a verseny.
Ma a világ lelkiismeretének végleges kiirtása van napirenden, hogy mindent elborítson most már tényleg a káini metódus. S ez aztán, mindent lehetővé tesz. Ezzel végső sikerre lehet vinni az ősi harcot.
A világ lelkiismerete... Nemcsak az egyes embernek, ennek a földi világnak is van lelkiismerete, ami arra hivatott, hogy a nemzetek szívén őrködjék, rámutasson a hibákra, de egyben el is szenvedje a világ gonoszságait. A népeknek sajátos feladatuk van. Mindegyiknek a magáé.
Az állítólagos kiválasztott nép (és testvérnépe) - ebben hatalmasat tévedve - a káini modellt erőszakolta a világra, mert ebből a szemléletből született és táplálkozott. Cinikus módon elhitette önmagával és másokkal is, hogy ő a kiválasztott. Ezért a káini szemléletét tette az egyedüli üdvös eszmévé, így tört világuralomra. De ma már tudjuk, hamis tévhit és szándékos tévtanitás, hogy akár egyénileg, akár a nemzeteket tekintve, lenne kiválasztott. Isten ugyanis nem részlehajló. Sötét és nagyon súlyos hiba tehát, hogy a káini szemlélet ma abszolút uralkodó a világban.
Ezért baj az, hogy a krisztusi igaz kereszténységre a 400-as években rácsatolták a judaizmust, s ezzel hamar kisajátították önmaguk számára Krisztust és tanítását. Arról nem is beszélve, hogy módszeresen átírták az újszövetséget, s az egyházból - a szeretetközösségből - éppolyan pökhendi vallást csináltak, mint az Krisztus születése előtt a judeizmus volt. Tulajdonképpen a jézusi szeretetszemlélet volt a káini modell legnagyobb ellensége. Ezért kellett ügyesen, többször is, átírni az evangéliumot, összemosni az ószövetséggel, aztán módszeresen szétszaggatni, megreformálni, érthetetlenné, ellentmondásossá tenni. Hogy végül is egyre kevesebben hallgassanak rá.
"Fehérre meszelt sírok vagytok"... Mondta Krisztus a rabbiknak, s mondaná ma is az egyháznak, aki összemosta a szeretetközösséget a káini eszmével.
"Hiszen, mi magunk tudjuk csak, mi az igazság, mi mondhatjuk hát meg, hogyan lehet gondolkozni bármiről is, mi vagyunk a letéteményesei a zsidó keresztény vallásnak", mondja pedig a mai egyház, s aki nem így gondolja az eretnek, hamis tanító... stb. Ismerős ugye? Krisztus vajon ma mit gondolna erről?
Hogyan kapcsolódhat rá a judaizmus az eredeti őskereszténységhez, ha minden tekintetben 180 fokban különbözik tőle? Költői kérdés, ugye? Az, hogy szándékosan történt, még érthető. S, hogy tűrik a keresztények, legfeljebb azért van, mert a valódi kereszténység befogadó jellegű, szemben a szemita népek kirekesztő vallásaival (lásd judeizmus és iszlám).
A káini szemléletet, a szemita vallások előtérbe helyezésével, vallásos köntösbe öltöztetik, annak széles körű morális elfogadtatása érdekében.
A krisztusi modellt ezért kellett oly módon, látszólag észrevehetetlenük átírni, átformálni, hogy a képbe beleilleszkedjék. Nem sikerült tökéletesen, de a mai egyház a káini szemlélet letéteményesei közé tartozik. Két urat szolgálnak, s tanításaikban égbe kiálltó és fel nem oldható ellentmondásokkal küszködnek. Krisztus vallása, a szeretetközösség, áldozatot hozó, befogadó, sőt önmagát feláldozó vallás, ám a káini eszme ide is befurakodott, hogy összemossa a két szemléletet, s végül ő kerüljön ki győztesen.
A káini eszmei uralom milliárdokat fertőzött meg. S a legnagyobb baj, hogy a rendszer alapvetően a pénzügyi uralom működtetője és - most közhely következik - mivel mindenki pénzből él, milliárdok gondolják azt, hogy ez rendben van így. A káini modell tehát az ember alapvető sajátja. E szemlélet évezredek alatt bekúszott és beágyazódott a társadalomba, az emberek gondolkodósmódjába, közben pedig épp ettől az egyetlen fától nem látjuk az erdőt.
A káini rendszer teoretikusai pedig beadják az emberiségnek, hogy az állatvilág is így működik, úgyhogy a "mi" társadalmi és gazdasági rendszerünk is megfelelő. Azt sugallják, nem emberek vagyunk, hanem - akár az állatok - hozzájuk hasonló biokémiai lények, akiknek a természeti körülményeik épp olyanok, mint az állatokénak, s így mi csupán ugyanazt tesszük, mint az állatvilág képviselői. Milliárdoknak adják be, hogy ez egy alapvetés.
Hulljon a gyengébb, hulljon a férgese, aki nem elég jó Káin, az dögöljön meg. Aki nem jól szolgál, dögöljön meg. Az ezt vallók, mindezt nyíltan vállalják, be is mondják néha a televízióban. Mi pedig bólogatunk rá.
A hiba csak ott van, hogy az állatok kényszerből ölnek, s csak akkor, ha kell (a növényevők legfeljebb védekeznek), mi pedig mohóságból lehetetlenítjük el egymás életét. Közel sem lehet egy lapon említeni a kettőt, olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Értsük meg jól. A káini modell kizárja azt, hogy ne a másik kárára történjenek a dolgok. Sokak a hierarchiára hivatkoznak, de már szóhasználatukban is hamiskodnak a kifejezésekkel, mert a hierarchia szó nem ezt jelenti. Az ő hamis hierarchiájuk a káini szemlélet maga: uralkodni másokon, fölötte állni a másiknak, kiszolgáltatottá tenni egyik embert a másiknak, az alsóbb néprétegeket a hatalomba lévők uralmára adni. S így is tesznek.
Ha nem jól szolgálsz, ha nem jól gondolkodsz, ha nem vagy elég megbízható és hűséges, akkor alább taszítunk, ellehetetlenítünk, kirúgunk, megfosztunk mindentől, ami az élethez kell. Ez a mai szemlélet valamennyi cégnél, vállalatnál, a közigazgatásban, a politikában, a kultúrában, a sportban, mindenben, mert a káini modell az élet minden területét kisajátítja magának.
S mindazok, akik tudják, hogy a világ helytelenül cselekszik, nem szólnak, nem mernek szólni, nem állnak ki az igazság mellett, mert a megélhetésük attól függ, hogy megfelelően szolgálják-e a káini rendszert. Ezért szakadnak szét a társadalmak, ezért van éhínség és nyomor a földön, ezért írtjuk ki az őserdőket, szennyezzük a levegőt és vizeinket, ezért éljük fel a Föld geológiai és környezeti adottságait. A haszonleső Káinok nem tűrik az ellentmondást, ha nem jól szolgálsz - mondják - éhen halsz.
A hierarchia (szent uralom) szó eredetileg azt jelenti: minél több ember sorsát tartom a kezemben, annál jobban szolgálom őket: minden eszközömmel, lehetőségemmel, erőmmel, tudásommal az ő életükért vagyok. Aki tehát tehetségesebb, jobb képességű, jobb helyzetben van, netovább jobb helyre születik, azon munkálkodik, hogy minden lehetőségével mások szellemi-lelki-testi gyarapítását elősegítse (egyiket sem előtérbe helyezve). Látjuk majd, ez a szemlélet a transzcendentálisból fakad, belőle érthető meg. Az "az élet egymásért teremtetett" gondolata egykoron nemzetek sajátja (is) volt. Nemzetek - melyek sokezerévig virágoztak - működtek így, akiknek nevét ma elhallgatják, az eszmeiségüket megsemmisítik, lebombázzák, vagy tudásukat, szellemi kincseiket más népekkel és kultúrákkal mossák el.
A káini hierarchia tehát a kiszolgáltatott még kiszolgáltatottabbá, a szegényt még szegényebbé, az ellehetetlenülőt még inkább azzá teszi. Itt, aki rosszabb helyzetbe kerül, élete egyre inkább rosszabbra fordul. Kérdezzem tehát a káini modell hatalomban lévőitől: jól van ez így?
Tudjuk jól: a káini hierarchia trónjaiban a legnagyobb gazemberek ülnek. Azok, akiknek a haszon az első számú érték.
Az igaz - "a másokért való élet" - hierarchiában - most már kitalálhatjuk - a legnagyobb áldozatot hozó entitás maga a mindenben látensen és immanensen jelen lévő Isten. Ő a leginkább kiszolgáltatott, a legnagyobb terhet mégis ő veszi magára. Ő élteti a világot. Ő a mindent éltető szeretet. Itt tehát a hierarchia épp fordított sorrendű, mint a káini uralom esetén.
A krisztusi szeretetvallásban, Isten trónjában nem ül senki, maga Isten sem.
Egyébként - jegyzem meg - a hagyományos családmodell így működik: a szülők gyermekeikért élnek, önmaguk élete másodlagossá válik. Így működött a magyar család, a magyar falu, a magyar nemzet is. Aztán jöttek a kereskedők, a manufaktúrák és a bankok, és az évszázadok alatt elhitették velünk, hogy a káini rendszer, a helyes viszonyrendszer.
Fékek és ellensúlyok a káini modell megállítására legfeljebb a természeti jelenségek lehetnek. A káini szemlélet nem csak az emberiséget pusztítja el, hanem a bolygó ökoszisztémáját, hiszen a káini szemlélet végül mindent elpusztít. Ezek a fékek és ellensúlyok bár működnek, de a mohóság erősebb, nagyobb és maradandóbb, mint a bolygó tűrőképessége.
Tömegek pusztulnak majd el az élelemért, az ivóvízért és a lakhatásért folyó háborúban. A farkasok túlélik, ezt előre biztosítják maguknak, jövőbeni életterüket már most megpróbálják bebiztosítani. Természetesen hatalmas háborúk és élelmiszerhiány várható, érthető módon tömegek fognak egymás ellen menni, mert az éhség és a szomjúság nagy úr. Ám a cél éppen ez, hogy azok a kevesek maradjanak meg, akik jelenleg is a káini rendszer legnagyobb élvezői.
Transzcendenciára való nyitottságból adódhat a másik modell, a másik szemlélet, a másik út, az amelyiken végül nem indult el az emberiség, mert nem ezt választotta. Bár sokáig a "versenyzett" a transzcendenciából fakadó, s azon alapuló modell, a káini modellel, mégsem tudták tökéletesen elpusztítani. Egyénileg sem, társadalmilag sem. Sőt még a nemzetek körében sem. Vannak ugyanis nemzetek, melyek a szeretetközösségen alapuló szemlélet letéteményesei és apostolai. Ezeknek a nemzeteknek a léte igen labilis, ugyanis a káini modell nem engedi meg a máshogy gondolkodást.
Nyilván szűkül a kör. Nyilvánvaló, hogy egyre többek válnak a pénzügyi és hatalmi rendszer áldozatává, akár milyen társadalmi réteghez is tartoznak. Ugyanis nyertes legfeljebb egy lehet (az utolsó farkas), éppen ezért folyik ekkora harc.
Nem lehet két urat szolgálni. Egyik kizárja a másikat. Ez teljesen világos. Nem lehet mindkét modellt egyidejűleg alkalmazni. Sem kicsiben, sem nagyban.
Lehetetlen a farkasok ellen harcolni. Nem is kell. A nagy Káinok nyilván most is, mint mindig győzni fognak a kicsik és ártatlanok ellen. Az, hogy kevesek szemlélete változik-e, nyilván tudjuk, hogy nem. Azt viszont tudnunk kell, hogy az úgynevezett tömegeknek lenne más útjuk, lehetne más megoldásuk. Ahogyan láttuk, káini modellel nem lehet az emberiséget megmenteni. Azzal csak káoszt és erőszakot lehet előállítani. Szemléletmód váltás szükséges, mielőtt felfaljuk és kizsákmányoljuk egymást és a világot.
A legnagyobb baj, az, hogy egyenlőre nem tudni, hogy a tömegek hogyan, milyen módon, milyen gyakorlati lépésekkel ugorhatnak ki a káini modellből. Az ugyanis úgy van konstruálva, hogy aki megpróbál kiszakadni belőle, az óhatatlanul és a szó szoros értelemben éhen hal.
Szükséges tehát egy párhuzamos rendszer felépítése, hogy túlélést lehessen biztosítani mindazoknak, akik az életet nem felélni, hanem csupán élni szeretnék.

2019. 05. 18.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2019-05-19 17:38:19

Szia! Káini eszme, k.-i rendszer. Sztem: gyakorlat. Végül ne feledjük, mindannyian Káin leszármazottai vagyunk. Vagy legalább is nagyrészt, feltételezve, h volt több gyerek is. (Volt) Volt tehát kitől örökölni, de mi is kellettünk hozzá, önző, mohó, gyilkolászni kész, uralkodni vágyó emberek. A judaizmus (zsidó vallás) és a keresztény hit alapjaiban tér el egymástól, bár egy tőről fakad. Előbbi nem hiszi el, h Krisztus személyében a Megváltó, a messiás eljött már és köztünk élt, értünk halt, utóbbi viszont tudja,(?) h így történt. Zsidó-keresztény értékekről tehát balgaság beszélni (a TV-ben is) Egyiknek is más az "érték" s a másiknak is. Mint az is (prédikátor a TV-ből), h Isten nem jelképesen, hanem valóságban fogja visszaállítani Dávid királyságát, vagyis a kiválasztott nép uralmát. Zavaros. Vagy nem is az. Csak...egyensúlyozó. (Hiszen pénzről, sok pénzről van szó. Mindkét oldalt ki kell szolgálni.) Cikked végső megállapításával egyetértek, de nem tudom, hogy lehetne? Üdv: én

Legutóbb történt

Bálint István bejegyzést írt a(z) Gyónás című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel háborús anzix címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A harmonika címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy villanás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A pokolban című alkotáshoz

Thuan alkotást töltött fel A pokolban címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)