HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1865

Írás összesen: 48386

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / elbeszélés
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2019-05-28

Három lány 4.

Julkót egy heti piaci napon vitte be az apja szekérrel a szolnoki vasútállomásra. A vonatra váró, fejkendős asszonyok türelmesen ücsörögtek a nagy kosaraik között a váróban. Csöndesek voltak, mint a tojásokon gubbasztó kotlós. Korán volt még, alig virradt, meg hideg is volt a beszédhez. Gyanakodva pislogtak Julkóra. Vajon hova viszi az apja ezt a lányt?
Egy ismerős, öreg kofaasszony meg is szólította őket:
− Hová mennek, Sándor?
− Csak a jány megy. Pestre.
− Osztán egyedül? Nem fél, hogy eltéved?
− Van szája, majd kérdezősködik.
Az öregasszony a fejét csóválta. A lányhoz fordult.
− Gyere Julkó! Majd én útbaigazítalak. Legalább lesz, aki fel-le adogatja nekem a kosarakat.
A szép nagylány érzéketlenül állt köztük. Aki messziről nézte őket, nem tudta eldönteni, kihez is tartozik inkább, az öregasszonyhoz-e vagy a kucsmás-csizmás emberhez, akinek mogorva pillantásából nehéz volt kiolvasni, hogy haragszik, vagy csak bántja valami belülről.
A mozdony a néhány kocsijával becsühögött az állomásra, fehér gőzfelhőbe borítva mindent és mindenkit. A piacozó asszonyok felrebbentek, a nyelvük is megoldódott. Mind elsőnek akart volna felszállni. A kalauz nevetett:
− Nyugalom asszonyok, nyugalom! Maguk nélkül el sem indulna a vonat.
Julkó felsegítette Veronka asszony kosarait, búcsúzóul ránézett az apjára. A szája köszönésre mozdult, de hang nem jött ki a torkán.
Az öregasszony foglalta neki a helyet az ablak mellett. Szemben egy fiatalember ült, Veronka asszony ismerőse a karai tanyák egyikéről.
− Látod-e Ambrus fiam, micsoda szép kisjány ül itt mellettem? No, ösmerkedjetek hát meg!
− Balla Ambrus - mutatkozott be a legény.
− Nagy Julianna - mondta a lány, aztán az ablak felé fordult, mintha annyira érdekelte volna a késő őszi, sivár, alföldi táj. Egyszerűen nem volt kedve trafikálni senkivel. Fél füllel hallotta csak az öregasszony és a legény beszélgetését.
− Régen láttam Lajos bátyádat.
− Apámmal szántanak.
− Hát a nővéred, Rozika? Nem jár már piacozni?
− Mennyasszony már! A stafírungját készíti. Meg hogy anyám betegeskedik mostanában, ő a háziasszony.
− Oszt te meg hová mész?
− A leendő sógoromhoz, Szentendrére. Lenne ott egy állás, egy villában. Gondnoki. Azt megyek megnézni.
Julkó egy pillantást vetett a legényre. Milyen barna a keze-arca, a haja meg a szeme egész világos. Nem is látott még ilyen világos szemeket. Aztán újra elmerült a maga bánatában.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1096
Időpont: 2019-06-05 17:33:01

válasz black eagle (2019-06-04 20:38:39) üzenetére
Szerintem, fiatal korában, ha más környezetbe kerül, megváltozhat. A szüleit legfeljebb kötelességből látja el idős korukban, nem annyira szeretetből. De a saját lányát más környezetben már Julkó is másképp nevelte.
A valláskülönbség rengeteg ember életét megkeserítette. A nagy történelemben is, meg a kis családi életben is.
Kati
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1659
Időpont: 2019-06-04 20:38:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem értem én a gyermekét feláldozni kész szülői nyakasságot. (Nagyapám is ilyen volt, öt sem értettem. Neki is három lánya volt, egyiket sem szerette, mert az első gyermek, egy fiú, csecsemőkorában meghalt. Anyámék teljes érzelmi nélkülözésben nőttek fel.) Persze más világ két értelemben is, mint amit ismerek. Korban és kultúrában is. De az ember valahogy mindenkor és mindenhol ember.

Ezek a fiatalok, ha sikerült megérniük szüleik korát, vajon idősebb korukra ugyanígy megkeményedtek a sok érzelmi viszontagság között. Julkó már most is érzéketlen. Mit érezhet valaki, akit elküldenek a világ végi ismeretlenbe, azért, hogy ne lehessen boldog azzal, akit szeret? Buta, ostoba, felháborító dolog. És mégis, micsoda keresztényi komolyság palástja alatt. Na, ez a szomorú.

A vidék, a cselédsor egy dolog. A bigottság már egy másik.

Laca

Legutóbb történt

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Csak így, egyszerűen 05. címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel J. W. von Goethe: Rózsák, ti pompázók... címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 10. címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

MaryAnne bejegyzést írt a(z) Tengerparton című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Szalay Fruzina: Vallomás / Bekenntnis címmel

oroszlán alkotást töltött fel Sárga vers címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Elmúlás /Szonettkoszorú W. Shakespeare LXXIII szonettjére/ címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Apák napi köszöntő címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 7. című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Scherika alkotást töltött fel A szél... címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)