HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48416

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: hundidoFeltöltés dátuma: 2019-05-22

A varázshangszer

Hol volt, hol nem, élt egyszer egy király és a felesége. Született egy leánykájuk, aki az Adine nevet kapta. A lány tündérkeresztanyja odalépett a bölcsőhöz és így szólt:
- Amikor lányotok betölti a tizenötödik évét, küldök neki egy varázshangszert. Aki meghallja annak a hangját, annak arcáról eltűnik a szomorúság, a bánat, boldogság költözik a szívébe. De vigyázzatok! Ezt, nem mindenki nézi majd jó szemmel! Ott van Kalamári a boszorka, aki azt kedveli, ha mindenki boldogtalan, szomorú. Ő, biztosan valamilyen csellel ártani akar majd. Kedves királykomám! Ezért, amikor Adine játszik a kertben a varázshangszeren, akkor a palota minden kapuját jól zárasd be kulccsal! Senkinek sem nyithatjátok ki! A lányodnak is tiltsd meg! Ha mégis megteszi, nagy bajba kerülhet! Azzal eltűnt.

Teltek az évek, a királyi pár boldogan élt. A lányuk, Adine nagylánnyá serdült, betöltötte a tizenötödik évét. Aznap meg is érkezett a varázshangszer, ami nem volt más, mint egy hárfa.
Adine hamar megtanult rajta játszani. Igaza lett a tündérkeresztanyjának! Aki meghallotta a hárfamuzsikát, annak szívébe boldogság költözött, elfeledte minden búját-baját. Sokan érkeztek a palota kapuja elé, csak hogy hallják a csodálatos, szívmelengető muzsikát. Amikor a királylány zenélt a kertben, a palota összes kapuját bezárták, a kulcsot pedig a kertész őrizte. A király a lányának nem említette, hogy mit is mondott születésekor a tündérkeresztanyja.

Egy nap, megjelent a hátsó kertkapunál egy legény. Hallgatta a zenét, dicsérte Adine ügyességét. Nap, mint nap eljött, és kedveskedett neki. Rózsákat dobott át a magas kerítésen.
- Óh, kedves Adine! A neved már tudom. Élvezem a csodás muzsikád, de nem láttalak még. Vajon olyan szép is vagy, mint amilyen ügyesen játszol a hangszereden? Hadd vessek rád legalább egy pillantást! Nyisd ki a kert kaput!- kérlelte az ifjú.
- Nem tehetem. Apám parancsba adta, hogy amikor a kertben játszom, minden kapu kulccsal legyen bezárva. A kulcs pedig a kertésznél van. Bár, nem tudom miért? - felelte a lány.
A fiú addig-addig járt a kerthez, s hízelgett, amikor Adine egyik nap így szólt:
- Jé, itt a kulcs a zárban, a kertész itt felejtette. Résnyire kinyitom, így megpillanthatod az orcámat. Igaz, hogy már én is nagyon kíváncsi vagyok rád!
Nyikordulva kinyílt a kapu. Egy jóképű legény kukkantott be a résen, majd hirtelen belépett. Megrázta magát és csúf boszorkánnyá változott. Nem volt ő más, mint Kalamári, a gonosz banya.
- No, Adine pórul jártál, mert nekem kertkaput nyitottál.
Macska szőre, patkány karma, zenédnek már nincs hatalma!
Aki hallja, sírjon rajta, mától légy te nagyon rusnya!
Azzal illa berek, nádak erek, hahotázva eltűnt.

A lány érezte, hogy az arcán, kezén ráncosodni kezd a bőr. Hej, bánta már, hogy a tiltás ellenére kinyitotta a kaput! Felrohant a szobájába. Amikor belenézett a tükörbe, elszörnyedve látta, hogy onnan egy ráncosképű csoroszlya néz rá vissza. Hol van már a szépsége! Zokogni kezdett. Ekkor lépett be az apja, aki csak a ruhájáról ismert fel a lányát.
- Jaj! Kinyitottad a kaput?! Beteljesült, amit keresztanyád mondott! Aztán elmesélte, miért is kellett zenélés közben a kapukat zárva tartani.
- Jaj, édesapám! Ha ezt előbb tudom...- zokogta a lánya.
- Most mit tegyünk? - kérdezte kétségbeesetten a király. Hívom tündérkeresztanyádat! Remélem, tud segíteni!
"Kedves tündérkeresztanya, nagy a király bánata!
Kalamári ármánykodott, a lányomra nagy bajt hozott.
Gyere gyorsan, nagyon várunk, hozd vissza a boldogságunk!"

Pár pillanat múlva meg is érkezett a tündér. Mikor meglátta a királykisasszonyt, nem is kellett semmit mondaniuk neki.
- Látom, nem tartottátok amire figyelmeztettelek - csóválta meg a fejét.
- Tudsz segíteni?- nézett rá esdeklően a király.
- Most az egyszer igen. Azonban csak a lányod mehet el a varázsvirágért.
Azzal belefuvintott a sípjába. Ott termett egy varjúféle madár.
- Ezt a madarat ma jól meg kell etetnetek parázzsal, amitől griffmadárrá változik. Holnap majd elrepíti Adinét a Patata-hegy csúcsára. Ott nyílik egy különleges virág, a tűzvarádics. Annak szárában lévő nedvvel kell bekenned magad lányom. Ettől eltűnnek a ráncaid, újra szép leszel. De jól vigyázz Adine! A hegycsúcsán mindig viharos erejű szél tombol! Ügyelj arra, hogy ki ne tépje a kezedből a virágot, mert legközelebb csak egy év múlva virágzik újra.
Megköszönték a segítséget, majd mindent úgy tettek, ahogy a tündér kérte. Adine felszerszámozta a griffmadarat, elbúcsúzott a szüleitől, és felült a hátára.

Sokáig repültek, mire megérkeztek a Patata-hegy csúcsára. Ott úgy fújt a szél, hogy a királylánynak erősen kellett kapaszkodnia a kantárba, ne hogy lezuhanjon. Nagy erőfeszítések árán sikerült leszakítania a virágot, és a szárában rejlő nedvet kipréselnie, majd az arcára, a kezére kennie. A madarat egy percre sem engedhette el, mert különben az erős szél lesodorta volna a szirtről. Érezte, hogy feszülni kezd a bőre. Felpattant a madár hátára és huss! Hazarepültek.

Otthon a királyi pár sírt örömében, mikor meglátták az újra teljes szépségében ragyogó leányukat. Nagy ünnepséget rendeztek, ahová meghívták lányuk keresztanyját is. Adine hárfamuzsikájával is megörvendeztette az egybegyűlteket. A vendégseregben volt egy királyfi, aki le nem vette a szemét a királylányról, egyből beleszeretett. Felkérte táncolni. A lánynak is megdobogtatta a szívét az ifjú! Onnantól kezdve, a királyfi nem eresztette el egy percre sem Adinét. Még azon az estén megkérte a kezét. A király áldását adta rájuk.
Hamarosan fergeteges lagzit csaptak, és máig is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Érdekel, hogy mi lett a gonosz Kalamárival? Elárulhatom! Amikor megtudta, hogy Adine megszerezte a varázsvirágot, és újra teljes szépségében tündököl, mérgében földhöz vágta magát, majd toporzékolt és a haját tépte. Tudta, hogy többé már nem árthat a királylánynak. Innentől kezdve zenéjével újra boldogságot adhat azoknak, akik hallgatják. Felpattant hát a seprűjére, és huss! elrepült messze, messze...



Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2019-06-01 18:18:04

válasz Kőműves Ida (2019-06-01 17:01:26) üzenetére
Kedves Ida!
Köszönöm, hogy elolvastad és örülök, hogy tetszett. Még javítgatom, a végéhez is nem rég írtam, hogy mi lett a banyával. üdv hundido
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5763
Időpont: 2019-06-01 17:01:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia hundido!

Ez igazán szép mese volt.
A boszorkák már csak ilyenek, irigylik a mások boldogságát. (Sok ilyet ismerek. :)
Most is nagyon jók és találóak a versek is. Így ötvözve még különlegesebb a zamata.

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2019-05-23 05:29:42

válasz Bödön (2019-05-22 08:14:06) üzenetére
Szia!
A boldogság mindenkinek való, csak sokan nem nézik jól a te vagy más boldogságát. Az irigyek, a rosszakarók. Nem kell bezárkózni, Adine is a kertben muzsikált, aki kint állta az hallhatta a zenéjét, s mint tudjuk a "zene az kell mert körülölel, ha van elég szív, a dal az csak így lesz szép!"
A boldogság tünékeny dolog, vigyáznunk kell-És persze milyen jó, hogy a mesékben van segítség és minden jóra fordul. Örülök, hogy elolvastad! Üdv hunddio
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2019-05-22 08:14:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia! Milyen szép és tanulságos mese! Szóval a boldogság nem való mindenkinek! ? Be kell vele zárkózni a négy fal közé, mert különben jön a gonosz boszorka, s mindent tönkre tesz, Szerencsére ebben a történetben a jó tündér segít. A való életben is sokszor így van ez, aki megérdemli (vagy lehet, hogy meg se érdemli) megkapja a maga édes kis tündérkéjét! Ez a meséd különösen tetszett!! Üdv: én

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 03. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 01. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 06. címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)