HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49056

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2019-06-30

A te házad az én váram - Kicsit másképp 01.

2011. március, Bursa, Törökország

- Két napja... Nekem is jár egy kis pihenő... vásárolgatok... Ezt-azt... Küldd át az anyagot... Ne aggódj! Mindent kézben tartok.

Déta összecsapta a telefonját, és ingerülten zsebre vágta, majd elnézést kérőn rámosolygott a tipikusan anatóliai vendéglátóra, és fizetett. Rutinosan legyintett a körülbelül 10% borravalóra, átvette a cukrozott gesztenyéjét, és csak magában dohogott, miközben kifelé igyekezett a turistákkal teli vendéglőből. Valóban két napja időzött Bursában. Csupán szerette volna egy kicsit lógatni a lábát, enni egy jó iskender kebabot, síelni Uludagban és esténként kedvére álomba enyelegni magát egy grúz vagy egy ukrán escort lánnyal, akik ellenőrizhetetlen tömegben várják itt a diszkrét felkéréseket és a szebb jövőt. (Néha úgy érezte, ő már nem is lenne képes érzelmekkel ágyba bújni, csakis érzelmek nélkül. Az érzelmek mindent elrontanak. Ami ér bármit is, az a fantázia. Fantázia és játékszenvedély.) Szeretett volna most pár napig csak élni. Csak lenni, mint egy nyavalyás átlagember, akinek annyi a gondja, hogy nappal elfáradjon, éjjel pedig feltöltődjön. Erre itt is megzavarják!

A színes bazáron keresztülvágva sietett az autójához. Szerette a török bazárokat. Mindig vett valami szuvenírt, csak az alku kedvéért, hogy jól kiakaszthasson egy rafinált türkmén árust. A legjobban az isztambuli Grand Bazaar fedett utcáiban szeretett bolyongani. Ide Bursába viszont a helyi különlegességek mindig előbb visszahívták. Két napja Déta csak egy arctalan turista volt, egy mozgó pénztárca, megtömve Euróval és Lírával, amit az árusoknak és vendéglátóknak szent kötelessége fenékig kimarkolni. Most azonban messzire elérő kezek egycsapásra visszarángatták az ő sajátosan terhes valóságába. A lába még egy török bazár kövezetén áll, de gondolatai máris messze járnak.

Déta kézben tartotta az életét. Uralta a dolgait, az ügyeit, az üzleteit. Manővereivel mindig pár kanyarral az őt alkalmazó rendszerek előtt járt. Kormányok, kormánytisztviselők, multinacionális vállalatóriások titkos ügyekért felelős (hivatalosan olykor nem is létező) irodái látták el őt megbízásokkal. Ez veszélyes üzem, és ő ezt mindig észben tartotta. Ezért minden eshetőségre kiképezte magát, a mindennapi élete egy merő tervgyakorlat volt, az agya soha nem pihent. Ettől a nyomástól szeretett volna megszabadulni legalább csak néhány napra. Most ennek is vége. Jobb, ha máris hazaindul, hogy felkészítse a csapatát. A kedve már úgyis jóvá tehetetlenül elromlott.

Forgalmas helyen parkolt a bérelt autóval. Egyszer feltörték már a kocsiját, miközben ő megivott egy fekete teát, ezt azután már sosem reszkírozta a későbbiekben. Az ő autójában számos olyan dolog előfordulhat, ami inkább ne kerüljön egy piti tolvaj kezébe.

Még beleszagolt a gesztenyéjébe, majd beszállt az autóba.

Indított.

A hatalmas robbanás mindenfelé gyilkos tűzgolyókat röpített szerte szét. A vezetőülés melletti ajtót a kegyetlen és energiájában irányított detonáció leszakította és beröpítette egy kávézó teraszának asztalai közé. Vele végtagok, emberi húscafatok zuhantak a kétségbeesett vendégekre. Az autó eközben megcsukló törzzsel megemelkedett, majd nagy robajjal ért ismét földet. Teljes volt a zűrzavar.

Amikor azt hisszük, kézben tartjuk az életünket, több, mint valószínű, hogy tévedünk. A XXI század már túlságosan ellenőrizhetetlenné fejlesztette a technológiát. És a technológia már túlságosan ellenőrizhetetlenné fejlesztette a XXI századot.

***

2011. április, New York, USA

John Hanaima (most így hívták) egykedvűen töltötte fel a polcokat. Szépen kifelé. Címkével kifelé. Ez horpadt. Sebaj. Majd én megveszem és megeszem.

Egy alak sétált egyre közelebb hozzá a háta mögött. A fiatalemberben régi reflexek kezdtek motoszkálni. Erősen koncentrálva figyelte az alak tükörképét egy befőttes üveg felületén, és jól megmarkolta a behorpadt konzervet. Az élelmiszer standard 40 dkg kiszerelésű; a tárgyon éles felületek találhatók; az ő dobóerejével két méterről halálos fegyver.

- Mit akarsz azzal a mordállyal? Még elsül a kezed, Johnny.

A mellé lépő férfi diszkréten elmosolyodott. Még mindig nem lehetett tudni, hogy a balján pihenő keresztbe vetett kabát alatt nem egy kézi lőfegyver lapul-e, de Johnny föltette a polcra a horpadt konzervet (ami megalkuvás volt szilárd elveiben), és a röpke ijedtséget okozó figura felé fordult, aki legalábbis tudja a (mostani) nevét. Azután szélesen elmosolyodott, és két kézzel nyúlt ki a férfi jobbjáért. - Mester!!!

***

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1883
Időpont: 2019-07-04 14:17:58

válasz Kőműves Ida (2019-07-04 10:51:04) üzenetére
Kedves Ida!

Détától itt, Bursában kell búcsút vennünk. Hogy ki az a másik, rejtélyes figura, aki röviddel a Bursában történtek után felbukkan New Yorkban, alighanem hamarosan kiderül. A folytatás már engedélyezésre vár.😊
Kicsit gondolkodtatom az olvasót, igen, de mindenhol hagyok attribútumokat, amelyek segítenek beazonosítani még a rejtélyes és meg nem nevezett szereplőket is.
Izgalmas dolgok, leleplezések következnek.☺

Laca
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6075
Időpont: 2019-07-04 10:51:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Most egy kicsit csalódott vagyok (nézd el ezt nekem). Azt hittem, Détától már búcsút vettünk. Hűha, milyen szerepet szánsz még neki? (remélem nem azt, ami most hirtelen az agyamba hasított?)
A végét nem is értem... de nyilván ez is volt a szándékod, itt abbahagyni. :)

Várom a következőt! Most már rajtad a sor...

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Madárcsontú öregasszony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Belső nyugalom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Kutyából nem lesz... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Este Pesten címmel

Magdus Melinda alkotást töltött fel Holdfény szonáta címmel a várólistára

Balog Marianna alkotást töltött fel Lehet még... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Boldognak lenni... című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Ősz van címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Üzenet (őszre, virágra, szívre) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) szégyen című alkotáshoz

Habib alkotást töltött fel MegtÉRTEM címmel a várólistára

Habib bejegyzést írt a(z) Játsz-Ma című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)